Budapest, 2022.01.06. – Zöldi Péter, Magyar Vasút
Az Európai Számvevőszék ajánlása: tanuljunk más államok nagy közlekedési projektekben szerzett tapasztalataiból.
hirdetés
Európa nagy közlekedési infrastruktúra-projektjei nem drágábbak, mint az egyesült államokbeli, kanadai, ausztrál, norvég vagy svájci társaik, ezek az államok mégis sokkal gyorsabban zárják le beruházásaikat. Ezt az Európai Számvevőszék állapította meg egy összehasonlító tanulmányában. Az előzetesen becsült és a tényleges költségek között mutatkozó költségkülönbségeket beruházásonkénti átlagban kétmilliárd euróra taksálják – arányosítva ez 47 százalékos átlagos költségtúllépést jelent. Sok-sok, de mégsem több, mint a világátlag.
Ami az európai projektekben a legkarakteresebb, az a késlekedés. Átlagosan 11 évet tesznek ki az időbeli csúszások; mindezt a Számvevőszék elemzői a közös európai intézmények és a tagállamok között feszülő prioritáskülönbségekre vezetik vissza. Utóbbiak természetszerűleg erősebben hajlanak arra, hogy a nemzeti érdekeket rangsorolják előbbre, és így „elfeledkeznek” az egyes projektek határon túlmutató jelentőségéről. Mindezt jól érzékelteti a Brenner-bázisalagút története: 1986 óta Ausztria és Olaszország meglehetősen sokat tett a közös projekt sikeréért, ennek ellenére Németország nem ismeri el saját prioritásként az oda északról vezető új és szükséges vasútvonalat.
A Számvevőszék szerint az Európai Unió az Egyesült Államoktól és Svájctól is tanulhat. Ott az egyes projektek felett fokozzák a központi ellenőrzést és koordinációs segítséget is adnak, ha határidőcsúszás mutatkozik a horizonton.
Az EU-ban a projekteket európai stratégiák alapján választják ki és részfinanszírozzák – 2007 és 2020 között az unióban több mint 109 milliárd euró értékben végeztek beruházásokat a transzeurópai közlekedési hálózaton. De a megvalósításnál az EU-s intézmények szinte teljesen elengedik a beruházás kezét. Ezt már Annemie Turtelboom (képünkön) mondja, aki a Számvevőszéken belül az elemzés elkészítésének az egyik felelőse volt. Svájcban például – az uniós gyakorlathoz képest – jelentősen kisebb a kockázata annak, hogy az egyes projekteket az érintettek panaszai és az ezekből következő bírósági procedúrák lelassíthassák. Azzal párhuzamosan, hogy új, az Alpok főgerincét keresztező vasútvonalak építését határozták el, egy halom bizottságot hoztak létre ugyanis, méghozzá abból a célból, hogy a kantonok és egyéb érintettek gondjai megvitathatók legyenek. „Az eredmény: húsz év alatt szinte egyetlen panasz sem hátráltatta ezeket a beruházásokat” – hívja fel a figyelmet Turtelboom.
A Számvevőszék ezenkívül hiányolja a projekteket megelőző alapos költség-haszon elemzéseket és a rendszerszintű kiértékeléseket azok lezárása után. Pedig az utóbbiakból az elkövetkező projektek során is tanulni lehetne, és a nyilvánosság felé is jobban kommunikálható lenne a végeredmény hasznossága. Az összehasonlító elemzés során a készítők több föderatív államigazgatású ország projektjeit, előírásait és eljárásait vizsgálták. Léptékként hat nagy európai közlekedési projekt szolgált: a Brenner-bázisalagút, a Fehmarn-öböl keresztezése, a Lyon–Torinó vasútvonal, a Rail Baltica, a „baszk Y”, valamint a Szajna és Észak-Európa közötti belvízi hajózási csatorna.
(forrás: DVZ, 2021/50.)
Részvételiség és kutatás
Természetesen nemcsak Svájcban, hanem számos európai uniós országban is ismerik az állami beruházásokkal összefüggő tervezési és kivitelezési folyamatokat az érintettekkel, például a lakossággal megismertető fórumok, bizottságok intézményét. A Budapesti Fejlesztési Központ például az úgynevezett részvételiségi és kutatási osztály létrehozásával kívánja elérni azt, hogy egy adott beruházás környékén lakók, a majdani felhasználók tájékozódhassanak, hogy mi épül, a beruházás során milyen korlátozásokkal kell számolniuk, bevonják őket az előkészítési folyamatokba. Szilágyi Anna osztályvezetővel a Magyar Vasút 15. számában közöltünk interjút.
Az írás a kétheti Magyar Vasút lapban jelent meg, amely a vasúti szektor első számú vasútgazdasági lapjaként naprakészen tájékoztatja olvasóit a vasúti ágazat híreiről, és javítja a szektor reputációját a döntéshozók és a széles közvélemény körében. Az olvasók rálátnak arra a közös építkezésre, amelynek célja egy tisztább közlekedési rendszer kialakítása. Aktuális információkkal, a döntéshozók és valamennyi érintett, valamint a vasút iránt érdeklődő olvasók hiteles, objektív, naprakész tájékoztatásával segít a lap az eligazodásban a vasúti piacon.
A minden páratlan hét csütörtökén megjelenő lap az alábbi terjesztőknél érhető el: http://bit.ly/MagyarVasut
Előfizetés és további információ: hungrail@hungrail.hu