Budapest, 2022. 10. 27. – Bucsky Péter, Magyar Vasút
A pályavasút növekedést, a Központi Statisztikai Hivatal csökkenést mért a hazai vasúti áruszállítás első féléves teljesítményében. Az adatok mindkét adatgyűjtésben megfelelők, de a különböző módszertan számos ok miatt vezethet eltérő eredményekre.
hirdetés
A koronavírus-járvány miatt kitüntetett helyen szerepelt az áruszállítás-teljesítmények hónapról hónapra figyelemmel kísérése. A makroelemzők, a jegybank és az újságírók figyelték az autópályák teherautó-forgalmát, a kikötésre váró tankerhajók torlódását vagy éppen hiányát, ahogy a vasúti áruszállítás teljesítményét is. A szállítási intenzitás ugyanis nagyon jó fokmérője annak, hogy milyen irányba indul a gazdaság fejlődése. Az Európai Vasúti és Infrastruktúra Vállalkozások Közössége (CER) felismerte a növekvő igényt, és havi rendszerességgel adta közre az európai vasúti személy- és áruszállítás legfőbb mutatószámairól COVID Impact Tracker nevű jelentését.
Ezenkívül azonban csak a statisztikai hivatalok ritkább, negyedéves áruszállítási adataiból lehet arról tájékozódni, hogyan alakul egy-egy ország vasúti teljesítménye. Magyarországon emellett a megrendelt menetvonalakról a VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. tesz közzé információkat a honlapján.
Eltérő irányú változások
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai az idei első félévre hatszázalékos teljesítménycsökkenést mutattak árutonna-km alapon, míg áruvolumenben mindössze egyszázalékos visszaesést. Ezzel szemben a vasúti infrastruktúrát üzemeltető MÁV Zrt. és GYSEV Zrt. vonalain az áruszállítási vonat-km négy százalékkal növekedett, míg a bruttótonna-km öt százalékkal bővült.
Ami első látásra is feltűnhet, az az, hogy a KSH adatai és a vasúti mutatók már nevükben is eltérnek egymástól. A hivatal az elszállított áruk mennyisége felől közelíti meg az adatszolgáltatás módszertanát, míg infrastrukturális szempontból érthető módon az ezeket szállító vonatokról vannak adatok.
Különböző az adatok forrása is: a MÁV és a GYSEV ugyanis az áruszállító vasútvállalatok adatait tudja használni. A vonatterhelési kimutatások pontosan és valós időben állnak rendelkezésre: ebből látható, hogy mely vonat pontosan milyen útirányon, mekkora össztömeggel közlekedik. Ebből a ténylegesen megtett kilométer távolság és a vonat teljes tömege is ismerhető. Ebben az a probléma, hogy a bruttótonna-km-ben nemcsak az áru, hanem a vasúti kocsik és a mozdony tömege is benne van. Vasút-technológiai szempontból pedig az már kevéssé érdekes, hogy mekkora volt az elszállított áruk mennyisége.
Eltérő vonat-összeállítás
A bruttótonna- és az árutonna-km aránya nem szokott alapvetően érdemben változni – néhány jelentős forgalom átalakulása, indulása vagy megszűnése azonban igenis lényeges átalakulást eredményezhet. Ha egy olyan fuvar esik ki, amelyiknél ötvenszázalékos az üresfutás aránya, és ezt egy magasabb, újrarakható fuvar váltja ki, akkor a bruttótonna-km mértéke kevésbé emelkedik, mint az árutonna-km-é. Hiszen a bruttótonna-km-be annak a vasúti szerelvénynek a megtett útja is beletartozik, amelyiken egyetlen gramm árut sem szállítanak.
A dízelvontatású tehervonatok alapvetően rövidebb szerelvényekkel közlekednek, így a villamos vontatású vonatokhoz képest a bruttótonna-km-en belül ebben is kisebb a hasznos áruk aránya. Tehát a 2022-es első féléves adatok arra is utalhatnak, hogy a vasútvállalatok az európai összehasonlításban is kimagasló vontatásienergia-árakra úgy reagáltak, hogy növelték a dízelvontatás arányát. Ezáltal kisebb mennyiségű áru elszállításához nagyobb bruttótonna-km társult. Hiszen ha kevesebb kocsira, tehát kevesebb árura kell a mozdony tömegét elosztani, akkor növekszik a bruttótonna-km az elszállított árukhoz viszonyítva.
A mozdonyok tömege is igen eltérő, 60–120 tonna között mozoghat. Ez egy 15 kocsis szerelvénynél kocsinként visszaosztva négy–nyolc, egy 24 kocsisnál már csak két és fél–öt tonnát jelent. Vagyis a bruttótonna-km-re az árukon kívül a vonathossznak és a használt mozdonynak is kiemelt hatása van.
