A zaj nem csak zavaró de az általa okozott pszichés stressz egészségügyi kockázatot is jelenthet a lakosság számára. A zajvédelem ezért a közlekedéspolitika fontos részévé vált az elmúlt években. Az Európai Unió és hazánk klímapolitikai céljainak elérése érdekében a vasúti forgalom volumenének tovább kell növekednie, a jelenleg vasúton szállított mennyiséget közel 50%-kal emelni kell. Ez viszont azt is jelenti, hogy a zajvédelem egyre fontosabbá válik, ugyanis nagyobb vasúti forgalmat csak akkor fogad el a lakosság, ha a forgalom lényegesen csendesebbé válik.
A vasutak zajvédelmét komolyan veszik, a probléma megoldásának két különböző megközelítése létezik: zajvédelem közvetlenül a forrásnál és zajvédelmi intézkedések az útvonal mentén.
Az idei év fontos mérföldkő a csendesebb vasúti forgalom felé vezető úton, ugyanis egy EU-s szabályozás alapján a hazai vasúti pályahálózat egyes szakaszain 2024. december 8-tól a zaj „forrás” keletkezésénél, csak „suttogó” fékekkel felszerelt vagonokkal teljesíthetik fuvarfeladataikat a vállalkozó vasúti társaságok. Ezekben a „suttogó” fékekben már nincs öntöttvas féktuskó, nem érdesítik el a kocsi kerekeit, ami akár 10 dB(A)-lel halkabb gördülési zajt eredményez, ez pedig egyenértékű a zajszint felére csökkentésével.
2005 óta az új tehervagonokban már csak csendes féktuskók kerülnek beépítésre, de mivel egy-egy vagon életkora bőven 40 év felett is lehet, ezért még a magyar hálózaton több ezer olyan vagon is közlekedett, amely nem volt felszerelve vagy utólag kellett átalakítani a közeledő határidőig.
A zajterhelés veszélyezteti a vasúti közlekedés fejlődését, így a legkörnyezetbarátabb közlekedési eszköz elfogadását. Ezért többet kell tenni a zaj elleni védelem érdekében, különösen a teherszállításban.
A forrásnál történő zajcsökkentés mellett az álló zajvédelem a második központi pillére a vasúti közlekedés zajcsökkentésének. A klasszikus intézkedés itt a magas hangszigetelés vagy zajvédő falak alkalmazása. A vasúti közlekedés infrastruktúrára gyakorolt zajkibocsátását befolyásoló egyéb intézkedések a sínek állapotára és a villamosítás szintjére vonatkoznak. A megelőző síncsiszolás simán tartja a sínek felületét, és kevesebb zajt kelt, amikor a vonatok áthaladnak rajtuk. Mivel a vasúti árufuvarozásban a fuvarfeladatok 90%-át villamosvontatással végzik, így az esetleges további pályavillamosítási projektek lényegesen halkabbá teszik a fuvart, mint az esetlegesen használt dízelmozdonyok, de segítséget nyújthatnak a hazánkban is üzemelő hibrid mozdonyok.
A HUNGRAIL a civil társadalom szervezeteivel és az egész vasúti ágazattal közösen kívánja működtetni a „Csendes vasúti fórumot”.
A párbeszéd célja, hogy megmutassa, hogyan lehet további haladást elérni a zajcsökkentés terén, különösen a vasúti teherszállítás érintettségében, oly módon, hogy az ne akadályozza a hazai ipar logisztikai igényének kielégítését, valamint ne emelje a fuvarköltségeket. Ennek alapja a vasúti közlekedés zajcsökkentésére vonatkozó releváns információk megosztása a kormányzati szereplőkkel, a zaj által érintettekkel és a vasúti közlekedési ágazatban dolgozókkal.
A HUNGRAIL tavaszi és őszi eseményén is világossá vált, hogy a vasúti teherszállítás zajcsökkentése továbbra is fontos, de a jövőben a zajcsökkentés egyéb aspektusai is egyre fontosabbak lesznek. Ide tartozik a mozdonyok, a parkoló járművek zajkibocsátása vagy az építkezési zaj. A zajcsökkentés átfogó megközelítése az intézkedések szintjén is fontos, jelenleg azonban nincs kilátásban átfogó intézkedési csomag. A „Csendes vasút fórum” projekt nem helyettesíthet egy átfogó koncepciót, de fontos támpontokat adhatnak a további folyamathoz.
A HUNGRAIL Infrastruktúra bizottsága meghatározta, hogy a fórum tervezetten évente egy alkalommal fog ülésezni, amelynek keretében az aktuális kérdéseket, folyamatban lévő fejlesztéseket és jövőbeni feladatokat, az összegyűjtött tapasztalatokat tárgyalja majd az összes érintett szereplő.
