Interjú Vidra Andrással, a vasúttársaság infokommunikációs és technológiai rendszerek főigazgatójával.
A legkorszerűbb távdiagnosztikai eszközök, kamerás drónok, a vasúti sínek hőmérsékletét, kopását, deformálódását figyelő rendszerek épültek ki a MÁV-nál az utóbbi években, amelyek hatékonyan segítik az ütemes karbantartást, vagy éppen a pályán lévő eszközök pontos nyomon követését – mondta el lapunk kérdésére Vidra András, a társaság infokommunikációs és technológiai rendszerek főigazgatója. A szakembertől azt is megtudtuk, hogy hamarosan megkezdődik a grafikus helyfoglalás bevezetése az online vasúti jegyértékesítő alkalmazásban.
hirdetés
HMV: – Miként sikerült a MÁV infokommunikációs szigetrendszereit átalakítani egy integrált vállalatirányítási rendszerré?
Vidra András: – A MÁV-nak kétezertizenegyben hatszázötven, szigetszerűen működő IT-rendszere volt. A háttérszerver-infrastruktúra rendbetételét követően hozzáláttunk az alkalmazások konszolidációjához. Ennek első, látványos mérföldköve volt az infrastruktúra- és gördülőállomány-karbantartó szoftver, valamint IT-alkalmazás-konszolidáció az Inka1 projekt keretében, amelyet száz százalékban Közop-források felhasználásával vezettünk be. A projekt első lépéseként új vállalatirányítási rendszert hoztunk létre, amelynek során a vállalat kétszáz főfolyamata és ezer mellékfolyamata újult meg. A projekt során kialakítottunk egy pályavasúti infrastruktúrát nyilvántartó és karbantartó rendszert, az Infralife-ot, és két olyan alrendszert, amely nélkül ma már nem létezhet modern IT-infrastruktúra: egy IDM központi jogosultságkezelő rendszert és egy központi interfészkapcsolatokat kezelő rendszert – a Tibco mára több mint hatszáz interfészkapcsolatot kezel.
Az alkalmazáskonszolidáció később folytatódott az Inka2-projekttel, szintén százszázalékos Ikop-finanszírozással, amely elsősorban a MÁV-START gördülőállományának integrálását és a vezénylési rendszer modernizálását jelentette, valamint BI, vagyis üzleti intelligencia funkciók váltak elérhetővé.
További alkalmazáskonszolidációs projekt volt az elavult MTR térinformatikai rendszer átalakítása egy új, modern kialakítású Toporail-rendszerbe, amely a cégcsoport GIS-rendszerévé nőtte ki magát az utóbbi években.
Megvalósult egy MÁV-os, az EMIG-hez hasonló vonatkövető rendszer GVK néven, amely azt a régen vágyott célt tűzte ki maga elé, hogy minden pályán lévő eszközt valós időben nyomon kövessen. A százszázalékos cél eléréséhez még jelentős munka van hátra a pályát igénybe vevő vasúttársaságokkal együtt.
HMV: – Milyen képalkotó eszközökkel tudják a pálya állapotát felmérni?
Vidra András: – A MÁV-nál jelenleg egy professzionális és két középkategóriás drón működik. Folyamatban van még két professzionális drón és egy közepes kategóriájú drón beszerzése. Egyelőre drónra szerelt RGB kamerákat alkalmazunk az adatok rögzítésére. A későbbiekben rendelkezésünkre álló eszközök repertoárja bővülni fog LiDAR és multispektrális kamerákkal, amelyek további szoftveres analíziseket tesznek majd lehetővé. Figyelmet fordítunk a képzésre is, jelenleg a MÁV-nál több vizsgázott drónpilóta van.
HMV: – Hogyan alkalmazzák a drón technológiát a topológiai felmérések során?
Vidra András: – A célterület fölött előre rögzített útvonal alapján a drónnal több kisebb képfelvételt készítünk. Repülési magasságtól függő, de elmondható, hogy átlagosan két-három centiméter per pixel felbontású állományokat tudunk előállítani. Ezt követően ezeket a képeket összeillesztjük egyetlen összefüggő légifotóvá, majd a folyamat során georeferáljuk, hogy a légifelvétel koordinátahelyes legyen. Ezt már a terepi repülés során is előkészítjük helyszíni illesztőpontok felvételével, így akár a két centiméteres pontosság is elérhető. A kész állományon ezután elkezdhető a vasúti berendezések digitalizálása.
