Budapest, 2022. 09. 29. – T. Hámori Ferenc, Magyar Vasút

Interjú Palkovics László technológiai és ipari miniszterrel.

hirdetés

HMV: – Mit gondol a vasúti árufuvarozás versenyképességéről? Szükségesnek tartja a szegmens kormányzati támogatását? A közelmúltban nyilatkozta: a következő időszaknak a feladata, hogy megteremtsük a fenntartható, versenyképes vasúti szállítás feltételeit.
Palkovics László: – Muszáj közútről a tiszta, energiahatékony vasútra átterelni a teherforgalom jelentős részét, az e szándék valóra váltását hátráltató körülményeket meg kell változtatni. Sajnos a vasúti vontatási energia árszintje sok mindent meghatároz, korlátozza a lehetőségeket, de dolgoznunk kell azon, hogy a vasúti rendszerhasználati díj egy részét, az úgynevezett felárat eltöröljük. Terveink szerint akár már az idei év végéig kevesebbet fizethetnek majd a vasúti fuvarozók a pálya használatáért, egy teljes esztendőben ebből tízmilliárd forint megtakarítás származhat.

HMV: – Mikor születhet döntés a jelentősen megdrágult vasúti vontatásienergia-díjak állami kompenzációjáról? A piaci szereplők a Hungrail szakmai anyagai alapján idestova fél éve hívják fel a figyelmet üzletmenetük az áremelkedés miatti fokozatos ellehetetlenülésére.
Palkovics László: – Előbb még meg kell találnunk az ehhez szükséges forrásokat, ami nem könnyű. A mi javaslatunk arról szól, hogy a hazai költségvetésen kívüli, úgynevezett szén-dioxid-kvótaalapból lehessen ezt a tételt finanszírozni. A szén-dioxid-kvóták árfolyamát alapvetően az Európai Unió Kibocsátás-Kereskedelmi Rendszere működési mechanizmusa határozza meg. Már el is indítottuk az uniós notifikációs eljárást, ez több hónapig szokott tartani, de amennyire lehet, igyekszünk sürgetni a folyamat mielőbbi lezárását.

HMV: – Mindeközben a közúti fuvarozók is rendszeresen felhívják a figyelmet a nehézségeikre. Mi a véleménye, milyen helyzetben van az a szegmens, azt is a vasútéhoz hasonló problémák terhelik?
Palkovics László: – Aligha hiszem, hogy a háborús inflációban, nemzetközi energiaválságban bármely ágazat képviselői kihívásoktól mentesen végezhetnék a dolgukat. De a világjárványban megtanultuk, hogy a gazdaságnak minden nehézség ellenére működnie kell, és jelenleg úgy látjuk, működik is. Ha a számokat nézzük, a június–júliusi adatok alapján az ipar teljesítménye a tavalyi bázishoz képest öt–hat százalékkal növekedett. Márpedig ennek az iparnak van szállítási igénye, az exportunk is növekedett. Tehát úgy tűnik, hogy egyelőre a magas szállítási- és energiaárak sem fogják vissza az ipar fejlődését.

HMV: – Az energiaárak drasztikus emelkedése mennyire befolyásolja az európai klímacélok elérését?
Palkovics László: – Az említetteken kívül fontos tényező a vállalati tevékenységek önként vállalt kizöldítése. Értem ezalatt azt, hogy a piaci szereplők igyekeznek a logisztikai rendszerüket a környezetet minél kevésbé terhelő módon működtetni. Nyilván a vasúti árutovábbítás lenne a legoptimálisabb eszköz, ezért a nagy közúti flottákat üzemeltető vállalkozásoknak is a kombinált fuvarozási módokban érdemes keresniük a megoldást.
Természetesen a kormány is foglalkozik ezzel a kérdéssel: talán elég arra utalnom, hogy a cseh Nymwag Európa legmodernebb vasútijármű-gyártóüzemét építi meg Nagykanizsán, ahol évente ezernyolcszáz teherkocsit és négyezer-nyolcszáz vasúti futóművet fognak előállítani. Ennek köszönhetően a magyar hálózaton is egyre nagyobb számban jelenhetnek majd meg a kombinált szállítást elősegítő, speciális teherkocsik.

HMV: – Ha már itt tartunk, elképzelhetőnek tartja, hogy az állam inkább beruház egy vagy több dedikált terminálba, ahol kamionok félpótkocsijait vasútra teszik? A jelenlegi hazai konténerterminálok erre alig-alig alkalmasak, holott a félpótkocsik vasúti fuvarozása révén csökkenne a közutak terhelése, a vasúti áruszállítás pedig üzlethez jutna.
Palkovics László: – A félpótkocsik vasúton szállításának felfuttatása elkerülhetetlen. Körüljártuk a kérdést, és úgy találtuk, ha van igény daruzható félpótkocsikra, akkor azt a gyártó cégek ki tudják szolgálni. A terminálokat viszont át kell alakítani. A kormány szándéka ismert, Magyarországot Közép-Európa logisztikai, elosztó központjává szeretnénk tenni, ehhez is minőségi infrastruktúra kell. Ezért indítottunk célzott fejlesztési programot, hozunk létre az ország több pontján új intermodális konténerterminálokat.

