Budapest, 2022. 07. 21. – Magyar Vasút
Kiss Péter, a METRANS Csoport elnök-vezérigazgatója: őszintén elkötelezettek vagyunk a magyarországi fejlesztések mellett, az országba vetett bizalmunk töretlen.
hirdetés
Mit jelent a Metrans számára, hogy a magyar energiaköltségek magasabbak, mint máshol a régióban?
A vontatási energiaárak robbanása ma a vasúti ágazat, és mondhatom, hogy az egész gazdaság egyik sarkalatos kihívása. Az energiaárak növekedése nemzetközi jelenség, de Magyarországon a vasúti áruszállítás az elmúlt háromnegyed évben ehhez képest is extrém súlyos helyzetbe került, méghozzá önhibáján kívül. A villamos energiát a vasúti ágazat szereplői itthon kizárólag a monopolhelyzetben lévő pályahálózat-működtetőktől tudják és kénytelenek megvásárolni egyoldalúan megszabott áron. Tavaly decemberben kaptuk a váratlan bejelentést, hogy az állami tulajdonú MÁV a vontatási energia árát egyik hónapról a másikra többszörösére emeli. Ezzel egész Európában Magyarországon lett a legmagasabb a vasúti szállítás energiaköltsége, jelentős versenyhátrányt okozva mind a vasúti szállítócégek, mind az egész ország gazdasága számára.
Milyen okokat lát emögött?
Nem tisztünk az okokat elemezni, de az biztos, hogy az egy évvel korábbihoz képest közel négyszáz százalékkal megemelt áramdíj nemzetközileg is szélsőségesen magas, és a világpiac tényleges folyamataival nem indokolható. Az extrém áremelés mellett a másik probléma a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság, hogy bármikor, akár egyik hétről a másikra radikálisan emelkedhetnek a vontatási energiaárak, ami nehezen kezelhető kihívás a vasúttársaságok számára. A szakma egyértelmű álláspontja, hogy a konkrét állami beavatkozás nem tűr halasztást, ezt képviseljük következetesen a Hungraillel közösen.
Mit tudnak tenni a megoldás érdekében?
A METRANS Csoportnál a jelenlegi helyzet megoldására kiemelt erőket összpontosítunk. Az ágazati szintű érdekképviseletben a rendelkezésünkre álló eszközökkel ahogy eddig, úgy a jövőben is széles körűen támogatjuk és segítjük a Hungrail munkáját. Emellett saját csatornáinkon közvetlenül is mindent megteszünk, hogy a problémára az egész szektor javát szolgáló megoldás szülessen. Az eddig elhangzott kormányzati ígéretek pozitívak és biztatók, de egyre sürgetőbb, hogy rövid időn belül a szükséges gyakorlati és érdemi lépések is megtörténjenek az állami szereplők részéről.
A villamos energia árának növekedése miatt megéri vajon a vasúti hálózatot átalakítani? Vagy ezeket átmeneti költségkülönbségnek tekinti a piac az egyes országok között?
Ez az áldatlan helyzet már közel háromnegyed éve fennáll, átmenetinek semmiképpen nem nevezhető. Már sajnos kézzelfoghatóan érzékelhető a trend, hogy a nemzetközi megrendelők és vasúti társaságok sok esetben Magyarországot elkerülve, alternatív útvonalakon szállítanak. Teljesen érthető, hogy a fokozott piaci versenyben a vasúttársaságok minden lehetőséget és költségcsökkentési opciót megvizsgálnak. Mondom ezt úgy, hogy a METRANS teljes mértékben elkötelezett Magyarország mellett, szeretnénk az ország nemzetközi pozícióit tovább erősíteni, és ha rajtunk múlik, emellett ki is fogunk tartani.
Kitartanak a nagyszabású hazai fejlesztési és beruházási terveik mellett is a jelenlegi nehéz és ellentmondásos helyzetben?
A METRANS Csoport és tulajdonosunk, a német Hamburger Hafen und Logistik AG, a HHLA a kezdetektől fogva stratégiájának szerves részeként tekint a Magyarországgal való hosszú távú partnerségre. Ebben az ország logisztikai szempontból kiváló fekvése mellett komoly szerepet játszik az is, hogy rendkívül konstruktív és jövőbe mutató szakmai együttműködést tudtunk kialakítani a magyar kormányzattal és annak intézményeivel. Első itthoni, saját tulajdonú konténerterminálunk, amely a HIPA támogatásával valósult meg, kétezertizenhét óta sikeresen működik Budapesten, Csepelen. Második hazai terminálunk alapkövét kétezerhuszonegy őszén tettük le Zalaegerszegen. Küszöbön áll egy harmadik METRANS- terminál építése is. Mindez jól mutatja, hogy a METRANS Csoport őszintén elkötelezett a magyarországi fejlesztések mellett, az országba vetett bizalmunk töretlen.
Milyen hozadéka lehet az együttműködésnek Magyarország szempontjából?
A nemzetközi intermodális logisztikai hálózatok, ezen belül is az Adriai- tengeri kikötők folyamatban lévő fejlesztése kétezerhuszonötre olyan piaci helyzetet teremt Európában, amelyből Magyarország győztesként jöhet ki. Ehhez addigra fejlett vasúti infrastruktúrával és kiterjedt, jól működő konténeresterminálhálózattal kell rendelkezni az ország egész területén. Fontos, hogy a jelenlegi gazdasági nehézségek ellenére is a stratégiai célok fókuszban maradjanak, és a kulcsfontosságú vasúti fejlesztések a magánszektor és az állam részéről is kellő ütemben megvalósuljanak. Hiszünk benne, hogy a kétezerhuszonöt elejéig megvalósítandó infrastrukturális fejlesztések az egész vasúti ágazat és Magyarország közös érdekét szolgálják. Vállalatcsoportunk ebben a szakmai munkában konstruktív, segítő partnere kíván lenni minden érintett szereplőnek.