HMV: – Hogyan lehet távdiagnosztikai eszközökkel előre jelezni a vasúti pályán adódó műszaki problémákat?
Vidra András: – A dróntechnológia látványos fejlődésével a vasúttársaságoknál – így a MÁV-nál is – sz
erepet kapott a drónok használata. Jelenleg napi szinten használjuk a drónokat vasútvonalak légi térképezésére, az objektumok digitalizálására. A talajmozgások felmérésére és monitorozására a kockázatos lejtőkön és hegyoldalakon, a vasúti területen található illegális hulladék és építési törmelék mennyiségi becslésére, a bérlemények használatának ellenőrzésére, légvezetékek és légkábelek állapotvizsgálatára. Az antennatartó és térvilágítási tornyok, víztornyok vizsgálatára, hídvizsgálatra. A vágányzár és emelőkosaras jármű nélküli, nehezen megközelíthető, bozóttal benőtt kis műtárgyak vizsgálatára. A váltófűtés működésének ellenőrzésére, a vízzsákok kimutatására, a betonaljak állapotának felmérésére, a növényzet veszélyességének megállapítására, a lejtéslefolyások megfigyelésére, továbbá felsővezetéki hibák kiszűrésére.
A drónról diagnosztikai eszközzel készült adatok kiértékelése során tömegesen megállapítható minden olyan terep- és berendezési tulajdonság, amely a látható és nem látható fény tartományában eltérést mutat. A rögzített adatokból sokféle tulajdonságra lehet következtetni közvetlenül és közvetetten is, így a várható problémák nagy részét meg lehet előzni preventív beavatkozásokkal.
Erősáramú rendszerek vonatkozásában Magyarország nagyvasúti villamos vontatási rendszerét negyven vontatási és harminc autotranszformátor, valamint huszonhét hűtési, illetve fűtési célú alállomás szolgálja ki. Ezek rendelkezésre állása alapvető hatással van a villamos vontatás üzembiztonságára. A diagnosztikai célú mérések, eljárások, valamint a hozzá kapcsolódó adatfeldolgozások jelentősen megkönnyítik a berendezések üzemeltetését azáltal, hogy egy-egy berendezés állapota feltérképezhető, nyomon követhető. Így a várható időtartam meghatározható és a szükséges intézkedések időben megtehetők.
Technológiai rendszerek vonatkozásában kialakítottunk egy központi diagnosztikai adatbázist, amely a pályán lévő diagnosztikai rendszerek, a kerékterhelés-mérők, az űrszelvényfigyelők jeleit, adatait gyűjti, képes riasztásra és historikus adatok lekérdezésére is. Ugyancsak központosítottak a hőnfutásjelzők is IT-szempontból. Már élesben működik egy IoT-hálózat, amely távhőmérséklet-mérőket, vízbetörés-érzékelőket, ajtónyitás-érzékelőket tartalmaz ugyancsak riasztási lehetőséggel. Az utasforgalmi liftek egy részét ugyancsak sikerült egy központi riasztási rendszerbe kötni.
HMV: – Hogyan hasznosítják a nagy mennyiségű adatot, a Big Datát a karbantartási tevékenység támogatásában?
Vidra András: – A vasúti karbantartás során rengeteg adat keletkezik elsősorban a pályajellemzők mérőkocsis mérésekor. A MÁV KFV Kft. mérőszerelvényei és mérőkocsijai tucatnyi műszerrel felszerelten periodikusan mérik fel nemcsak a MÁV, hanem a környező országok vasúttársaságainak vágányhálózatát is. A mérések során rengeteg adat keletkezik a mérőkocsin elhelyezett speciális szenzorokból, amelyek nagyon pontos visszajelzést adnak a pálya állapotáról: a vágánygeometriáról, járműdinamikáról, a sínek belső hibáiról, a sínek felületi repedezettségéről. Emellett fontos adatokat szolgáltatnak a sínprofilmérés, a hullámos sínkopásmérés, az egyenértékű kúposság, geofizikai vizsgálat, műtárgy- és híddiagnosztikai vizsgálatok, ezt nevezzük Big Data kategóriájú és mennyiségű adatoknak. Az adatokból – hibaszűrés után – speciális algoritmusok segítségével úgynevezett minősített adatok, értékelhető információk keletkeznek, amelyeket a nyers adatokkal együtt átadnak a MÁV részére, és elindíthatók a vonatkozó karbantartási munkák.
