Budapest, 2022. 07. 21. – Dávid Imre, Magyar Vasút

Ionuț Cristian Săvoiu közlekedési államtitkár a romániai vasútfejlesztésekről nyilatkozott a Magyar Vasútnak a HUNGRAIL szervezésében létrejött budapesti V4 Rail CEO Summiton.

hirdetés

Romániában számos jelentős vasútfejlesztési program indult az elmúlt években, köztük a Rajna– Duna vasúti folyosó Konstancát Bukaresten, Brassón, Segesváron és Déván át Araddal összekötő szakaszának korszerűsítése. „Ez most a legjelentősebb projektünk, amit a Connecting Europe Facility (CEF) infrastrukturális befektetési program keretében tudtunk elindítani – mondta a budapesti Várkert Bazár konferenciatermében tartott V4 Rail CEO Summiton Ionuț Cristian Săvoiu, a román kormány közlekedési államtitkára. – Ezt a forrást a Közép- és Délkelet-Európát összekötő közlekedési vonal fejlesztésére lehet igénybe venni, ami így rendkívül fontos ütőér lehet, és reményeink szerint hamarosan igazán gyors összeköttetést teremt majd a Kelet és Nyugat között.”

A Duna–Rajna folyosó felújításának 2026-ig kell elkészülnie; a tervek szerint a Konstanca–Arad szakaszon a személyvonatok akár 160, a tehervonatok pedig 120 km/órás sebességgel is közlekedhetnek majd. „A fejlesztési folyamat elindult, nyakig benne vagyunk a munkában – magyarázta az államtitkár. – Jelenleg is komoly munkálatok folynak az Arad–Piski, illetve a Segesvár–Brassó szakaszon, szakembereink javában dolgoznak az új vasúti pályák, hidak és alagutak építésén. Persze, a munkálatok ideje alatt óhatatlanul is lassul valamelyest a vonatforgalom, és itt-ott akadnak torlódások is, de azért igyekszünk a lehetőségekhez mérten továbbra is biztosítani a megszokott sebességet és kapacitást.”

TOVÁBBI FEJLESZTÉSEKET IS TERVEZNEK

A Sorin Mihai Grindeanu vezette román közlekedési minisztérium a Duna–Rajna folyosó korszerűsítése mellett további vasúti fejlesztéseket is tervez, köztük a Kolozsvártól Nagyváradig – azaz a magyar határig – futó szakasz villamosítását. „Ez a villamosítási program jelenleg még az ajánlattételi periódusban van, de nagyon bízunk benne, hogy hamarosan elkezdődhetnek a munkálatok is. Jelentős fejlesztésekre lesz szükség, hiszen amellett, hogy meg kell dupláznunk a vasúti pályát, modern, az európai sztenderdeknek megfelelő forgalomirányítási rendszereket is ki kell építenünk” – fejtegette Săvoiu.

A román államvasutak, a Căile Ferate Române (CFR) új szerelvények megvásárlásáról is döntött. „A hosszú távú útvonalakra negyven, a regionális viszonylatokra pedig hatvan villamos, illetve hibrid motorvonatot tervezünk beszerezni. Előbbiekre már alá is írtuk a szerződést, az új szerelvények várhatóan már 2023-ban vagy 2024-ben megérkeznek Romániába – nyilatkozta az államtitkár. – Emellett a meglévő vonataink felújítását is tervbe vettük, bízunk benne, hogy legkésőbb az évtized végére lezárhatjuk az infrastruktúra-fejlesztésnek ezt a szakaszát, és öt–hét éven belül már teljesen megújult szerelvényparkkal szállíthatjuk majd az utasokat.”

A minisztérium az Európai Bizottság (EB) helyreállítási alapjából is jelentős összegeket költ a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére. „Ennek a programnak a keretében gyors nyereséggel kecsegtető, ha úgy tetszik, quick wins fejlesztésekre fókuszálunk: apróbb problémákat igyekszünk orvosolni, hogy ha szerényebb mértékben is, de ezzel is tovább gyorsítsuk a vasúti közlekedést.”

