Budapest, 2022. 07. 21. – Bucsky Péter, Magyar Vasút
Gépparkjának megújításával, több évre előre megtervezett vágányzárakkal készül a MÁV Zrt. a hazai vasúti pályahálózat karbantartására. Az üzemeltetési és felújítási feladatokat egyre inkább a menetrendi forgalom zavarása nélkül tudják elvégezni, immár két évre előre megtervezve azokat.
hirdetés
- A hazai vasúthálózat üzemeltetésére és karbantartására a 2022-es központi költségvetés 130 milliárd forintot irányzott elő.
- A vasúti személyszállítás közszolgáltatási költségtérítése a tervezet szerint 206 milliárd forint.
- Emellett a kormányzat évi közel 300 milliárd forintot fordított uniós és hazai forrásokból a vasúti infrastruktúra fejlesztésére is.
- Így a vasúti közlekedés összességében mintegy 600 milliárd forintos kiadást jelent az elmúlt évek trendjei és a közeljövő tervei alapján.
Örömteli, hogy jelentős hosszúságú vasúti pálya újul meg, de a költségeknek csak igen kis része jutott felújításokra. A MÁV Zrt. pályahálózati üzleti terve szerint 2022–2024 között azt mutatja, hogy a karbantartási költségek nem növekednek számottevően. Az állami támogatás mellett a pályahálózat fő bevételi forrása a vasútvállalatok által fizetett pályahasználati díj: a személyszállító vonatok által fizetett nyolcvanmilliárd forint szinte egésze cégcsoporton belülről származik, a hozzávetőlegesen húszmilliárd forintos áruszállítási bevétel szinte egésze a piaci vállalatoktól. Jól látható azonban, hogy ezek összességében sem fedezik a fenntartási költségeket.
A karbantartás és üzemeltetés költsége 140 milliárd forintja jelentősnek tűnik, de ennek java részét csakis a meglévő eszközök üzemeltetésére lehet fordítani. A költségek jelentős hányadát a pályahálózatot működtető munkatársak bére, a mindennapos üzemeltetés teszi ki. A felújításokra igen kevés jut, csupán 23 milliárd forint 2022-ben. Ez a mai építőipari árak mellett meglehetősen kevésre elegendő. Majd húszmilliárd forintos kormányzati támogatással a Vecsés–Üllő és az Üllő–Monor szakasz felújítása valósult meg, hasonló felújításokra tehát kizárólag külön támogatásokból telik, ezeket a felújítási büdzséből nem lehet kigazdálkodni.
A Vecsés–Monor szakasz a 2052/2020. (XII. 30.) Korm. határozat keretében nyerte el a támogatást, de ez nem csak egyszeri eset: a kormányhatározat szerint a tapasztalatok alapján kell dönteni arról, hogy a versenyképes vasúti infrastruktúra programot érdemes-e folytatni. A tervek szerint ez évente hatvanmilliárd forintos többlettámogatást jelentene 2025-ig, ami érdemben segíthetné a lassújelek felszámolását, a vasúti pályák karbantartását.
Összehasonlításul érdemes lehet az Osztrák Szövetségi Vasút (ÖBB) adatait megnézni! Hatéves keretprogram alapján dolgoznak, 2021 és 2026 között éves átlagban 2,9 milliárd euró beruházás mellett 0,6 milliárd euró jut felújításra. Forintosítva mindez azt jelenti, hogy 1,1 ezer milliárd forint beruházás mellett 256 milliárd forint jut karbantartásra és üzemeltetésre. Míg Magyarországon az új építésekhez viszonyítva hozzávetőlegesen negyven százalék az üzemeltetés és karbantartás aránya, addig Ausztriában még kisebb is ez az arány, 25 százalék – mindkét szám azonban sokszorosa a hazainak. Az osztrák példa arra is rávilágít, hogy a többletberuházás egy idő után akár kisebb üzemeltetési és fenntartási költséget is eredményezhet.