HMV: – Milyen informatikai fejlesztés teszi lehetővé a MÁV-, HÉV- és a VOLÁN-szolgáltatások integrációját az egységes forgalomirányítás és utastájékoztatás, valamint az egységes jegyrendszer megvalósításában?
Vidra András: – A MÁV-START jegyértékesítési rendszere hét éve teszi lehetővé a pénztári, vasútfedélzeti, valamint kétezertizennyolc óta a mobilcsatornán való értékesítést. Kétezerhúsz végével indult meg a saját helybiztosítási rendszer mellett a jegykiadó automaták roll outja, valamint újult meg az internetes jegyértékesítés. A tavaly megkezdett jegyértékesítési integrációban kiemelt szerepe van a jegyértékesítési rendszer, azaz a JÉ mellett a menetrendi adatokat biztosító M2 törzsadatkezelő rendszernek is.
Az informatikai rendszerek fejlesztői, üzemeltetői az integrációs igazgatóság, a MÁV-START és a Volánbusz értékesítési területei által meghatározott ütemezésnek megfelelően végzik a szabályozás konszolidációjával párhuzamosan a jegyértékesítési rendszer felkészítését az intermodális utazások tervezésére, jegyértékesítésre.
Az eddigi eredmények több csatornán a Volánbusz helyi és térségi jegyeinek értékesítését, közös díjtermékek – például Dunakanyar-napijegy, Mezőkövesdi átszállójegy, kapolcsi közös díjtermék – kibocsátása mellett a 150-es vonalon közlekedő buszjáratok menetrendjének fogadását, a Tokaj–Sárospatak térségében a buszos bérletértékesítés formájában jelennek meg az utasok számára.
Jelenleg élesítés alatt áll az Eger és Salgótarján régiók bérletértékesítésének megindítása – ez esetben már két autóbusz-pályaudvarra telepített jegykiadó automatán indítható meg az értékesítés. Párhuzamosan ezen díjtermékek elérhetők lesznek a vasúti pénztárakban is, annak érdekében, hogy a jelenlegi csak készpénzes jegyértékesítés mellett a bankkártyás fizetés is rendelkezésre álljon a busszal utazók számára.
A következő év feladata a jegykiadó automata és pénztári csatornák országos kiterjesztése mellett, a JÉ rendszerben már megvalósított, tesztelés alatt álló grafikus helyfoglalás bevezetése elsősorban vasúti jegyértékesítésre, de igény esetén a buszos helyfoglalás is biztosítható. A fenti feladatok sikeréhez természetesen elengedhetetlen az üzleti területekkel való szoros együttműködés, amely a közlekedési naptárak, egységes díjszabás, egységes eszközszolgáltatások megvalósításában már megindult.
A MÁV Zrt. által szponzorált tartalom
Jámbor Gyula, Magyar Vasút
Borítókép: Vörös Attila
Az írás a kétheti Magyar Vasút lapban jelent meg, amely a vasúti szektor első számú vasútgazdasági lapjaként naprakészen tájékoztatja olvasóit a vasúti ágazat híreiről, és javítja a szektor reputációját a döntéshozók és a széles közvélemény körében. Az olvasók rálátnak arra a közös építkezésre, amelynek célja egy tisztább közlekedési rendszer kialakítása. Aktuális információkkal, a döntéshozók és valamennyi érintett, valamint a vasút iránt érdeklődő olvasók hiteles, objektív, naprakész tájékoztatásával segít a lap az eligazodásban a vasúti piacon.
A minden páratlan hét csütörtökén megjelenő lap az alábbi terjesztőknél érhető el: http://bit.ly/MagyarVasut
Előfizetés és további információ: magyarvasut@magyarvasut.hu