Budapest, 2022. 09. 29. – Bucsky Péter, Magyar Vasút
Több évtizedes helyben topogás után jelentős horvátországi vasúti infrastruktúrafejlesztés indul uniós forrásokból. Ez a következő években megnehezítheti a hazai áruszállításnak a tengerparti kikötők elérését. Ráadásul a Zágráb–Belgrád vasútvonal átépítése a hazai Budapest–Belgrád vasútnak jelent konkurenciát.
hirdetés
Miután Horvátország a közelmúltban aláírta az Európai Bizottsággal kötött partnerségi megállapodását, 2027-ig kilencmilliárd euró kohéziós, regionális forráshoz jut az ország. Ennek egyik legjelentősebb részét közlekedési infrastruktúra fejlesztésre, alapvetően vasútépítésre költik. A feladatra egymilliárd euró áll rendelkezésre. Az Ellenállóképességi Eszköz (RFF) forrásokból 728 millió eurót szánnak fenntartható közlekedési projektekre, főként vasútra. Emellett az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaiból is háromszáz millió eurót használnak fel. Az Európai Beruházási Banktól származó, és egyéb fejlesztési hitelekkel együtt pedig már bőven ezermilliárd forintnak megfelelő összeg feletti beruházással lehet számolni.
SEBESSÉGEMELÉS
A fejlesztésekre szükség is van: a 2617 kilométeres horvát vasúti hálózat mindössze 275 kilométere kétvágányú szakasz, a pályák 38 százaléka villamosított csupán. Az elmúlt tíz évben alig tíz kilométert villamosítottak és csak 21 kilométeren épült ki a második vágány, a horvát statisztikai hivatal adatai szerint. Ezen időszakban viszont 175-ről 303-ra emelték a motorvonatok számát, főként helyi gyártású Končar szerelvényekkel.
Ha valaki az éveken át fogyatkozó számú zágrábi vonatokkal utazott, láthatta, hogy a magyar határ és a horvát főváros között már jórészt megújult a pálya. Kapronca (Koprivnica) és a határ között már 140 km/órás sebességgel mehetnek a vonatok. A még hiányzó szakaszokon, Kapronca és a főváros előtt, a belgrádi fővonalba bekötő Dugo Selo között összesen fél milliárd euróért újítják meg a kétvágányú, villamosított vasúti pályát.
Ma már nincsen Fiume (Rijeka) kikötővárosba közvetlen, Horvátországon át közlekedő vonat Budapestről. Ebben pedig az is szerepet játszhat, hogy ezen a vasútvonalon várat magára a kapacitásbővítés és a sebességemelés.
Több évtizedes múltja van annak, hogy a Zágráb–Rijeka vonalon bejelentik egy új, a szűkös és kanyargós egyvágányos pálya helyett az akár 300 km/órás tempóra engedélyezett új pályát. Akadt erre már terv kínai és saját forrásból is elképzelés. Ezen a szakaszon továbbra is csak a tervezést készítik elő, de ezen kívül szinte az egész horvát vasúti infrastruktúra meg fog újulni az évtized végére. A rijekai kikötő jobb elérhetőségét segíti, hogy a Škrljevo (Bakar)–Rijeka–Jurdani szakaszt felújítják 22,5 tonnás tengelyterhelésre, 120–160 km/órás sebességre, ami 2023-ra készülhet el, addig viszont a kikötők elérése nehezebbé válik.
KAPACITÁSBŐVÍTÉS
Az országos vasútvonalakat kezelő HŽ Infrastruktura d.o.o. adatai alapján csupán az Isztriai-félsziget Szlovéniából megközelíthető vasúti szakaszát nem újítják fel, minden más vonalon vagy befejeződött, vagy folyamatban van, esetleg tervezés alatt áll a felújítás – és mivel az uniós források is adottak, a pénz sem lehet akadály.