HMV: – Hogyan haladnak Magyarország új, az ágazati célokat meghatározó közlekedési stratégiájának kidolgozásával?
Palkovics László: – Az alapvetően érvényes közlekedési stratégián belül létezik a vasúti főterv, ami kétségtelenül egy meglehetősen összetett elképzelés. Többféle eleme van, két fő pillére az infrastruktúra és a gördülőállomány fejlesztése. A hálózatfejlesztésen belül több csoportba soroltuk a projekteket. Ezek közül az elsőbe a kisebb beavatkozásokat igényelők tartoznak, amelyek révén napi szinten jobban hasznosíthatjuk a meglévő kapacitásokat, ilyen például a sebességnövelés a lassújelek felszámolásával. A második a vasúti nagyprojekteké, teljes pályaszakaszok átfogó korszerűsítésével, ide sorolható a Budapest–Belgrád vasútvonal magyar szakaszának átépítése. De zajlik a V0, a fővárost délről elkerülő, Záhonyt Győrrel, Sopronnal és Komárommal összekötő vasúti teherfuvarozási gyűrű nyomvonalának a kijelölése, vagy a nagysebességű hálózat megalapozása – utóbbi előkészítési folyamata belátható időn belül fel fog gyorsulni. Mivel ezek a teendők az egész hálózatot érintik, óhatatlan kapcsolódnak a korábban már említett terminál építésekhez. Végül meg kell említeni a személyszállítás színvonalát növelő fejlesztéseket: a vasútállomások korszerűsítését, a gördülőállomány beszerzéseket – a következő hat–hét évben a hazai vasúti gördülőállomány fejlesztési igénye kétezer milliárd forintot tesz ki.

HMV: – Mire költik ezt a pénzt?
Palkovics László: – Az új, több áramnemű Vectronokra, a „magyar Railjet” egységes arculatú szerelvényeire, motorvonatokra, a földalatti járműcseréjére, HÉV-szerelvényekre. Ebből a forrásmennyiségből a hazai kötöttpályás járműállomány jelentős hányadának megújítására futhatja.

HMV: – Mi a jelentősége az országos közlekedésszervező létrehozásának?
Palkovics László: – Bár a kormány képes arra, hogy operatív módon cégeket működtessen, ennek ellenére hasznos lehet, ha például a személyszállítási szolgáltatások megrendelésének feladatát egy olyan önálló, elkülönült, professzionális szervezetre bízzuk, amely szintén önmagában eredményérdekelt. Erre a célra hozzuk létre az országos hatáskörű közlekedésszervező céget. Ennek nemcsak a szolgáltatások megrendelése lesz a feladata, hanem például a vasúti infrastruktúra bizonyos eszközeinek a beszerzése is – üzleti megfontolásból ez egy sokkal célravezetőbb megoldás.

HMV: – Jelen állás szerint lesz V0?
Palkovics László: – A V0 egy komplex vasúti hálózati rendszerbe illeszkedne, és kiemelt szerepet töltene be a vasúti árufuvarozásban. Változatlanul abban vagyunk érdekeltek, hogy a Nyugat-Európa és Ázsia között mozgó áruk minél nagyobb hányada Magyarországon keresztül érjen célba. A görög kikötőkbe tengeren befutó termékek továbbszállításához a Budapest–Belgrád összeköttetés kínál majd gyors útvonalat. A központi földrajzi helyzetünkből fakadó előnyök kiaknázásához még közelebb vinne a magyar fővárost elkerülő új vonalszakasz.

HMV: – Bár most éppen nincs róla intenzíven szó, de mi a helyzet reptéri gyorsvasúttal?
Palkovics László: – Minden komoly ország nemzetközi repülőteréhez színvonalas vasúti kapcsolat vezet. Még nem dőlt el, hogy ez nálunk milyen formában valósul majd meg, de számos kidolgozott javaslat közül lehet választani. Függetlenül attól, hogy a légikikötő kinek a tulajdonában van, előbb vagy utóbb döntést kell hozni, mert a főváros repülőtéri kapcsolata egyszerűen nem nézhet így ki!

HMV: – A közelmúltban a Budapest–Belgrád vasútvonal hazai szakaszának az építkezésén járt. Hol tart jelenleg a beruházás, időarányosan milyen munkafázis zajlik éppen?
Palkovics László: – Elöljáróban szögezzük le azt, hogy a vasúton nem a kivitelezés, hanem az előkészítés időigényes. A szóban forgó vasútvonalon ott, ahol már elkészültek a kétvágányúsítással, az első világháború után fel kellett szedni a síneket, és azóta alaposan megváltoztak a tulajdoni viszonyok a pálya mentén. A kisajátítást, az építkezésbe bevont földterületek megvételét felgyorsítottuk, a munkálatok gőzerővel, vasútépítő nagygépek alkalmazásával zajlanak. A szerződéses határidő 2025-ös, addigra késznek kell lennie. És jelen állapot szerint kész is lesz.

