Network: Egyre több vonat szeli át az európai határokat, Budapest az élvonalban!

Budapest, 2022. 01. 20. – Károly Szabolcs, Magyar Vasút

A határokon átnyúló vasúti összeköttetések sűrű hálózata szövi át a kontinenst – ez a nemzetközi hálózat az elkövetkező években még tovább fejlődik az új infrastruktúrának és az egységes európai vasúti piac kialakulásának köszönhetően. Európa középső és periférikus régiói között azonban még mindig óriási a különbség.

hirdetés

Spoiler: jelenleg a legtöbb nemzetközi vasúti kapcsolattal büszkélkedő európai város Bécs. Ha valaki az osztrák fővárosból utazna vonattal – és a Covid-19-világjárvány már nem jár komolyabb korlátozásokkal –, 23 nemzetközi, átszállásmentes útvonal közül választhat: eljuthat Amszterdamba, Rómába, Splitbe, Bukarestbe, Gdanskba, sőt még Moszkvába is. De Budapestnek sincs oka szégyenkezésre!

EGYIK ORSZÁGBÓL A MÁSIKBA VASÚTON

Ausztria mellett Németországnak van a legtöbb vasúti összeköttetése más európai országokkal. Természetesen egyéb országokból is át lehet vonatozni a szomszédos vagy akár a távolabbi államokba: egy-egy európai ország átlagosan húsz közvetlen nemzetközi vasúti kapcsolatot (járatot) alakított ki. Albánia kivételével mindegyikből elérhető legalább egy másik ország. A görög helyzet csak árnyalatnyival kedvezőbb: oda (és onnan) kizárólag a nyári időszakban közlekedik nemzetközi vonat.

Az Európai Bizottság becslése szerint a határokon átnyúló tranzit személyforgalom az európai vasúti utasszámok hét százalékát teszi ki. Ez az arány a következő években tovább fog nőni, ha a tervezett fejlesztések és beruházások meghozzák a kívánt eredményt. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó erőfeszítések részeként az Európai Unió és a tagállamok a vasúti áru- és személyszállítás támogatására törekednek. Jóllehet, a vasúti tranzit népszerűsége nőtt az elmúlt években, a polgárok jelenleg szárazföldi utazásaik mindössze nyolc százalékához választják a vonatokat. Másfél éve, 2020 júniusában 27 európai ország írt alá nyilatkozatot, amely felszólít „a nemzetközi vasúti személyszállítás európai menetrendjének” kialakítására. Többek között ezt a dokumentumot is szem előtt tartva nyilvánították 2021-et a Vasút Európai Évének.

MÁR MEGLÉVŐ NEMZETKÖZI ÖSSZEKÖTTETÉSEK

A nemzetközi vonatokról általában a legnagyobb európai fővárosokat összekötő, nagy sebességű járatok ugranak be, mint a London, Párizs, Brüsszel és Amszterdam között közlekedő Eurostar vagy Thalys, netán éppen az éjszakai vonatok. Valójában azonban a határokon átnyúló vasúti kapcsolatok alatt Európában többnyire a nappali és normál sebességű vonatokat kell érteni: a vizsgált 271 összeköttetésből a nagy sebességű és az éjszakai járatok mindössze hét százalékot tettek ki, ez a létező összes nemzetközi járat 16 százaléka; az útvonalak kétötödén normál nappali vonatok közlekednek, 37 százalékán pedig helyi határforgalom zajlik. A határok által elválasztott területek összekapcsolásakor leginkább a helyi vonalak szerepét hagyják figyelmen kívül.

Az európai nemzetközi vasúti összeköttetések sűrűségét tekintve Közép-Európa kiemelkedő eredménnyel büszkélkedhet: Bécsből, Budapestről, Prágából és Berlinből indul a legtöbb országba közvetlen járat, a négy érintett ország egyenként is legalább negyven nemzetközi kapcsolatot „ápol”. Ebben azonban nincs semmi meglepő: ezeket az Európa szívében fekvő országokat hosszú szárazföldi határ veszi körül, jó néhány határos országgal. Még az olyan kisebb országoknak is, mint Dánia, Szlovákia és Szlovénia területükhöz képest különösen magas a nemzetközi összeköttetéseik száma. Ennek történelmi oka is van: például a közép-európai régió számos vasútvonalát legalább másfél száz évvel ezelőtt, még a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia idején építették. A vonalak átvészelték a történelem megannyi viharát, mindmáig megmaradtak, viszont az államhatárok száma jócskán megváltozott: a mai napig is az Ausztria és Szlovákia, a Csehország és Lengyelország (Szilézia), valamint a Magyarország és Románia (Erdély) közötti határokat szeli át a legtöbb nemzetközi vonat.

