Budapest, 2022. 01. 20. – Magyar Vasút
A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) ad keretet a vasútvonalak, a közúthálózat, a belvízi és tengeri hajózási útvonalak, a kikötők, a repülőterek és a vasúti terminálok tervezéséhez az Európai Unióban. Európai főterv a koherens közlekedési infrastruktúráért.
hirdetés
A TEN-T POLITIKAI ALAPJAI
Hármas osztatú szerkezet:
- a törzshálózat kiépítése 2030-ig, a kiterjesztett törzshálózat megvalósítása 2040-ig, továbbá az átfogó hálózat kialakítása 2050-ig.
- a multimodális törzshálózati folyosók és a vasúti árufuvarozási korridorok integrációja révén az Európai Közlekedési Folyosók rendszerének létrehozása.
- egységes infrastruktúra-szabványok megalkotása az átjárhatóság és a hálózat működési zavarainak elkerülése érdekében.
A befejezett és hatékonyan működő TEN-T hálózat elengedhetetlen feltétele az uniós Zöld Megállapodásban foglalt sarokszámok teljesüléséhez.
A megfelelő szakpolitikai intézkedésekkel, amelyeknek a vasút áll a középpontjában, a TEN-T projekt a következőképpen megvalósítható:
- a modális váltás révén 2050-ig a közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése kilencven százalékkal.
- az európai nagy sebességű vasúti hálózat hosszának megkétszerezése 2030-ig, megháromszorozása 2050-ig.
- a háromszáz kilométernél nagyobb távolságra történő árutovábbítás esetén a vasúti fuvarozás részaránya 2030-ig érje el a harminc, 2050-ig pedig az ötven százalékot.
MIRE VAN SZÜKSÉG A TEN-T BEFEJEZÉSÉHEZ?
A törzshálózati korridorok a végrehajtás eszközeként hozzájárulnak a hálózattámogatás időszerű befejezéséhez, előmozdítják a befektetési projekteket, továbbá serkentik az együttműködést.
Hatalmas beruházások szükségesek a TEN-T hálózat kiépítéséhez
- Becslések szerint 2030-ig 500 milliárd euróra van szükség a törzshálózat megszilárdításához, és 1500 milliárd euróra (2050-ig) az átfogó hálózat kialakításához.
- A finanszírozási összeg túlnyomó része a vasúti folyosókra megy el.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) program az európai közlekedési, energetikai és digitális infrastruktúra-hálózatokba irányuló beruházások támogatására jött létre. Támogatja a zöld és digitális kettős átállást azzal, hogy hozzájárul az európai zöld megállapodás és a digitális évtized ambiciózus célkitűzéseihez. A CEF-alapok kulcsfontosságúak a nagy projektek befejezése, a vasúti műveletek digitális átalakításának támogatása szempontjából.
MIRE VAN SZÜKSÉG A HATÉKONY TEN-T MŰKÖDÉSÉHEZ?
A TEN-T-rendelet felülvizsgálata lehetőséget ad arra, hogy:
- Tovább integrálódjanak
a városi csomópontok és létrejöjjenek a jelenleg hiányzó „utolsó mérföldek” a vasúti infrastruktúrában. - Az interoperabilitás jegyében kialakított
európai nagy sebességű vasúti hálózat teremtsen összeköttetést Európa fővárosai és nagyvárosai, az egyes csomópontok és a repülőterek között a nemzetközi személyszállításban.
A nagy sebességű vasúti forgalom
megkétszerezése 2030-ra, a jelenlegi hálózat hossza 11 526 km.
- Az ERTMS kiépítésének
felgyorsítása a törzshálózaton, a 2030. évi határidőnek történő megfelelés jegyében. 2050-re az Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszer átfogó megvalósítása, és ezzel párhuzamosan azoknak az országoknak a támogatása, amelyek mindezt 2040-re szeretnék megvalósítani. - Megfelelő műszaki követelmények állandósítása
a vasúti közlekedés folyamatossága és megbízhatósága érdekében.
-
- A személyvonatok minimum 160 km/órás engedélyezett sebességének meghatározása a piaci és utasigények (felhasználói igények) felmérése alapján, a csomópontok összehangolt menetrendjének kialakítása.
- Tehervonatok:
a P/C 400 rakszelvény követelményeinek elterjesztése a nemzetközi vasúti árufuvarozási útvonalakon, a pályahálózat-működtetőkkel szoros együttműködésben.
- A kormányok közötti együttműködés javítása
a vasúti árufuvarozási folyosók és a törzshálózati folyosók esetében, méghozzá a beruházási prioritások és a piaci igények figyelembevételével, különös tekintettel a vasúti infrastruktúra hiányosságaira és szűk keresztmetszeteire. - A digitális átalakulás integrációja az infrastruktúrába;
a vasúti teherforgalom megkétszerezéséhez elengedhetetlenek az infrastrukturális és innovációs beruházások. A digitális kapacitásmenedzsment és a DAK bevezetése növeli a teljes rendszer kapacitását.
Hatékony TEN-T: az EU éghajlatvédelmi célkitűzéseit szolgálja, és az erős vasúti hálózatra kell támaszkodnia.
A TEN-T-politikának támogatnia kell az egyes közlekedési módok közötti váltást, a közúti összeköttetések kialakítását az európai nagy sebességű, illetve hagyományos vasúthálózattal, továbbá a vasúti teherszállítást.
A TEN-T befejezéséhez szükséges beruházási prioritásoknak összhangban kell lenniük a fenntarthatósági ambíciókkal.
Az írás a kétheti Magyar Vasút lapban jelent meg, amely a vasúti szektor első számú vasútgazdasági lapjaként naprakészen tájékoztatja olvasóit a vasúti ágazat híreiről, és javítja a szektor reputációját a döntéshozók és a széles közvélemény körében. Az olvasók rálátnak arra a közös építkezésre, amelynek célja egy tisztább közlekedési rendszer kialakítása. Aktuális információkkal, a döntéshozók és valamennyi érintett, valamint a vasút iránt érdeklődő olvasók hiteles, objektív, naprakész tájékoztatásával segít a lap az eligazodásban a vasúti piacon.
A minden páratlan hét csütörtökén megjelenő lap az alábbi terjesztőknél érhető el: http://bit.ly/MagyarVasut
Előfizetés és további információ: hungrail@hungrail.hu