Magyarországon azonban hosszú évtizedek elmaradt karbantartási és beruházási munkáit kell bepótolni, ami miatt igen megszaporodtak a vágányzárak. Emiatt az utasok és az áruszállító vasútvállalatok is sok problémával küzdenek. Egy-egy fővonal lezárása komoly fejtörést okoz, és kerülőirány sincsen feltétlenül megfelelő kapacitással. Ha pedig akad is ilyen, az akár évekig tartó hosszabb és nehezebben tervezhető eljutási idő, a megemelkedő vontatási díjak miatt az is előfordul, hogy mire az új pálya elkészül, a korábbi vasúti ügyfelek már közútra váltottak.
Nagy segítség lenne, ha a vágányzárak jóval előbbre tervezhetőek lennének. Dr. Bánhegyi Csilla, a MÁV Zrt. pályaműködtetési koordinációs igazgatójának a III. Vasúti Forgalmi Konferencián elhangzott előadása szerint ebben jelentős előrelépés várható. Az európai szabályrendszerek elvárása szerint öt évre előre kell majd megtervezni a vágányzárakat. Idén eddig folyamatos felülvizsgálatra volt szükség, de júniusra elkészült a jövő évre, illetve 2024-re vonatkozó terv, így már két évre előre lehet látni.
Jelentős előrelépés volt a karbantartások során a vágányzárak számában: összességében 13 százalékkal kevesebb elfogadott vágányzárra volt szükség a karbantartás során. Talán ennél is fontosabb, hogy a menetvonalak zavarása nélkül végzett munkák aránya nagyban nőtt: a 2013-as 64 százalékról 2021-re 78 százalékra. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy míg a menetvonalat nem érintő vágányzárak száma még nőtt is 3 százalékkal 2013 és 2021 között, addig a menetrend módosítását igénylő beavatkozások száma 68 százalékkal csökkent.
A magas színvonalú, gyorsan elvégzett karbantartáshoz fontos a megfelelő géppark. A sárga karbantartó gépek mára elöregedtek, a több évtizedes eszközök cseréje megkerülhetetlenné vált. Erre 2030-ig szóló stratégiát dolgoztak ki: a vasúti pálya és a felsővezetéki hálózat karbantartását szolgáló járműveket moduláris formában szeretnék megújítani. A zúzott kövek szállítására használt 179, átlagosan negyvenéves kőszállító kocsi cseréje is aktuálissá vált. Az új eszközök mellett az utasítások felülvizsgálatára is szükség van, ami rugalmasabbá teheti a vágányzárak használatát is.
A karbantartás kevéssé látványos eleme a gyomirtás, de ez is igen fontos. Ebben jelentős változást hoz, hogy 2022. december 15-e után nem lehet glifozátot használni. A helyettesítő vegyszerek a szívósabb gyomokat nem megfelelő hatékonysággal irtják, illetve csak rövidebb ideig hatnak. Mivel drágább vegyszereket kell gyakrabban használni, ennek jelentős költségtöbblete is lesz. A meglévő járműpark cseréje ezen a területen is szükséges lenne. Az eszközpark cseréje gyorsabb, hatékonyabb és kevesebb vágányzárral érintett munkát jelent, így remélhetőleg az új beruházások hatásai már ezen a téren is éreztetik hatásukat.
Az írás a kétheti Magyar Vasút lapban jelent meg, amely a vasúti szektor első számú vasútgazdasági lapjaként naprakészen tájékoztatja olvasóit a vasúti ágazat híreiről, és javítja a szektor reputációját a döntéshozók és a széles közvélemény körében. Az olvasók rálátnak arra a közös építkezésre, amelynek célja egy tisztább közlekedési rendszer kialakítása. Aktuális információkkal, a döntéshozók és valamennyi érintett, valamint a vasút iránt érdeklődő olvasók hiteles, objektív, naprakész tájékoztatásával segít a lap az eligazodásban a vasúti piacon.
A minden páratlan hét csütörtökén megjelenő lap az alábbi terjesztőknél érhető el: http://bit.ly/MagyarVasut
Előfizetés és további információ: magyarvasut@magyarvasut.hu