Másrészt Európa peremterületein, mint például az Ibériai- és a Balkán-félszigeten vagy a Balti-térségben csak néhány nemzetközi kapcsolat jött létre vasúton – azok is gyakran lassúak és gyenge minőségűek. Például Finnországnak a kétezer kilométernél is hosszabb szárazföldi határa ellenére mindössze egyetlen vasúti határátmenete van, vagy Portugáliának és Bulgáriának is alig épült ki vasúti kapcsolata más országokkal: Lisszabon, Madrid, Szarajevó, Tirana és Athén azon európai fővárosok, ahonnan nincs közvetlen vasúti összeköttetés más országokkal.

JÖVŐBELI NEMZETKÖZI VISZONYLATOK

Horvátországból elsősorban nyugati és északi, Romániából nyugati irányba vezetnek nemzetközi vasúti összeköttetések. A bizonyos országpárok közötti számos vasúti kapcsolat megléte az intenzív kétoldalú kapcsolatok mutatójaként fogható fel: szoros történelmi kapcsot és jelentős utasáramlást tükröz. Az ilyen kapcsolatok az ellenkező irányban is működnek: a határokon átnyúló vasúti összeköttetések megerősítése elősegíti a területek és a lakosságok szorosabb összekapcsolódását. Ez is az oka annak, hogy az Európai Unió politikai és gazdasági befektetéseket hajt végre ezen a területen.

A határokon átnyúló vasúti kapcsolatok javítása érdekében az Európai Bizottság mindenekelőtt az infrastruktúra fejlesztését támogatja, többek között a meglévő pályák kétvágányúsítását és villamosítását, új alagutak építését, az emelt vagy nagy sebességű szerelvények beszerzését, a biztonsági mechanizmusok összehangolását. A Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) törzshálózatának 2030-ra el kell készülnie – ez gyorsabb átkelést tesz lehetővé majd az Alpokon, több nagy sebességű határátmenetet garantál, Kelet- és Délkelet-Európába pedig jobb minőségű pályákon zajlik majd a forgalom. A határokon átnyúló szakaszokon végzett fejlesztések azonban az ütemterv legkényesebb szempontjai közé tartoznak, az előrehaladás pedig annyira lassú, hogy a Bizottság várhatóan célzott beavatkozásokkal fogja támogatni ezeket a következő hónapokban.

A jó pálya önmagában azonban nem elégséges: a nemzetközi vasúti kapcsolatok népszerűségének valódi erősítéséhez szükség van a vasúti közlekedésre vonatkozó szabályok és eljárások egyszerűsítésére is – ezek az eljárások a közelmúltig rendkívül széttagoltak és az üzemeltetők számára megterhelők voltak. Ám 2020. október 31-e óta az EU Vasúti Ügynöksége (ERA) a járművek és közlekedési üzemeltetők egyetlen tanúsító testülete az unión belül.

Az EU 2016-ban jóváhagyott Negyedik Vasúti Csomagja egy jelenleg is végrehajtás alatt álló intézkedéscsomag. Szellemiségének megfelelően a csomag az európai vasúti szolgáltatások egységes piacát hozza létre, jelentősen megkönnyítve az üzemeltetőknek a saját országukon kívüli útvonalak kiszolgálását.

Hamarosan az utasoknak is sokkal könnyebbé kell, hogy váljon a jegyek keresése és lefoglalása, méghozzá több szolgáltató részvételével. A bizottság számításai szerint a verseny kiélezése növeli a kínálatot és csökkenti az árakat. Végezetül az EU beavatkozhatna olyan fontos, de jelenleg gyenge piaci kereslettel jellemezhető összeköttetések támogatásába is, mint például a Lisszabon–Madrid útvonal.

Az egységes vasúti piac megszületésével több ország és szolgáltató már be is jelentette nemzetközi kapcsolatainak bővítését. Például Németország a Magyar Vasútban is taglalt (2021/5.) módon prezentálta a Trans Europe Express 2.0 (TEE 2.0) elnevezésű projektet, amellyel többek között Amszterdam és Róma vagy Berlin és Barcelona között javítaná az összeköttetéseket. Más projektek az éjszakai vonatokat célozzák, Ausztria, Franciaország, Németország és Svájc közösen jelentik be menetrendjeik bővítését a következő években. Sőt, december derekán az olasz Frecciarossa is megérkezett a francia fővárosba: a nagy sebességű szerelvények a Milano Centrale–Lyon–Párizs Gare de Lyon útvonalon közlekednek.

