Budapest, 2022. 09. 29. – N.I., Magyar Vasút

A svájci kormány, a Bundesrat még az ősszel dönt arról, hogy az egyeskocsiforgalmat-támogató, meghatározott időre szóló rendszert meghosszabbítja, vagy sem.

hirdetés

Désirée Baer, az SBB Cargo vezérigazgatója a Neue Zürcher Zeitungnak adott interjúja szerint döntési támogatást nyújtana a szövetségi tanácsosoknak: Baer azt bizonygatja, hogy cége előre láthatóan feladja a belföldi egyeskocsi-üzletágat, és kizárólag a nemzetközikocsi-csoportokat tartanák meg, amennyiben a támogatást kivezetik.

Niels Planzer, az SBB Cargo igazgatótanácsának tagja úgy vélekedik, az 2021. évi gazdálkodási eredménnyel „senki sem lehet megelégedve”, mivel a vasút csak a rendkívüli támogatásoknak köszönhetően tudott kiegyenlített eredményt elérni. Planzer egyébként csak 2020 áprilisában vált érdekeltté az addig tisztán állami vasútvállalatban, amikor a Swiss Combi részvénytársaság résztulajdonosaként tulajdonostársaival a Cargo 35 százalékát vették át – azzal a szándékkal, hogy szakmai oldalról is megtámogassák a stratégiailag kulcsfontosságú vállalatot. Az első pandémiás évük nem sikeredett túl fényesre: 2020-ban a Swiss Combi veszteségrészesedése bőven meghaladta a hárommilliárd forintnak megfelelő összeget. Planzer holdingcégének negyven százalékos részesedése mellett a Camion Transport a Swiss Combi további negyven százalékának a tulajdonosa, a maradék tíz–tíz százalékot két nagy múltú családi fuvarozó- és szállítmányozóvállalat, a Bertschi és a Galliker birtokolja. A veszteség jelentős részéért a kocsirakományos üzlet felelős – az állami támogatás ellenére is.

De visszatérve Baerre, az elöljáró is látja, hogy az SBB Cargo-féle kocsirakományos szolgáltatása nélkül Svájcban éves szinten 600 ezerrel több kamion terhelné a közutakat. Ezért inkább tárgyalási alapnak tartja a támogatást szükségesnek tartó álláspontját, arra való tekintettel is, hogy az akkus és egyéb alternatív meghajtású kamionok fuvarpiaci részesedése Svájcban jelenleg három százalék körüli; azt Planzer is hangsúlyozza, hogy az akkus járművek bevetési területe (rádiusza) még korlátozott, továbbá az sem tisztázódott, tömeges elterjedésük esetén honnan származna a töltési energia. Ugyanakkor a vasút szerepvállalása segít enyhíteni a sofőrhiányon, miközben az egyeskocsiüzlet feladása a vasútnál jelentős létszámleépítéssel járna.

Az SBB Cargo konkrétan azért is kilincsel, hogy az újabb terminálok és vágánykapcsolatok létesítése mellett az állam támogassa a járműpark korszerűsítését,

beleértve a DAK-ra, a digitálisautomata-kapcsolókészülékre való átállást. Ennek nyomán a svájci kormány megvizsgálja, vajon az eddigi teljesítményalapú támogatás mellé – vagy helyett – adjon-e korlátozott beruházási segélyt az ilyen célokra. Már az eddig folyósított összegeket is azzal a feltétellel fizették ki, hogy az SBB Cargo fenntartsa teljes szolgáltatási vertikumát – márpedig kormányzati oldalon ez a tárgyalási alap.

Svájcban is felmerült, akárcsak Németországban vagy Ausztriában, hogy az állam bizonyos teherszállítási szolgáltatásokat közszolgáltatási rendszerben rendelhetne, vagy pályáztathatna meg. Amennyiben a szolgáltatás kiszámítható módon, nonprofit alapon minden fuvarozó rendelkezésére állna, magát a szolgáltatást pedig a megrendelő állami szerv időnként megpályáztatná, akkor egyrészt a verseny szállítmányozói szintre tevődik át, másrészt az időközönkénti pályáztatás megelőzheti a vasútvállalatok elkényelmesedését, hiszen elő lehet írni bizonyos feltételek betartását, illetve újítások alkalmazását, így a helyenként és időnként meglevő megtakarítási potenciál realizálására ösztönözheti a vasutakat az állam.

Hamarosan kiderül, hogy a svájci kormány milyen megközelítés mellett teszi le a garast a következő időszakban. Egy valami azonban világos: a hatékonyság jelentős feltétel az áruszállítás esetében is. Magyarán, minden üzletért le kell hajolni, és az árufuvarozás is egyre jobban tart a rendszeresség, az ütemesség felé, hiszen ha a rugalmasság és megbízhatóság hiánya miatt forgalmakat veszít a vasút, ami hamar megbosszulja magát a növekvő specifikus rendszerköltség miatt.

Kép forrása: iho.hu


Az írás a kétheti Magyar Vasút lapban jelent meg, amely a vasúti szektor első számú vasútgazdasági lapjaként naprakészen tájékoztatja olvasóit a vasúti ágazat híreiről, és javítja a szektor reputációját a döntéshozók és a széles közvélemény körében. Az olvasók rálátnak arra a közös építkezésre, amelynek célja egy tisztább közlekedési rendszer kialakítása. Aktuális információkkal, a döntéshozók és valamennyi érintett, valamint a vasút iránt érdeklődő olvasók hiteles, objektív, naprakész tájékoztatásával segít a lap az eligazodásban a vasúti piacon.
A minden páratlan hét csütörtökén megjelenő lap az alábbi terjesztőknél érhető el: http://bit.ly/MagyarVasut
Előfizetés és további információ: magyarvasut@magyarvasut.hu

KERESÉSHEZ KEZDJEN EL GÉPELNI, MAJD NYOMJON ENTERT