Budapest, 2021. 10. 14. – Magyar Vasút

Harmincöt százalékos érdekeltséget szerzett a Cosco a hamburgi Container Terminal Tollerortban. Ezzel Kína szinte minden fontosabb európai kikötőben jelen van. A kérdés az, expanzív hajlamuk ismeretében vajon megelégednek-e a jelenlegi helyzettel? (Aligha.)

Pekingben mindenesetre nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a Cosco Shipping Ports sikeresen átvette a hamburgi kikötő, a Hamburger Hafen- und Logistik-AG (HLLA) tollerorti termináljának mintegy harmadát. A kínai fél szerint a szeptember második felében ismertté vált ügylet nagyban elősegítheti a kínai–német kereskedelmi kapcsolatok bővülését – legalábbis így vélekedik a China Daily. A 65 millió eurós üzletet a Grand Dragon (Nagy Sárkány) nevű Cosco-leányvállalaton keresztül bonyolították le. Németországban viszont korántsem akkora a lelkesedés. Tudniillik a hatósági jóváhagyás is hátra van még – akár a versenyhivatalnak, akár a Gazdasági és Kivitel-ellenőrzési Szövetségi Hivatalnak még módjában állna kifogásolni a tranzakciót.

MEGOSZTÓ ÜGYLET

Peter Tschentscher hamburgi főpolgármester úgy vélekedett, ez az üzlet „kedvező mind a város, mind a kikötői vállalatok, mind a teljes német ki- és beviteli gazdaság szempontjából”. Ezzel szemben az ellenzék azt éreztette, hogy igazából őket is megkérdezhették volna. Érdekes módon elsőként éppen a baloldali Die Linke kikötőpolitikai szóvivője emlegetett „provokációt”, Norbert Hackbusch szerint ugyanis elmulasztották tájékoztatni a közvéleményt az értékesítés lényeges tényezőiről. A helyi liberálisok vezetője, Michael Kruse úgy nyilatkozott, „a szövetségi parlamentben és helyi szinten is mérlegelni” kellett volna a kínai vállalat beengedését a kritikus németországi infrastruktúra üzemeltetésébe.

A CDU még szigorúbb hangot ütött meg: nyilatkozatban követelték, „a városi szenátus azonnal számoljon be a tranzakcióról a nyilvánosságnak”.

RACIONÁLIS ÉS KÉNYES LÉPÉS

Ehhez képest a tőkepiac jóval pozitívabban fogadta a hírt. A Warburg Research rövid taglalatában „stratégiailag értelmes” lépésnek nevezte a kínai szerzeményt. Piaci elemzők szerint – tekintettel a hosszú, alapos előkészületekre – nem valószínű, hogy az üzlet akadályokba fog ütközni, és ezért mégsem jön létre.
Elgondolkodtató viszont, hogy több, a DVZ logisztikai szaklap által megkeresett, neves tanácsadó cég jelezte, hogy tartózkodna a tranzakció értékelésétől. Ez arra utal, hogy alapvetően mennyire kényes ügy a kínai társaságnak a legnagyobb német kikötőben történő tulajdonszerzése. Informálisan elhangzott az a vélelem, hogy az üzlet olyan politikailag irányadó fejleménynek tekinthető, ami ajtót nyithat a mélyebb kínai gazdasági terjeszkedés előtt – már amennyiben az illetékes hivatalok jóváhagyják a tulajdonszerzést. Konkrétabban, elképzelhetőnek tartják, hogy a Cosco (China Ocean Shipping Company, másként: Cosco Group), vagy akár a China Merchants, esetleg más kínai szereplő a szárazföldi logisztikai infrastruktúra piacán is megjelenjen. Emlékeztetőül, a Cosco Shipping Logistics a Duisporttal, a Hupackal és a HTS-sel egyetértésben már tervbe vette, hogy közösen fogjanak nagy szárazföldi terminál létesítésébe. A tervezett Duisburg Gateway kapacitása évi 850 ezer TEU lenne (érzékeltetésül: a Magyar Vasút szeptember 30-án megjelent 13. kiadásában taglalt kazah, korgoszi átrakó tervezett kapacitása 500 ezer TEU).

VÁLTOZATOS PORTFÓLIÓ

Európai megvilágításban a tervezett kínai belépés Hamburg az ott folyó vámolási tevékenységre utaló nevű Tollerort városrészében egyfajta utolsó láncszemnek tekinthető. Földrészünkön immár kikötők láncolata áll a Cosco résztulajdonában (sőt: Pirusz teljesen Kínáé). Egy részük a Földközi-tenger térségében található, a legfontosabb jelenlét viszont két másik fontosabb atlanti kikötőhöz kötődik. A Schelde torkolatában működő Antwerp Gateway egyötödébe vásárolták be magukat a kínaiak, míg a Maas torkolatában fekvő Euromax 35 százaléka a világ negyedik legnagyobb kapacitású tengerhajózási társaságát működtető Coscóé. Ami a terminálüzemeltetést illeti, a volumenek tekintetében már ők a világelsők. Ezzel a tranzakcióval teljessé válna a lánc, immár a három legnagyobb északi kikötőben jelen lennének.

Izgalmas kérdés, vajon a kínai fél – amennyiben végleg tető alá hozzák a hamburgi tulajdonszerzést – megelégszik-e ennyivel, vagy titokban már a Balti-tenger felé is kacsintanak? A tollerorti terminál további kiépítése egyébként is napirenden van, további térségbeli rakományáramlatokat terveznek ide irányítani. Az Európa-térkép viszont elárulja azt is, hogy innen északkeletre még nincs kínai érdekeltség. A Cosco azonban már most is összekötő járatot tart fenn Tollerort és a Balti-tenger között. A vállalat félévi mérlegében pedig olyan megfogalmazás szerepel, hogy a jövőben „továbbra is optimalizálni” igyekszik a terminál hálózatának kiépítettségét.

Forrás: DVZ, 2021. szeptember 29.; fordította: Neumann István

Borítókép: A tollerorti terminálon már évtizedek óta kiszolgálják a Cosco teherhajóit. A létesítmény négy kikötőhellyel és 14 konténerhíddal van ellátva (fotó: HLLA/Thies Rätzke)

 

Az írás a kétheti Magyar Vasút lapban jelent meg, amely a vasúti szektor első számú vasútgazdasági lapjaként naprakészen tájékoztatja olvasóit a vasúti ágazat híreiről, és javítja a szektor reputációját a döntéshozók és a széles közvélemény körében. Az olvasók rálátnak arra a közös építkezésre, amelynek célja egy tisztább közlekedési rendszer kialakítása. Aktuális információkkal, a döntéshozók és valamennyi érintett, valamint a vasút iránt érdeklődő olvasók hiteles, objektív, naprakész tájékoztatásával segít a lap az eligazodásban a vasúti piacon.

A minden páratlan hét csütörtökén megjelenő lap az alábbi terjesztőknél érhető el: http://bit.ly/MagyarVasut

Előfizetés és további információ: bondor.tibor@hungrail.hu

KERESÉSHEZ KEZDJEN EL GÉPELNI, MAJD NYOMJON ENTERT