SOK KIS MUNKA SOKRA MEGY

A román vasút a fent sorolt nagy volumenű projektek mellett kisebb, de azért komoly jelentőségű korszerűsítéseket is végez. „Ott van például az az államilag finanszírozott programunk, amely a konstancai kikötőhöz kapcsolódó vasúti infrastruktúra korszerűsítését és kapacitásbővítését célozza – mondja a konferencián részt vett román delegáció tagja, Radu Urziceanu, a CFR helyettes vezetője. – Ez a vonal évekig kihasználatlanul állt, de most, hogy az orosz flotta gyakorlatilag Ukrajna összes kikötőjét blokád alá vonta, jó szolgálatot tehet a Fekete-tenger felől Nyugat-Európa felé tartó teherforgalom fenntartásában.”

Urziceanu rövid beszélgetésünk során egy másik projektet is kiemelt. „Csak hogy egy kicsi, de annál fontosabb fejlesztést is említsek: Romániában nagyjából húsz kilométernyi széles nyomtávú vasúti pálya van, ebből három kilométernyi az ukrán határon. Ez a vonal köti össze a határt a Duna torkolatközeli szakaszán fekvő Galac kikötőjével, így alkalmas nagy teherhajók fogadására is. Idestova harminc évig ez a szakasz is kihasználatlanul állt, de most úgy döntöttünk, felújítjuk, lehetővé téve, hogy újra áthaladhassanak rajta az Ukrajnából érkező tehervonatok. Joggal kérdezhetik: miért kell egy ilyen rövid, alig néhány kilométeres sínpárt felújítani? Nos, azért, mert mint említettem, régóta használaton kívüli, széles nyomtávú pályáról van szó, így egész egyszerűen nem rendelkezünk az üzemeltetéséhez szükséges technológiával. Mindent kézi erővel kell csinálnunk, ami amellett, hogy lassúvá és nehézkessé teszi a munkát, komoly imázsproblémákat is okoz a CFR-nek. Az utóbbi időben ugyanis megjelentek a környéken a fényképezőgéppel, okostelefonnal felszerelkezett katasztrófaturisták, akik remek, csípős megjegyzésekkel fűszerezett felvételeket tettek közzé a közösségi médiában arról, milyen elavult technológiát használ az állami vasúttársaság.” A CFR helyettes vezetője örülne, ha a közvélemény is megértené, hogy az infrastruktúra korszerűsítése nem megy egyik napról a másikra. „De végül is mit tehetnénk – teszi hozzá nevetve. – El kell fogadnunk, hogy a vasutasság sokszor hálátlan hivatás.”

HIÁBA A PÉNZ ÉS A JÓ SZÁNDÉK…

Ionuț Cristian Săvoiu szerint a romániai vasútfejlesztés az elmúlt években új szakaszába lépett. „Az utóbbi időben nagyon felgyorsult a korszerűsítési folyamat: míg tíz évvel ezelőtt még csak tervekről, stratégiákról és a fejlesztések előkészítéséről beszélhettünk, mára beléptünk az építkezés, a kivitelezés fázisába – hangsúlyozta. – Szerencsére az EU-s és állami forrásoknak köszönhetően az ehhez szükséges pénz is a rendelkezésünkre áll; most már csak arra kell koncentrálnunk, hogy határidőre, jó minőségben elkészüljenek a tervezett projektek. Ehhez persze olyan kivitelezőket kell találnunk, akik a megfelelő színvonalon el tudják végezni a munkát. Paradox módon sajnos épp ez jelentheti a legnagyobb problémát, hiszen Magyarországhoz hasonlóan nálunk is hatalmas gondokat okoz az agyelszívás, a tehetséges szakemberek és a képzett munkaerő elvándorlása. Egyszóval komoly kihívásokkal kell szembenéznünk.”

(Fotó: Vörös Attila)


Az írás a kétheti Magyar Vasút lapban jelent meg, amely a vasúti szektor első számú vasútgazdasági lapjaként naprakészen tájékoztatja olvasóit a vasúti ágazat híreiről, és javítja a szektor reputációját a döntéshozók és a széles közvélemény körében. Az olvasók rálátnak arra a közös építkezésre, amelynek célja egy tisztább közlekedési rendszer kialakítása. Aktuális információkkal, a döntéshozók és valamennyi érintett, valamint a vasút iránt érdeklődő olvasók hiteles, objektív, naprakész tájékoztatásával segít a lap az eligazodásban a vasúti piacon.
A minden páratlan hét csütörtökén megjelenő lap az alábbi terjesztőknél érhető el: http://bit.ly/MagyarVasut
Előfizetés és további információ: magyarvasut@magyarvasut.hu

KERESÉSHEZ KEZDJEN EL GÉPELNI, MAJD NYOMJON ENTERT