INNOVÁCIÓ: Korszerű, költségtakarékos megoldások a vasútépítés és -fenntartás területén – Magyar Vasút II. évfolyam 20. szám

Megnyitójában Mosóczi László, a Technológiai és Ipari Minisztérium miniszteri tanácsadója, a MÁV Zrt. vasútszakmai főtanácsadója, valamint a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület elnöke elmondta, hogy a nemzetközi energiaválság nehéz helyzet elé állítja a vasúti cégeket. De a magas vontatási költségek nemcsak a szolgáltatókat hozzák nehéz helyzetbe, a teljes gazdaságra ránehezedik a költségnövekedés. Ez pedig a költséghatékony megoldások felé kényszeríti a szereplőket, ebben pedig a vasúti szállításnak komoly előnye van. A kormányoknak jelentős feladatuk van abban, hogy a jogszabályi környezet alakításával és a támogatások rendszerével a cargo versenyképességét javítsák. A szakember elmondta, hogy a vasúti áruszállítás CO2-kibocsátása csak a hetede a közútinak. Ugyanakkor tény, hogy az európai áruknak csak a 18 százaléka mozog kötöttpályán, és ez az arány az utóbbi években nem nőtt. Márpedig ha az EU deklarált céljait el kívánjuk érni, akkor az évtized végére ezt az arányt ötven, 2050-re pedig száz százalékra kell növelni. Nyilvánvaló, hogy ehhez a jelenlegieknél sokkal nagyobb erőfeszítésre lesz szükség.

VAMAV

A rendezvény előadói olyan innovatív megoldásokat ismertettek, amelyek a hosszú távú kiszámíthatóság és olcsó üzemeltetés felé mozdítják a rendszert. Joó Ervin, a VAMAV ügyvezetője elmondta, hogy a kritikus pályaelemek tekintetében, mint amilyenek a kitérők, a legfontosabb jellemző a robusztusság, amely magában foglalja a hosszabb élettartamot, a kevesebb hibalehetőséget. Ilyen termék az önellenőrző csúcssín, amely esetében növelték a keresztmetszetet, amelynek következtében száz százalékkal nőtt az oldalirányú, és tíz százalékkal a függőleges irányú tehetetlensége. Használják az úgynevezett szuper prémium minőségű sínszálakat, amelyek jobban ellenállnak a sínromlásnak, nagyobb a profiltartási képességük, és hosszabb a fenntarthatóságuk. A VAMAV diagnosztikai rendszereket is kínál mind a pályaelemek, mind a járműveknek a pályával érintkező elemeinek a vizsgálatához. A rendszer modulokból áll, ezek figyelik a kerekek és a fékek kapcsolatát, amelyek, ha szorulnak, hőt fejlesztenek. A másik modul a kerekek kopását, laposodását figyeli, illetve a tengelyek terhelését menet közben is. Van olyan funkció, amely a rakományt figyeli, és olyan is, ami a vonat azonosítását végzi. A cég nemcsak elkészíti, telepíti az eszközöket, de kiképezi a felhasználó szervezetek munkatársait a használatra, az eredmények értelmezésére.

Kraiburg Strail

A vasúti pálya és a közút találkozásának a műszaki megvalósításáról beszélt Karvalics László, a Kraiburg Strail magyarországi képviselője. A német cég kis családi vállalkozásból nőtte ki magát. Kezdetben a használt gumi újrahasznosításával foglalkoztak, később az így nyert alapanyagot különböző célokra, például vasúti-közúti kereszteződések, útátjárók felületi borítására használták fel. A cég ma a világ ötven országában van jelen, és évtizedek óta fejleszti a gumielemek egymáshoz rögzítését, a felület kialakítását, a kopásállóságot, illetve a gumielemek és az aszfalt közötti kapcsolatot. Ugyancsak az útátjárók kialakítását segíti a Nagy József tervező által kifejlesztett ESZSVAR moduláris elemrendszer. A betonelemeket műanyag szálakkal erősített anyagból öntik, és előre gyártott elemekből sokféle igény kielégítésére képes átjárókat tudnak kialakítani.

Sínkezelési technológiák

Csépke Róbert infrastruktúra-építőmérnök a vasúti pályaszerkezetek jelentős élettartamköltség-csökkentéséről, innovatív sínkezelési és aljjavítási technológiákról beszélt. Kifejtette, hogy az üzemeltetők számára fontos szempont az élettartamköltség, ami azt mutatja meg, hogy a létesítéstől a bontásig milyen fajlagos terhet jelent egy vasúti pálya fenntartása. Ahhoz, hogy ez a költség minél alacsonyabb legyen, már a tervezés során erre kell törekedni. Nem az olcsó anyagok, megoldások felhasználása eredményezi a hosszú távon olcsó üzemeltetést. Kiszámíthatóságra, biztonságra kell törekedni, valamint a felhasználási időszak meghosszabbítására. Ennek kitűnő eszköze lehet a bontott eszközök újrafelhasználása. Ha ugyanis nő a felhasználási időszak, akkor csökken a fajlagos, egy évre eső költség.

A sínek üzemeltetése során a kopás jelenti a legnagyobb költséget. A fémen forgó fém kerékpár mind egyenes szakaszon, mind íven kígyózó mozgást végez, ezért az egyik kerék többet fordul, mint a vele merevkötésben lévő másik. Ilyenkor csúszik, szűk íven kerékfordulatonként akár tíz centimétert is, ami jelentős kopást okoz a sínen. Ezeknek a károsodásoknak a kezelését segíti a szlovén ELPA cég terméke, a CHFC nevű kenőanyag.

Az anyagot különféle megoldásokkal juttatják a megfelelő sínszakaszra, és ezzel jelentősen csökkentik a csikorgást, a kopást, amivel nő az élettartam és csökken az élettartamköltség.

Hasonló eredményre juthatnak az üzemeltetők, ha az elhasználódott pályákon a teljes szétbontás helyett innovatív sínleerősítést és aljjavítást alkalmaznak – mondta az előadó. Akár negyven–hatvanéves pályát újjá lehet építeni úgy, hogy a régi aljakat felhasználják, de új, rugalmas sínleerősítést alkalmaznak.

Finanszírozás

Béli János MÁV KFV szakmai összefoglalójában kiemelte, hogy a vasúti pályák folyamatos, magas színvonalú, biztonságos üzemeltetéséhez felkészült műszaki háttér és kiszámítható finanszírozás szükséges. A megrendelő állam azonban évtizedek óta arra törekszik, hogy minél kisebb legyen a működtetés forrásigénye. Ez az ellentmondás határozza meg a magyar vasúti hálózat üzemeltetésének a mozgásterét, és ebből fakadnak a gondjai is.

A vasútipálya-karbantartás igénye, illetve a helyreállításhoz szükséges beavatkozások költsége azzal arányosan nő, ahogy a szükséges műveletek elmaradtak. Az arányosság azonban exponenciális, azaz minél jobban elmarad a karbantartás, annál drágább lesz a helyreállítás.

Borítókép: A kitérők esetében a robusztusság a hosszabb élettartam záloga (fotó: VAMAV)