Egyesületünk nem győzi hangsúlyozni, hogy az energiafogyasztás racionalizálása társadalmi érdek, melyben a vasút kulcsszereplő, hiszen fenntartható, zöld közlekedés nincs vasút nélkül. Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerhez (EKR) csatlakozva az energiamegtakarítások nem csak az energiaszámla révén csökkentik a társaságok és háztartások kiadásait, hanem hitelesítésük esetén plusz bevételt is generálhatnak, így ezáltal versenyképesség növelő tényezőként is meghatározható. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a vasúti szektor szereplői minél szélesebb körben megismerjék az EKR adta előnyöket, felismerjék és alkalmazni tudjanak minél több beavatkozási lehetőséget.
A mai napon tartott HUNGRAIL Vasútakadémia Fórum a fenti célok érdekében immár gyakorlati fókusszal foglalkozott az EKR témakörrel, piaci tapasztalatokkal, jogszabályi változásokkal, rövid és középtávú ötletekkel segítve a vasúti cégeket. Terítékre került az ESG (Environmental, Social, Governance) is, ugyanis időszerű készülni a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó szabály előírta beszámolási kötelezettségre is. Szem előtt kell tartani, hogy 2024. januártól az ESG beszámoló elkészítése több lépésben válik kötelezettséggé és fokozatosan terjed ki egyes nagy-, kis- és középvállalatokra.
Egyesületünk a TRENECON Tanácsadó Kft. közösen többek között azon is dolgozik, hogy az EKR-ben szereplő közlekedésspecifikus intézkedési lehetőségek közé minél több vasúti beavatkozási tétel kerüljön be, ugyanis jelen állás szerint az alkalmazható EKR jegyzékben sajnos nem szerepel dedikált vasúti katalóguslap. Bár egyedi audittal van lehetőség HEM-ek meghatározására, de a jegyzékbe való bekerülés számos előnnyel is jár: egyszerűsített számítások és adminisztrációs feladatok, auditálási költségek csökkenése, az auditálási időtartam csökkenése, rövidebb idő alatt határozhatók meg hitelesített energiamegtakarítások (HEM-ek), és ezen intézkedések hatékonyabban illeszthetők az energiamenedzsment folyamatokba.
Dócsné Balogh Zsuzsanna és Gyetvai Gabriella (TRENECON) bemutatták, hogy a vasúti szereplők számára ilyen lehetőség lehet például a járműcsere, az épületenergetikai beruházások, de a szemléletformáló intézkedések is. A HUNGRAIL és a TRENECON egy olyan javaslaton dolgozik jelenleg, amely elősegítené az EKR katalóguslap kiegészítését járműcsere kategóriában, ezen belül a dízel üzemű mozdonyok villany üzeműre való cseréjének lehetőségét vizsgálja próbaszámításokkal, követelményrendszer összeállításával, értékek meghatározásával.
A közútról vasútra terelt áruszállítás EKR-ben való értékesítése szintén egy kidolgozási fázisban levő javaslat. Szükségességét alátámasztja az is, hogy az elmúlt három évben a vasúti áruszállítási teljesítmény ismét csökkenő tendenciát mutat. A vasút részaránya is csökken, miközben szakpolitikai elvárások szerint 2030-ra 50%-kal kellene a teljesítményét növelnie. A modális váltást az is ösztönözheti, ha megteremtődik a vasútra terelés elszámolhatósága az EKR-ben. Például, ha igazolható, hogy a szállítás előtte közúton ment, azaz az árut sikerült átterelni vasútra, ebben van elszámolhatósági lehetőség, azonban az igazolási módokban megoldást kell találni.
Az intermodális fuvarozás is napirenden volt, az MLSZKSZ főtitkára, Bíró Koppány számolt be kimutatható pozitív eredményekről, valamint a szeptemberi, az intermodális fuvarozást negatívan érintő jogszabályi változás következményeiről. Mivel az intermodális fuvarozás egy költségesebb megoldás a közútihoz képest, így további szakpolitikai intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy versenyképes lehessen. A kidolgozott megoldási javaslatok közül kiemelte, hogy az intermodális fuvarozási HEM-ből tartós HEM-et kellene csinálni, hangsúlyozta, hogy az értékesebb intermodális HEM-et magasabb áron lehetne értékesíteni.