Eltérő irányok
A vasúti teherkocsik tengelyterhelése és a választott útvonal is fontos lehet: Magyarországon, a fővonalakon már 21 tonnás tengelyterheléssel is lehet közlekedni, de a vasúti kocsik túlnyomó többsége még csak húsztonnás tengelyterhelésű. Így, ha egy–egy vonatba sikerül új vagy bérelt, nagyobb terhelésű kocsikat közlekedtetni, akkor alig növekvő bruttótonna-km mellett lehet több árut szállítani. Ugyanilyen lényegi szerepe lehet annak, ha másmilyen vonalkategórián közlekednek a szerelvények: ha a húsz tonnánál csak kevesebbet lehet egy mellékvonalon vagy egy pályahiba miatt a vasúti kocsikba tenni az árukból, akkor ugyanakkora bruttótonna-km mellett csökken az elszállított árumennyiség.
Magyarországon évek óta jelentős vágányépítések zajlanak, amelyek jelentős kitérőre kényszeríthetik a vasútvállalatokat. Egy-egy ilyen kényszerű kerülés is eltérítheti az egyes statisztikai mutatókat. Különösen igaz ez azért, mert jellemzően a kerülő irányokban a dízelvontatás mellett vagy több és nehezebb mozdonyra van szükség ugyanannyi áru mozgatásához, vagy csak rövidebb szerelvényeket lehet közlekedtetni.
Eltérő forrásból
Amíg a vasútiinfrastruktúra-üzemeltetők a vonatok fizikai mozgását és műszaki jellemzőit dokumentálják, addig a KSH a vasútvállalatoktól kapja az adatokat. A statisztikai hivatalok világszerte a fuvarlevelek információit dolgozzák fel, ezeket kell az adatközlő vasútvállalatoknak összesítenie. Márpedig a kereskedelmi és a műszaki adatok eltérhetnek egymástól. Egy fuvarlevélen a feladási és érkezési állomást kell megadni, az útirány a szállítmányozó, a megrendelő szempontjából nem fontos. Így ezek nem is a ténylegesen megtett km-eket tartalmazzák, hanem a tarifa, a pénzügyi elszámolás alapját. A megrendelőknek lényegtelen, hogy egy vágányzár miatt csak kerülőúton tudott egy szerelvény közlekedni, ahogy az sem releváns, hogy éppen egy vagy két mozdonnyal szállították az árujukat.
Európában egységes statisztikai mintavétel zajlik, így 2004-től a vasúti áruszállítási teljesítmények mérése az Európai Parlament és az Európai Tanács rendeleteinek megfelelően zajlik. Az országos vasúti pályahálózaton működési engedéllyel működő gazdasági szervezeteknek kell adatokat szolgáltatniuk. Ebben nincsenek benne az ipari létesítményekben működő vagy elsősorban helyi idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtó vállalatok adatai. Így kisebb különbségek például már abból is adódhatnak, hogy ez utóbbi kategóriába tartozik például a MÁV Rail Tours Kft. Nagyobb jelentősége van azonban annak, hogy nem csak magyarországi vasúti pályahálózati engedéllyel rendelkező vállalatok közlekedhetnek a hazai síneken. Pályahasználatra jogosult nem magyarországi vasúttársaságok adatai így a KSH módszertani leírása alapján nincsenek benne a statisztikákban, míg a pályahálózat-üzemeltető vállalatok adataiba ezek is bekerülnek.
Értsd: ha az ilyen, jellemzően szomszédos országokból, elsősorban Ausztriából és Szlovákiából átjáró vasutak teljesítménye ugrott meg jelentősen, az is okozhatja a KSH és a vasútvállalati adatok eltérését.
Borítókép: Bruttótonna-km-befolyásoló tényező. Négy 450-es sorozatú, angol eredetű villanygéppel közlekedett 2020. június 27-én a Floyd (azóta: Eurogate Rail Hungary) Rajkáról Ferencvárosba tartó tartályvonata. Persze csak az első két mozdony dolgozott, a Komáromnál iparkodó 450 006-os és 008-as csápjai vannak fent, a 002-es és a 009-es gépeket hidegen továbbították (fotó: Németh Ferenc)
Az írás a kétheti Magyar Vasút lapban jelent meg, amely a vasúti szektor első számú vasútgazdasági lapjaként naprakészen tájékoztatja olvasóit a vasúti ágazat híreiről, és javítja a szektor reputációját a döntéshozók és a széles közvélemény körében. Az olvasók rálátnak arra a közös építkezésre, amelynek célja egy tisztább közlekedési rendszer kialakítása. Aktuális információkkal, a döntéshozók és valamennyi érintett, valamint a vasút iránt érdeklődő olvasók hiteles, objektív, naprakész tájékoztatásával segít a lap az eligazodásban a vasúti piacon.
A minden páratlan hét csütörtökén megjelenő lap az alábbi terjesztőknél érhető el: http://bit.ly/MagyarVasut
Előfizetés és további információ: magyarvasut@magyarvasut.hu