Általában a nemzetközi konténeres áruszállításnak hogyan látják a jelenlegi helyzetét és jövőbeli trendjeit?
A Covid-időszakot követően komoly zavarok alakultak ki a konténeres tengeri áruszállításban, a kikötők túlzsúfolttá, a hajós menetrendek kiszámíthatatlanná váltak. Ezt tovább fokozta az ukrajnai háború, ami a szárazföldi útvonalak egy része helyett újabb tengeri kapacitásokat tett hirtelen szükségessé. A legutóbbi időszakban azonban azt látjuk, hogy az erős nyomás és hektikusság enyhülhet. Ez részben a járványügyi korlátozások feloldásának, részben az infláció erősödésének, a piacok lassú „lehűlésének” tudható be világszerte. Az ellátási láncok fokozatos normalizálódása akár húsz–harminc százalékos árcsökkenést és a forgalom stabilizálódását, tervezhetőbbé válását hozhatja magával a tengeri konténeres szállítás területén.
Milyen hatása van a régiós kombinált áruszállításra, hogy jelentősen visszaesett a kínai transzeurázsiai vasúti áruszállítás?
Az Ukrajnában zajló háború egyik pillanatról a másikra elvágta a hagyományos kereskedelmi útvonalakat, jelentősen megnehezítve a Kína és Európa közötti vasúti áruszállítást. A korábban nagy jelentőségű záhonyi határátkelési pont ma gyakorlatilag nem játszik szerepet a kelet−nyugati áruforgalomban. A vasúti konténerek egy része átterelődött észak felé, Fehéroroszország–Lengyelország irányába, Malaszewiczén keresztül. Mi is közlekedünk természetesen erre, de hamar felismertük, hogy többletkapacitásra, alternatív irányokra is szüksége van a piacnak. Rövid időn belül sikerült is egy másik, új európai kaput találnunk a METRANS távol-keleti áruforgalma számára. Ez az úgynevezett „középső folyosó”, ahol a Kína felől vasúton érkező konténerek Törökországból a Fekete-tengeren áthajózva, Konstancánál kerülnek ismét METRANS-vonatokra, és hozzuk azokat tovább Európa belseje felé. A Kína felől Európába érkező tengeri áruforgalom továbbra is intenzív, de a közvetlenül szárazföldön, az Új Selyemúton érkező konténeres volumen jelenleg egyértelmű visszaesést mutat. Számunkra a METRANS Csoportnál elsődleges, hogy bár a körülmények folyamatosan változnak, mindig találjuk meg és biztosítsuk a legelőnyösebb megoldásokat ügyfeleink számára, legyen szó akár a hagyományos tengeri szállítási útvonalakról, akár az északi vagy déli szárazföldi irányokról.
Mire lehet szükség a kombinált áruszállítás növekedéséhez?
A vasúti áruszállítás jövője egy többtényezős függvény, az infrastruktúrától a jogi, szabályozási környezeten át az energiapolitikáig számos összetevő hat rá. Egy biztos: a döntéshozóknak az európai országokban határozott álláspontra kell jutniuk a vasúti stratégiával kapcsolatban, és határozott lépéseket kell tenniük a megfelelő irányba. A METRANS részéről erősen hiszünk benne, hogy a szárazföldi szállításban a jövő a vasúté, hiszen nemcsak a leghatékonyabb, de a legzöldebb szállítási módot is jelenti. Az európai klímacélok elérése csak úgy képzelhető el, ha a közúti áruforgalom jelentős részét sikerül vasútra átterelni. Ez jelenti a karbonsemleges, zöld jövőt Európa számára, amihez az unió és a nemzeti kormányok részéről még nagyon sok a tennivaló. Sajnos egész Európában jelentős az elmaradás a vasúti fejlesztésekben. Nem túlzás azt mondani, hogy ha komolyan gondoljuk a klímavédelmet és a karbonsemlegességet, akkor a huszonnegyedik órában vagyunk. A kormányoknak Európa-szerte fontos volna sürgősen magasabb sebességbe kapcsolni a vasúti fejlesztések, az infrastruktúra és a szabályozás területén – most már nemcsak szavakban és szimbolikus gesztusokban, hanem a gyakorlati cselekvésben is.
Az írás a kétheti Magyar Vasút lapban jelent meg, amely a vasúti szektor első számú vasútgazdasági lapjaként naprakészen tájékoztatja olvasóit a vasúti ágazat híreiről, és javítja a szektor reputációját a döntéshozók és a széles közvélemény körében. Az olvasók rálátnak arra a közös építkezésre, amelynek célja egy tisztább közlekedési rendszer kialakítása. Aktuális információkkal, a döntéshozók és valamennyi érintett, valamint a vasút iránt érdeklődő olvasók hiteles, objektív, naprakész tájékoztatásával segít a lap az eligazodásban a vasúti piacon.
A minden páratlan hét csütörtökén megjelenő lap az alábbi terjesztőknél érhető el: http://bit.ly/MagyarVasut
Előfizetés és további információ: magyarvasut@magyarvasut.hu