Budapest, 2021. 10. 14. – Magyar Vasút
Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a Magyar Vasút 2021 Konferencián tartott előadásában hangsúlyozta, hogy nincs B terv, egyetlen Földünk van. Mindez leginkább azt jelenti, hogy 2050-ben egy olyan világot adjunk át utódainknak, amelyben hasonló komfortban tudnak élni, mint amiben mi most. Magyarország és a kormány számára kiemelten fontos, hogy fejlessze a vasúti infrastruktúrát, a gördülőállományt, és támogassa a vasúti árufuvarozás részarányának a növelését a közlekedési szektoron belül. A személyszállításban a kiemelt célok közé tartozik a budapesti agglomerációs forgalom fejlesztése, Budapest és a megyeszékhelyek közötti összeköttetés, az átszállási kapcsolatok javítása, illetve a közös tarifarendszer bevezetése. Az árufuvarozásban a 225 kN tengelyterhelést és a legalább száz kilométeres sebességű közlekedést szeretnénk elérni a fővonalakon. Nélkülözhetetlen lenne a fővárost elkerülő V0 vasúti folyosó megépítése, ennek megvalósíthatósági tanulmánya 2023-ra elkészülhet. A gördülőállomány esetében az átlagéletkor csökkentése, a rendelkezésre állás fenntartása a cél amellett, hogy a magyar vállalkozások részvétele biztosított legyen a beszállítói láncolatban. Mindez a számok nyelvén annyit jelent, hogy a gördülőállomány esetében a fejlesztési igény 1795 milliárd forint, az infrastrukturális beruházásoknál 4500 milliárd forint, az árufuvarozási ösztönző programokra pedig 72 milliárd forintot fordítana az állam 2030-ig. Utóbbi esetében az egyeskocsi-forgalmat, a kombinált fuvarozást és az irányvonati rendszert lehetne támogatni, az egyes kocsira önmagában harmincmilliárd forintot költene a kormány négy év alatt.
A kiemelt nagyprojektek célja a tehermentesítés és a versenyképesség javítása a személy- és az árufuvarozás esetében. Ebbe a körbe tartozik a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása, a Budapest–Varsó és a Budapest–Kolozsvár közötti nagy sebességű vasútvonal megépítésének az előkészítése, illetve a Pécs–Szeged–Békéscsaba–Debrecen közötti déli körvasút létrehozatala is, amely egyelőre koncepcionális elképzelés. A belgrádi vonalnál viszont már folyamatban van az építési engedélyezési eljárás, jövőre megkezdődhet a beruházás, amit 2025. július 2-ig be kell fejezni, a nyugati irányú nagy sebességű vasút esetében pedig elkészült a megvalósíthatósági tanulmány.
…a gördülőállomány esetében a fejlesztési igény 1795 milliárdforint, az infrastrukturális beruházásoknál 4500 milliárdforint, az árufuvarozási ösztönző programokra pedig 72 milliárdforintot fordítana az állam 2030-ig. Utóbbi esetében az egyeskocsi-forgalmat, a kombinált fuvarozást és az irányvonati rendszert lehetne támogatni, az egyes kocsira önmagában 30 milliárdforintot költene a kormány négy év alatt.
Mosóczi László, ITM, közlekedéspolitikáért felelős államtitkár
Fotó: MTI/Soós Lajos
Az írás a kétheti Magyar Vasút lapban jelent meg, amely a vasúti szektor első számú vasútgazdasági lapjaként naprakészen tájékoztatja olvasóit a vasúti ágazat híreiről, és javítja a szektor reputációját a döntéshozók és a széles közvélemény körében. Az olvasók rálátnak arra a közös építkezésre, amelynek célja egy tisztább közlekedési rendszer kialakítása. Aktuális információkkal, a döntéshozók és valamennyi érintett, valamint a vasút iránt érdeklődő olvasók hiteles, objektív, naprakész tájékoztatásával segít a lap az eligazodásban a vasúti piacon.
A minden páratlan hét csütörtökén megjelenő lap az alábbi terjesztőknél érhető el: http://bit.ly/MagyarVasut
Előfizetés és további információ: bondor.tibor@hungrail.hu