Budapest, 2023. 02. 02. – Bucsky Péter, Magyar Vasút
Uniós forrásokra alapozva, háromezermilliárd forintnak megfelelő összegből nem csak a korridorok egy-egy szakaszát, hanem teljes vasútvonalakat építenek át emelt sebességre és egységes biztosítóberendezéssel, ami a belföldi forgalmak mellett a nemzetközi vasúti áruszállítást is nagyban gyorsítani fogja.
hirdetés
Több évtizedes elhanyagoltság után felgyorsult a román vasúthálózat felújítása. A lőkösháza–kürtösi magyar–román határtól Brassóig szinte a teljes Rajna–Duna korridoron folyamatban vannak a felújítási munkák, és a késések ellenére egy–két éven belül szinte a teljes vonalszakasz megújul, sőt, a Kárpátokon túl javarészt már végeztek is a teendőkkel.
VASÚT-REHABILITÁCIÓ
Összesen félezer kilométernyi vasútszakasz áll átépítés alatt, a projektek többsége már befejezés előtt áll. Ezek felújításának összköltsége 1800 milliárd forintnak felel meg, ami kilométerenként mintegy három és fél milliárd forintos költséget jelentenek a javarészt emelt sebességű, 160 km/órás sebességre engedélyezett pályák esetében. A felújításokkal a későbbiekben sem állnak le: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) forrásaiból az Arad–Temesvár–Karánsebes vasútvonal 45 kilométeres, Arad és Temesvár közötti szakaszára 2022 végén szerződtek. Az RRF-források esetében az is reményre adhat okot, hogy ezeket 2026-ig el kell költeni. A romániai infrastruktúra-beruházásoknál korábban jellemzők voltak az akár többéves késések, de az RRF esetében nagyon komoly pénzügyi ösztönző van ennek elkerülésére.
Korábban nagy hiány volt a fejlesztésekből: a román állami vasúttársaság, a CFR összeállítása szerint karbantartásra és felújításra 2014 és 2018 között átlagosan 74 milliárd forintnyi lej jutott, míg beruházásokra 120 milliárdnyi. Ez a 22 ezer kilométeres hálózaton a szintentartásra sem volt elegendő. Ezért egy olyan stratégiát dolgoztak ki, amivel nyolcezer kilométernyi vasútvonal újulhat meg a következő 15 évben, 2300 milliárd forintnyi forrásból.
FÓKUSZBAN
A terv a magyar határtól Nagyváradon át Kolozsvárig vezető szakasz, a Kürtös–Arad–Brassó–Bukarest–Konstanca fővonal, az Arad–Karánsebes–Krajova–Vidin (Bulgária) szakaszok modernizálását helyezi a középpontba, ezeken az ETCS2 szintje mellett az emelt, 160 km/órás sebességet kívánják elérni. A másik két korridoron már jórészt zajlanak a munkák, vagy legalábbis az előkészületek. A 300-as vasúti vonalcsoport 300-as számú gerincvonalán, a Nagyvárad–Kolozsvár szakaszon is még csak a felkészülésnél tartanak – a villamosítást, és ahol csak lehet, a kétvágányúsítást 2026-ig az RRF-pénzekből szeretnék megvalósítani, ám ebben az elképzelésben még vannak jelentős kockázatok.
Ettől eltekintve a források már ma is adottak a jelentős vasút-rehabilitációs programhoz. Románia az Európai Bizottság által jóváhagyott Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve igen jelentős vasúti fejlesztéseket irányoz elő: összességében 3,7 milliárd eurót, mai árfolyamon hozzávetőlegesen másfél ezer milliárd forintnak megfelelő összeget. A forrásokat a vasúti terület szinte minden területe között elosztották. A legtöbb forrás, mintegy 560 milliárd forint a TEN-T törzshálózat fejlesztésére áll rendelkezésre, de a kiegészítő hálózatra is 530 milliárdot költenek. Nem csak a vágányok cseréjére és átépítésére telik ebből a pénzből, hanem teljesen új vasútvonalak épülnek, a források az állomások felújítása mellett mindenhol tartalmazzák az egységes Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERMTS) kiépítését. Románia egy stratégiát is elfogadott annak érdekében, hogy 2025 és 2030 között minden TEN-T vonalon kiépülhessen az egységes vasúti biztosítóberendezés – ez jelentős mértékben felgyorsíthatja a ma még kifejezetten lassú román vasúti közlekedést, de a magyar határon is egyszerűbbé és gyorsabbá válhat ezáltal a vonatok átkelése.
HOZADÉK
A határátlépés napjainkban még igen komplikált és lassú, nemritkán torlódások alakulnak ki. Keleti szomszédunk schengeni övezethez csatlakozása ugyan elmaradt az idei évben, de várhatóan hamarosan sor kerül rá. Ez pedig a közúti áruszállítást számottevően, ráadásul a belépés pillanatában azonnal fel fogja gyorsítani. A vasúti versenyképesség szempontjából fontos lenne, hogy a kötöttpályás áruszállításban is minél hamarabb hasonló gyorsulást lehessen elérni.
A beruházások összesen 315 kilométernyi, harminc százalékban megemelt kapacitású, ETCS 2-vel felszerelt fővonalat érintenek, ahol alapvetően 160 km/órás személyvonati sebességet sikerül majd elérni (bár ehhez járművekre is szükség lesz…). Emellett villamosítanak 110 km fővonalat, 2426 kilométeren pedig a szűk keresztmetszeteket váltják ki olcsón és gyorsan elvégezhető, lokális felújításokkal – a cél az átlagosan 100 km/órás sebesség elérése. Ezek segítségével a román vasúti fővonalak, ha nem is a nyugat-európai, de a kelet-közép-európai szinthez fel tudnak zárkózni.
A 2021–2027 között Romániának járó 31,5 milliárd forintos uniós támogatásból a Kohéziós Alapból és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból 7,2 milliárd eurót szánnak infrastruktúra-fejlesztésre. A partnerségi megállapodást Románia 2022 októberében már aláírta az Európai Bizottsággal, így idén indulhatnak a projektek, de az RRF pénzekről is megállapodtak már a tavalyi évben.
Az írás a kétheti Magyar Vasút lapban jelent meg, amely a vasúti szektor első számú vasútgazdasági lapjaként naprakészen tájékoztatja olvasóit a vasúti ágazat híreiről, és javítja a szektor reputációját a döntéshozók és a széles közvélemény körében. Az olvasók rálátnak arra a közös építkezésre, amelynek célja egy tisztább közlekedési rendszer kialakítása. Aktuális információkkal, a döntéshozók és valamennyi érintett, valamint a vasút iránt érdeklődő olvasók hiteles, objektív, naprakész tájékoztatásával segít a lap az eligazodásban a vasúti piacon.
A minden páratlan hét csütörtökén megjelenő lap az alábbi terjesztőknél érhető el: http://bit.ly/MagyarVasut
Előfizetés és további információ: magyarvasut@magyarvasut.hu