HMV: – Az utóbbi időben felújított vasútvonalak némelyikén újabban rendre lassújelekkel találkozni, ami a karbantartás hiányára utal. Ön szerint lesz konzekvens szándék arra, hogy ami végre megépült, azt ne hagyjuk leromlani?
Palkovics László: – Valóban a következetességen van a hangsúly: az országos hatáskörű közlekedésszervező feladata lesz az is, hogy erre ügyeljen, és ennek megfelelően működtesse a rendszert. Persze a MÁV is igyekszik törődni az infrastruktúrájával, és erre számos pozitív példát hozhatunk, de Európa egyik legsűrűbb hálózatának megfelelő fenntartásához is pénz kell, valószínűleg több, mint ami erre a célra rendelkezésre áll.

HMV: – Mi a terv a mellékvonalakkal? Kiszolgálásuk érdekében várható-e használt dízelmotorvonatok, esetleg személykocsik beszerzése?
Palkovics László: – Ezen a területen a közelmúltban is kedvező fejleményekről számolhattunk be. Minisztériumi elrendelés alapján kétórás ütemes közlekedéssel, naponta nyolc pár vonattal szolgálja ki a MÁV-Start a Székesfehérvár–Komárom vasútvonalon utazókat. Nyékládháza és Tiszaújváros között lényegében szintén kétórás ütemes menetrend lépett életbe, de a Villány–Mohács vonalon is naponta nyolc pár vonat közlekedik. A baloldali kormányok dogmaszerűen ragaszkodtak az elképzeléshez, hogy a mellékvonalakat be kell zárni. Pedig vannak olyanok köztük, ahol viszonylag csekély fejlesztések révén a jelenleginél jóval nagyobb forgalmakat lehet lebonyolítani. Ehhez azonban a negyvenéves Bz-k helyett korszerű járművek szükségesek, használhatóbb, rövidebb menetidőket lehetővé tevő hálózat, és az ezek mögött álló szolgáltatási koncepció. Mivel a mellékvonalak nem villamosítottak, alternatív hajtású vasúti járművek beszerzése merülhet fel. A vasúttársaság nemrégiben indította el a hidrogénüzemanyag-cellás motorvonatok beszerzéséhez szükséges nyilvános, előzetes piaci konzultációt. Azt mérik fel a gyártók körében, hogy mire képes, milyen emissziójú megoldásokat tud kínálni jelenleg a járműpiac.

HMV: – Kell-e tartania a MÁV Csoport tagjainak és a GYSEV-nek a közösségi közlekedési közszolgáltatások liberalizációjától? Ön pártolná, ha az eddigi szereplők mellett újak is a piacra lépnének a helyközi közlekedésben?
Palkovics László: – Szerintem jót fog tenni a jelenleg kétszereplős piacnak a nyitás. A hazai vasúttársaságoknak 2033-ig azért még bőven van idejük a felkészülésre.

HMV: – A vasúti szolgálat nem népszerű a fiatalok körében. Hogyan lenne Ön szerint azzá tehető?
Palkovics László: – A szakma iránti vonzalom tapasztalatom szerint egészen fiatalon felébred a legtöbb vasutasban, szakmai kollégáim kilencven százaléka szolgált a Gyermekvasúton. De nem építhetünk kizárólag erre a lelkesedésre, a „mozdony füstje” nem helyettesítheti a fizetést, a megfelelő munkakörülményeket. A vasút láthatóan fejlődik, sokakat vonzhat az, hogy bizonyos folyamatai leegyszerűsödnek, egyes munkakörökben meghatározó lesz a digitalizáció-jelenléte. Az ágazat korszerűsítésével, versenyképességének erősítésével azért is teszünk, hogy a szakmai utánpótlás nagyobb bőségben álljon rendelkezésre.


Az írás a kétheti Magyar Vasút lapban jelent meg, amely a vasúti szektor első számú vasútgazdasági lapjaként naprakészen tájékoztatja olvasóit a vasúti ágazat híreiről, és javítja a szektor reputációját a döntéshozók és a széles közvélemény körében. Az olvasók rálátnak arra a közös építkezésre, amelynek célja egy tisztább közlekedési rendszer kialakítása. Aktuális információkkal, a döntéshozók és valamennyi érintett, valamint a vasút iránt érdeklődő olvasók hiteles, objektív, naprakész tájékoztatásával segít a lap az eligazodásban a vasúti piacon.
A minden páratlan hét csütörtökén megjelenő lap az alábbi terjesztőknél érhető el: http://bit.ly/MagyarVasut
Előfizetés és további információ: magyarvasut@magyarvasut.hu

KERESÉSHEZ KEZDJEN EL GÉPELNI, MAJD NYOMJON ENTERT