Az egyes nagyvárosok (többnyire fővárosok) és a külföldi városok közötti közvetlen vasúti kapcsolatok száma és hossza

MÓDSZERTAN

Az írásunk alapjául szolgáló adatállományt hagyományos metódusú információgyűjtéssel, országos forrásokat böngészve és azokat elemezve állították össze a szerzők (lásd: forrás), nagyrészt az egyes országok legfontosabb szolgáltatóinak honlapjai, valamint a határon átlépő szolgáltatásokat nyújtó kisebb vasúttársaságok weboldalai alapján. A nemzeti vasúthálózatok üzemeltetőit és vezetőit e-mailben is megkeresték, így az Ausztriából, Belgiumból, Bulgáriából, Csehországból, Hollandiából, Horvátországból, Lengyelországból, Litvániából, Magyarországról, Olaszországról, Norvégiából, Romániából, Spanyolországból, Svájcból és Svédországból érkező információk is az adatbázis részei. Noha néhány nemzetközi összeköttetés a Covid-19 miatti utazási korlátozások okán szünetelt, ezeket is belefoglalták, és mihelyst lehetséges, újraindulnak vagy már újra is indultak. A lista nem tartalmazza a folyamatban lévő nagyobb felújítási munkálatok miatt ideiglenesen leállított útirányokat, például a Budapest–Belgrád viszonylat jelenleg csak Budapest és Kelebia között üzemel – 2022 februárjával viszont azon is megkezdődnek a munkálatok.

A kutatás csak azokra az útvonalakra koncentrált, amelyek teljes viszonylatán vonatok közlekednek, közvetlenül, átszállás nélkül. Emiatt azok az útvonalak, amiket részben vagy egészben busszal üzemeltetnek, mint például a Szaloniki–Szófia, nem szerepelnek az adatbázisban.

A kutatás összesen 271 különböző vasúti kapcsolatot azonosított a határokon átlépő vonatok alapján a kontinensen. Abban az esetben, ha egyazon útvonalon különböző vonatok vagy különböző vasúttársaságok is közlekednek, összevonták ezeket a felmérésben, kivéve azokat az eseteket, ahol az útvonalon nappali és éjszakai vonatok is közlekednek: a cél nem az összes határátlépő szolgáltatás felsorolása volt, hanem a különböző közvetlen vasúti összeköttetések azonosítása.

Egyes vasúti kapcsolatokat teljes egészében, vagy csak egyes vonatokkal, vagy csak nyáron szolgálnak ki, ezeknél alternatív végállomásokat jelöltek meg az adatbázisban. Például a München és Bologna között közlekedő eurocity nyáron Riminiig jár, ebben az esetben München lett az útvonal egyik végállomása, a másik pedig Bologna/Rimini. Az egyes útvonalak egyik végén két különböző célállomás is található, mivel az azon közlekedő vonatok egy ponton két különböző irányba haladnak tovább. Ebben az esetben például Hamburg lett az egyik végállomás, Zürich/Chur pedig a másik.

A vasúti összeköttetéseket négy kategóriába sorolták:

1. nagy sebességű (vagy javarészt nagy sebességű pályán haladó) útvonalak,
2. nappali, távolsági útvonalak, ide sorolva a többnapos útvonalakat (például a Nizza–Moszkva viszonylat) is,
3. éjszakai vonatok, valamint
4. regionális vonatok.

Az adatbázis a múlt év derekán érvényes állapotoknak megfelelően tartalmazza az összes EU-tagországból vagy oda tartó összeköttetéseket – kivéve a vasúttal nem rendelkező két szigetországot, Máltát és Ciprust. Belefoglalták a Fehéroroszországgal (Belarusz), Moldovával, Oroszországgal, Törökországgal vagy Ukrajnával összekötő közvetlen kapcsolatokat is, az utóbbi országokból kiinduló nemzetközi útvonalakat viszont nem.

A különböző városokra vonatkozó számításokhoz megvizsgálták az összes onnan induló vagy azon áthaladó útvonalat. Listát készítettek az egyes külföldi útvonalak legkülső végállomásairól, az Európai Bizottság távolságkalkulátorának segítségével pedig kiszámították a város és az egyes végállomások közötti távolságot – légvonalban. Minden egyes szomszédos országpárnál meghatározták a határokat átlépő vasúti összeköttetések számát; ezen értékek összehasonlításához a határhosszadatok felhasználásával kiszámolták a száz kilométernyi határra eső kapcsolatok mennyiségét. A határokat átlépő vasúti összeköttetések számát minden ország esetében felmérték.

Borítókép: Railjet a Keleti pályaudvaron,  Forrás: europeandatajournalism.eu

 

Az írás a kétheti Magyar Vasút lapban jelent meg, amely a vasúti szektor első számú vasútgazdasági lapjaként naprakészen tájékoztatja olvasóit a vasúti ágazat híreiről, és javítja a szektor reputációját a döntéshozók és a széles közvélemény körében. Az olvasók rálátnak arra a közös építkezésre, amelynek célja egy tisztább közlekedési rendszer kialakítása. Aktuális információkkal, a döntéshozók és valamennyi érintett, valamint a vasút iránt érdeklődő olvasók hiteles, objektív, naprakész tájékoztatásával segít a lap az eligazodásban a vasúti piacon.

A minden páratlan hét csütörtökén megjelenő lap az alábbi terjesztőknél érhető el: http://bit.ly/MagyarVasut

Előfizetés és további információ: hungrail@hungrail.hu