A CER újra felhívja az EU energiaügyi minisztereinek figyelmét, hogy sürgős cselekvésre van szükség és támogatni kell a vasúti szektort annak érdekében, hogy életben maradhassanak az EU-s zöld megállapodás céljai. A nemzetközi szervezeten keresztül a HUNGRAIL is cselekvésre kéri a döntéshozókat, az idei évben számos fórumon hívta fel figyelmet az aggasztó jövőképre.
hirdetés
Az Európai Vasúti és Infrastruktúra Társaságok Közösségének (CER) közleménye összefoglalja, hogy az energiaárak emelkedése kölcsönösen függő hatásokat vált ki a közlekedési módokon. A vasúti szektorban az utas- és árukilométer teljesítmények 80%-át elektromos vontatással bonyolítják, így a vasút számít egész Európa legnagyobb villamosenergia-fogyasztójának, évente körülbelül 50 milliárd kilowattóra villamos energia fogyasztásával (Eurostat).
A CER még októberben konzultált a vasúttársaságokkal, összegyűjtve a legfrissebb információkat a villamosenergia-árak alakulásáról és az energiaválság mérséklését szolgáló támogató intézkedésekről. A felmérés szerint az európai vasúttársaságok átlagosan 200 €/MWh-t fizetnek az áramért, de válság miatt és energiaszerződések típusától függően a vállalatok akár 870 €/MWh árakkal is számolniuk kellett. A 2023-as évre becsült energiaár 300 és 400 euró/MWh között alakul, a vasúti árufuvarozók viszont 500 euró/MWh átlagárat prognosztizálnak, ami tovább rontja a vasút intermodális versenyképességét, mivel a gázolaj ára viszonylag kisebb mértékben emelkedett az elmúlt hónapokban.
A CER kiemelte, hogy a korábbi ágazati felhívások ellenére egyelőre még alig áll rendelkezésre támogatás a vasúti szektor számára. Habár néhány tagállamban fellelhető az állami szerepvállalás, a vasúttársaságok még így sem kapnak elegendő támogatást. „A helyzet sürgős orvoslásának elmulasztása veszélybe sodorja az elmúlt évtizedben tett összes erőfeszítést, valamint a 2030-ra és 2050-re megfogalmazott vállalásokat az európai zöld mobilitás fejlesztése érdekében” – mondta Alberto Mazzola, a CER ügyvezető igazgatója.
A szervezet felhívja a figyelmet arra is, hogy a tagállamok bármilyen beavatkozása nélkül a magas villamosenergia-árak végül a közlekedési munkamegosztásban a vasút részarányának csökkenéséhez és az energiaintenzívebb, de kedvezőbb árú olajtól függő közúti közlekedés arányának növekedéséhez vezetnek, ami ellentétben van az EU fenntartható és intelligens mobilitási stratégiájának céljaival.