Budapest, 2022. 06. 09. – Bucsky Péter, Magyar Vasút

A vasúti tranzitforgalmak elkerülik Magyarországot, a belföldi vasúti áruszállítás példa nélküli gyorsasággal omlik össze. A magas villamosenergia-árak hatását mutatja, hogy a vasúti áruszállítás teljesítménye ötször nagyobb mértékben csökkent, mint a közúti áruszállításé.

hirdetés

Miközben roppant vegyes hatásokkal kellett az áruszállításnak szembenéznie, rég láthattunk ilyen drámai eredményeket a vasúti statisztikákban. Tudott: a koronavírus-járvány miatti 2020-as gazdasági visszaesést gyorsan ledolgozta a gazdaság, ez együtt járt a szállítási teljesítmények gyors növekedésével. Kétezerhuszonkettő első negyedéve ebben a tendenciában jelentős változást hozott: amíg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második körös becslése szerint a GDP a megelőző év azonos időszakához képest 8,2 százalékkal növekedett, addig az áruszállítás teljesítménye ugyanebben az időszakban árutonna-kilométerben 4,6 százalékkal csökkent. Az elszállított áruk össztömege is szinte ugyanennyivel, 4,5 százalékkal esett vissza. És amíg az áruszállítás hanyatlott, a személyszállítás erőteljesen növekedett: a helyközi utazások utas-km-ben mért volumene 69, a helyi utazásoké 49 százalékkal emelkedett.

Az áruszállítás teljesítményének visszaesése markánsan eltért az egyes áruszállítási módoknál:

  • a közút esetében csak 2,5 százalék volt a visszaesés,
  • a belvízi áruszállításnál tíz,
  • csővezetéken pedig csupán 0,2
  • – a vasút teljesítménye azonban 13,2 százalékot csökkent!

A teljes áruszállítási teljesítmény visszaesésének ily mértéke példátlan gazdasági növekedés idején. Hasonló mértékben csak 2020-ban, a koronavírus-járvány miatt láttunk visszaesést az első három negyedévben. A járványnak Európában már tulajdonképpen vége van, és a gazdaság nemcsak Magyarországon, de mindenhol a kontinensen növekvő pályára állt.

(forrás: KSH)

(forrás: KSH)

A globális folyamatokban azonban számos probléma merül fel: Kínában még mindig sok gondot okoz a koronavírus-járvány, a teljes globális ellátási láncokban fennakadásokra van példa, ennek pedig hatása van az európai vasúti konténerszállításokra is. Eközben Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt a Kína és Európa közti konténeres vasúti áruszállítás is erősen visszaesett (lásd még: A kombinált áruszállítás felbolydult rendszere).

A visszaesés legfőbb oka az elszálló vontatási energiában keresendő. Ugyan minden más országban jelentősen növekedett a vasúti vontatási energia költsége, Magyarország esete azonban több szempontból eltér más európai országokétól. Egyrészt hazánkban nem hosszú távú szerződések keretében szerzi be a pályahálózat üzemeltetője az elektromos áramot, hanem spot, azaz azonnali árakon. Ez alacsonyabb villamosenergia-költségek mellett jelentős megtakarítást hoz a vasútvállalatoknak, jelenleg azonban sokkal magasabbak és nehezen kiszámíthatók a költségek. Más országokban a kormányok és/vagy a pályahálózat-üzemeltetők a költségeket csak részben hárították át a vasúti szegmens szereplőire, vagy más területen kedvezményt nyújtottak. Ausztriában például a pályahasználati díjakat engedték el – ez a hazai vasúti áruszállító vállalatoknak nagyságrendileg évi húszmilliárdos kiadást jelent.

A vasúti versenyképesség szempontjából kiemelt szerepe van annak is, hogy amíg rekord magas Magyarországon a vontatási villamos energia egységára, a közúti áruszállításban a gázolaj árát a piaci alatt rögzítette a kormány. Bár ennek felhasználási köre folyamatosan szigorodott, az időszak jelentős részében a magyarországi közúti fuvarozók Európa-szerte az egyik legolcsóbb üzemanyagköltséggel tudtak üzemelni. Az eltérő árazásnak pedig jelentős szerepe lehetett a vasúti áruszállítás rég nem látott mértékű visszaesésében.