Rijeka és Zágráb között új pálya építésére még várni kell, de az első 44 kilométer Zágráb felől megújul: a Hrvatski Leskovac és Károlyváros (Karlovac) között mintegy 150 milliárd forintnak megfelelő kunáért, 85 százalékban uniós forrásból finanszírozott kivitelezési szerződést idén július 28-án írták alá. Itt is 160 km/óra lesz a sebesség, és épül második vágány is.
ZÁGRÁB–BELGRÁD
Az ország vasútvonalain naponta 705 személyvonat mellett átlagosan 120 tehervonat közlekedett 2021-ben. Az egyik legforgalmasabb szakasz a Zágráb–Belgrád vonal. Ennek a szerb határ melletti részét már felújították az utolsó 33,5 kilométeren; uniós forrásokból a teljes vonalat 160 km/órás sebességre tervezik a mostani finanszírozási ciklusban átépíteni.
Ez igen jelentős hatással lesz a balkáni forgalmakra mind a személy-, mind az áruszállításban. A nyugat-európai piacokra induló árukat így gyorsabban lehet majd Szlovénián és Ausztrián át eljuttatni, mint az épülő Budapest–Belgrád vasútvonalon keresztül. Sőt, a görög kikötők és Törökország elérése is gyorsabb lehet ebben az irányban, különösen, ha a pályahasználati és vontatási díjak kedvezőbbek maradhatnak a magyarországiaknál. A kapacitás is adott lehet a nagyobb forgalomhoz: Dugo Selo és Novska között jelenleg egyvágányú a pálya, amit egy párhuzamos mellékvonal egészít ki. Ebben a fejlesztési ciklusban ezt a szakaszt is teljes értékűen 160 km/óra engedélyezett sebességűre építik át.
FORGALMAK
A fejlesztések a következő években is nehezíteni fogják főként az áruszállítás helyzetét, hiszen szinte minden korridoron folyamatosak lesznek a vágányzárak és a forgalmi korlátozások. A beruházások hatása azonban egyelőre nem látszik a személyszállítás eredményében: a koronavírus-járvány előtt is folyamatosan csökkentek az utas számok, és nem látni jelét érdemi fordulatnak. Különösen a nemzetközi személyszállítás omlott össze: míg 2010-ben 670 ezren léptek be az országba vasúton, 2021-ben már csak 90 ezren – ebből 6635 volt a magyar utas.
Az áruszállításban azonban egészen más a helyzet: a 2016-ig tartó csökkenés látványosan megfordult, és még 2021-ben is bővült a szegmens. Nem csak arról van szó, hogy a gazdaság növekedése húzza magával a vasutat, hanem érdemi modal split átrendeződés tapasztalható. A 2014-es 14 százalékos, árutonnakm-alapon számított szárazföldi munkamegosztás 2020-ra 16,7 százalékra emelkedett.
A nemzetközi vasúti áruforgalom adja a horvát vasúti áruszállítási teljesítmény négyötödét, és ezen belül Magyarországnak fontos szerepe van. Az elmúlt évtizedben alig változott a magyarországi ki- és berakodások mennyisége, ez stabilan egymillió tonna volt. Ezzel a harmadik legnagyobb külföldi vasúti partner hazánk, a teljes import és export mennyiségének 15 százalékát adja.
(forrás: Horvát Statisztikai Hivatal)
Az írás a kétheti Magyar Vasút lapban jelent meg, amely a vasúti szektor első számú vasútgazdasági lapjaként naprakészen tájékoztatja olvasóit a vasúti ágazat híreiről, és javítja a szektor reputációját a döntéshozók és a széles közvélemény körében. Az olvasók rálátnak arra a közös építkezésre, amelynek célja egy tisztább közlekedési rendszer kialakítása. Aktuális információkkal, a döntéshozók és valamennyi érintett, valamint a vasút iránt érdeklődő olvasók hiteles, objektív, naprakész tájékoztatásával segít a lap az eligazodásban a vasúti piacon.
A minden páratlan hét csütörtökén megjelenő lap az alábbi terjesztőknél érhető el: http://bit.ly/MagyarVasut
Előfizetés és további információ: magyarvasut@magyarvasut.hu