Budapest, 2021. 11. 25. – Bucsky Péter, Magyar Vasút

Stagnál az európai vasutak állami támogatása. Tizenhatezermilliárd forintnak megfelelő állami támogatást kaptak az egyes vasutak az infrastruktúrájuk fenntartására, fejlesztésére és a közszolgáltatási feladataik ellátására 2019-ben az Európai Unióban. Jóllehet, jelentős összegről van szó, ám a finanszírozás mértékének a változatlansága mellett az elmúlt években gyakorlatilag valamelyest csökkent a támogatás reálértéke.

Az Európai Unió 2014-es piacnyitásának legfőbb célja a piaci verseny dinamizálása, a hatékonyság javítása volt. Ettől várták a vasúti áruszállítás közlekedési munkamegosztásban játszott szerepének növekedését, ami sajnálatos módon azóta sem következett be. A másik elvárt hatás az állami támogatások csökkenése volt. Ebben sem látszik érdemi haladvány: a 2019-ben még 28 tagú EU-ban a vasúttal nem rendelkező Ciprust és Máltát nem számítva a tagországok a GDP-jük 0,31 százalékát, ötvenmilliárd eurót költöttek a vasút működésének és fejlesztésének támogatására. Ez még egy kicsit magasabb is, mint a 2010- es 0,30 százalék. A 2008/2009-es globális pénzügyi válság után 2009-ben, a csökkenő GDP hatására 0,37 százalékot tett ki ez az összeg. Ez a magasabb érték érthető, hiszen a vasúti támogatások mértéke nem követhette a gazdaság visszaesését, a vonatok száma nem csökkent a válság hatására. Külön érdekes, hogy a 2014-es piacnyitásnak sem volt semmilyen érezhető következménye az állami támogatásokra.

Eltérő gyakorlatok

Amíg az EU egészében meglepően stabilan alakult az állami támogatások nagyságrendje, addig az egyes tagállamok között igen nagyok a különbségek. Érdekes módon nem a vasúti liberalizáció negatív hatásairól elhíresült Egyesült Királyságban volt a legalacsonyabb a vasút állami támogatása, hanem egy balti országban, Litvániában. Lettországban és Észtországban – ez utóbbiban még a teljes személyszállítási üzletágat is privatizálták – ugyanis főként az oroszországi nyersanyagexport adja a vasúti teljesítmények túlnyomó részét a balti kikötők felé, Litvániában azonban sokkal összetettebb a vasúti piac. Ám az ilyen csekély állami támogatással is az ottani az egyik legmagasabb vasúti modal split érték az áruszállításban, Európában – igaz, a személyszállításban viszont az egyik legrosszabb.

A vasút állami támogatása a GDP arányában a közép-európai országokban és az EU-ban 2009–2019 (%)

Hatékonysági kérdések

A támogatások GDP-arányos mértékének, illetve a személy- és az áruszállításnak a közlekedési munkamegosztáson belül játszott szerepének vizsgálata azt mutatja, hogy az állami támogatások és a vasút teljesítménye között nem túl jelentős az összefüggés. A 2019-es adatok alapján azt vizsgáltuk meg, hogy az utas-km szerint számított modal split és az állami támogatások GDP-arányos mértéke között mekkora összefüggés mutatható ki. A 0,49-es korrelációs együttható az mutatja, hogy bár van a két változó között kapcsolat, az igen gyenge. A korrelációs együttható két tulajdonság összefüggését úgy méri, hogy ennek értéke 0 és 1 közötti lehet, erős kapcsolatról 0,7 felett lehetne beszélni, 0,2 alatt pedig teljesen elhanyagolhatóról. A vasúti áruszállítás modal split aránya és az állami támogatás GDP-arányos mértéke között még kisebb az összefüggés: a korrelációs együttható csupán −0,01, tehát teljesen hatástalanok a támogatások az áruszállítás szempontjából. Ez nem is lehet teljesen véletlen, hiszen a támogatások jelentős része a személyszállítási szolgáltatásokhoz kötődik, míg az infrastruktúrára fordított források csak nagyon áttételesen képesek a vasúti áruszállítás egyéb feltételeit javítani.

Hazai folyamatok

Magyarországon 2009 és 2019 között átlagosan évente a GDP 0,82 százalékát költötte a központi költségvetés a vasút üzemeltetésére és fejlesztésére. Mindez azt jelenti, hogy gazdaságiteljesítmény-arányosan Magyarország fordította a legtöbbet az EU-tagországok közül vasútra ebben az időszakban. A második helyen Ausztria állt 0,73 százalékkal, a harmadikon 0,67 százalékkal Belgium. A V4-ek közül Szlovákiában 0,52 százalék volt ennek a mutatónak az átlagos értéke, míg Csehország (0,23) és Lengyelország (0,27) sokkal kevesebbet költött a vasút támogatására. Magyarország esetében a trend leginkább stagnáló, 2019-re már csak a negyedik helyen állt hazánk, mert Ausztria, Szlovákia és Horvátország is megelőzte. Nálunk csupán a 2015-ös év jelentett érdemi kiugrást, a többiben igen hasonló volt a vasút állami finanszírozása. A jelentős állami szerepvállalás mellett a személyszállítás munkamegosztásában a vasút hazánkban 8,3 százalékot ért el, ami a tizedik legmagasabb érték a 26, vasúttal rendelkező uniós tagországban. Az áruszállítás esetében a 31,5 százalékos modal split érték szintén a tizedik legmagasabb az EU26-ok közül. A vasúti közlekedésre fordított állami finanszírozásról azt is közli az Európai Bizottság statisztikája, hogy az miként oszlott meg a közszolgáltatási feladatok és az infrastruktúra fejlesztése között. A közszolgáltatás finanszírozására 2019-ben Magyarország költötte GDP-arányosan a legtöbbet (0,39 százalék), megelőzve Luxemburgot (0,31) és Szlovákiát (0,28). Az EU26-ok összességében azonban csak az éves bruttó jövedelem 0,15 százalékát költötték erre a célra. Az infrastruktúrára fordított források tekintetében a magyar 0,2 százalékos adat a kilencedik legmagasabb. Viszont a magyar érték az EU26-ok 0,16 százalékos értékénél magasabb, ez arra utal, hogy jelentős mértékű vasúti fejlesztések vannak folyamatban.

Az írás a kétheti Magyar Vasút lapban jelent meg, amely a vasúti szektor első számú vasútgazdasági lapjaként naprakészen tájékoztatja olvasóit a vasúti ágazat híreiről, és javítja a szektor reputációját a döntéshozók és a széles közvélemény körében. Az olvasók rálátnak arra a közös építkezésre, amelynek célja egy tisztább közlekedési rendszer kialakítása. Aktuális információkkal, a döntéshozók és valamennyi érintett, valamint a vasút iránt érdeklődő olvasók hiteles, objektív, naprakész tájékoztatásával segít a lap az eligazodásban a vasúti piacon.

A minden páratlan hét csütörtökén megjelenő lap az alábbi terjesztőknél érhető el: http://bit.ly/MagyarVasut

Előfizetés és további információ: bondor.tibor@hungrail.hu

KERESÉSHEZ KEZDJEN EL GÉPELNI, MAJD NYOMJON ENTERT