A magas energiaárak szerepét mutatja az is, ha a 2021. IV. negyedévéhez hasonlítva vizsgáljuk a szállítási teljesítményeket. Az elszállított áruk tömege 9,8 százalékkal csökkent, igaz, az árutonna-km csak 1,2 százalékkal. A személyszállításban a helyközi utas-km 5,3 százalékkal maradt el a bázistól, miközben a helyi 2,3 százalékkal nőtt. Összességében tehát ritkábban és kisebb távolságra utaztak az emberek, kevesebb árut mozgatott a gazdaság.

A vasúti energiaárak hatását talán az érzékelteti legjobban, hogy a belföldi vasúti árutonna-km mennyisége harminc százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. Még a koronavírus miatti legnagyobb gazdasági visszaesés időszakában, 2020 első negyedévéhez képest is tíz százalékkal maradt el a teljesítmény. Drámai módon és gyorsasággal zuhant be a belföldi vasúti áruszállítás, miközben a hazai gazdaság rég nem látott növekedést tudott felmutatni. A visszaesés azért is látványos, mert a közúti teljesítmény ugyanebben az időszakban 5,7 százalékos visszaesése a vasútinak csupán hatoda.

A nemzetközi vasúti teljesítmények az előző évi hasonló időszakhoz képest a belföldinél is jobban, 13,3 százalékkal estek vissza. A behozatal – ami alapvetően nyersanyagokat érint – mindössze 2,2 százalékos csökkenést mutatott. Az export 22,2 százalékos visszaesése árutonna-km alapon azért is kiemelkedő, mert ez főként agrár- és ipari termékeket érint – előbbiek esetében ugyan lehetett szerepe a háború miatti kiviteli korlátozásoknak, de ezt messze kompenzálnia kellett volna az ukrajnai tranzitnak. Márpedig a tranzit áruszállítás árutonna-km teljesítménye az egy évvel korábbihoz viszonyítva 12,5 százalékot esett. A soha nem látott nagyságrendű, jelenlegi ukrajnai tranzit ellenére a 2018–2019-es szintre zuhant vissza a hazai vasúti tranzit. Ez jól rávilágít arra, hogy beigazolódtak azok a várakozások, hogy a kiemelkedően magas magyarországi vasúti villamosenergia-költségek miatt jelentős mértékű tranzit fogja hazánkat elkerülni. Mivel a magyar vasúti áruszállítási teljesítmények közel negyven százalékát a tranzit adja, ez jelentős veszélyt jelent a jövőre vonatkozóan is, hiszen ha kiépülnek a hazánkat elkerülő vasúti szállítási útvonalak, azok visszaszerzése nagyon nehéz feladatnak ígérkezik.

(Borító forrása: KSH)


Az írás a kétheti Magyar Vasút lapban jelent meg, amely a vasúti szektor első számú vasútgazdasági lapjaként naprakészen tájékoztatja olvasóit a vasúti ágazat híreiről, és javítja a szektor reputációját a döntéshozók és a széles közvélemény körében. Az olvasók rálátnak arra a közös építkezésre, amelynek célja egy tisztább közlekedési rendszer kialakítása. Aktuális információkkal, a döntéshozók és valamennyi érintett, valamint a vasút iránt érdeklődő olvasók hiteles, objektív, naprakész tájékoztatásával segít a lap az eligazodásban a vasúti piacon.
A minden páratlan hét csütörtökén megjelenő lap az alábbi terjesztőknél érhető el: http://bit.ly/MagyarVasut
Előfizetés és további információ: magyarvasut@magyarvasut.hu

KERESÉSHEZ KEZDJEN EL GÉPELNI, MAJD NYOMJON ENTERT