Budapest, 2021. 10. 28. – Magyar Vasút
Magyarország szerepe a nemzetközi áruszállításban kínai szemmel; Wu Jiang, a CELIZ konzorciumi tag CECZ Közép-Európai Kft. ügyvezető igazgatója a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület közelmúltban tartott konferenciáján beszélt az összefüggésekről.
Peking nem felejt, és a helyén kezeli a harmonikusan alakuló gazdasági kapcsolatokat: 1984 óta az ázsiai nagyhatalom és Magyarország 28 gazdasági és kereskedelmi egyezményt írt alá. Amiket Kína a hazánkkal folytatott viszony során következetesen szem előtt tart, azok a következők:
- Magyarország az elsők között ismerte el és alakított ki diplomáciai kapcsolatot az új Kínával (Kínai Népköztársaság),
- Magyarország az első európai ország, amelyik kormányközi egyetértési nyilatkozatot írt alá Kínával az „Egy övezet, egy út” közös építése érdekében,
- Magyarország az első, amelyik megalakította és elindította az „Egy övezet, egy út” akadálymentes kereskedelmet elősegítő munkacsoportot Kínával,
- Magyarország az első ország, amelyik promotálta az RMB nemzetközi elismerését Közép- és Kelet-Európában,
- Az első ország, ahol Kína egy RMB klíring bankot alapított Közép- és Kelet-Európában (RMB, azaz renminbi, Kína egyik hivatalos pénzneme,egysége a jüan),
- Az első ország Közép- és Kelet-Európában, ahol RMB-kötvényt bocsátottak ki,
- Az első ország Közép- és Kelet-Európában, ahol a Kínai Nemzeti Turisztikai Hivatal irodát létesített,
- Az első ország Közép- és Kelet-Európában, ahol kínai és magyar két tannyelvű iskola létesült,
- Az első ország az EU-ban, amelyik jóváhagyta a kínai vakcinát,
- A legjelentősebb kínai befektetési célpont Közép-Európában.
Iméntiek tükrében kell értékelni Kína magyar–kínai gazdasági kapcsolatok megerősítésére irányuló törekvéseit, a kétoldalú viszonyrendszer jellemzőit. A kapcsolatok bővítésére kiváló alkalom nyílik Záhonyon keresztül. Az elmúlt években ugyanis dinamikusan növekedett a vasúti áruszállítás Európa és Kína között, ennek folyományaként pedig egyes csomópontokon akár három–négy napig is állnak a határon a tehervonatok. Wu Jiang negatív példaként hozta fel a belarusz–lengyel határon kialakult torlódásokat: a Breszt–Terespol/Małaszewicze átmenetben 2021 májusa és szeptembere között öt alkalommal (minden hónapban egyszer) állt le a forgalom. A megnövekedett forgalmak kezelésére Magyarországon Záhonynál van lehetőség. Az ottani átrakóterminálból egyenes út vezet egészen Madridig – hazánk tehát ideális útvonal és belépési pont az e-kereskedelmi áruk Európába szállításához. Kapacitásai viszont messze nincsenek kihasználva. Ráadásul a kétirányú forgalmak fellendülése is várható. Hszi Csin-ping kínai elnök idén februárban jelentette ki, hogy a tervek szerint Kína több mint 170 milliárd dollár értékben kíván árukat importálni Kelet-Közép-Európából a következő öt évben, kibővíti importtevékenységét a kelet-közép-európai országokból. Ezen belül Kína azon fog fáradozni, hogy megkétszerezze a mezőgazdasági termékek importját a kelet-közép-európai országokból a következő fél évtizedben.
A CELIZ-projekt nem az első kísérlet a záhonyi vasúti forgalom fellendítésére, a jelenlegi beruházás lehetőségét viszont Magyarország és Kína is stratégiai kérdésként kezeli. De érdemes összefüggéseiben, a V4 országok bevonásával szemlélni a lehetséges megoldásokat. Kína szerint a V4 fontos szerepet játszik az összekötő tevékenységek kialakításában. Ez egyrészt kiterjedhet a közlekedési és vasúti szállítási útvonalak és logisztika biztosítására, másrészt a pénzügyi és üzleti szolgáltatásokkal közvetítői tevékenység nyújtására nyugat és kelet, illetve kelet és nyugat között.
A V4 országoknak kiemelt szerep jut a 16+1 együttműködési platformban. Ez egyrészt köszönhető az uniós tagságuknak és geostratégiai földrajzi elhelyezkedésüknek, amely a régiót illetően részben központi, uniós szempontból nézve pedig határ jellegű.
V4 plusz 16+1
A „16+1 együttműködés” egy olyan transzregionális platform, amelyet Kína és 16 kelet-közép-európai állam közötti kapcsolat elmélyítése érdekében hoztak létre. A mechanizmusban részt vevő 16 kelet-közép-európai állam: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia, Lettország, Litvánia és Észtország. A 16+1 együttműködés az elmúlt évek során jelentős fejlődésen ment keresztül, és egy működő transzregionális platformmá vált. A létrejött intézmény egy olyan rugalmas és pragmatikus mechanizmusnak tekinthető, amely egyfelől érdemben javította Kína és a régió kapcsolatát, másfelől irányt mutat az „Egy övezet, egy út” keretein belül Kína és más régiók kapcsolatainak a működtetésére.
China Rail Express, 2020
Tavaly júliusban a kínai kormány öt központi China Rail Express (CRE) HUB-ot jelölt ki. Ezek: Csungking, Csengtu, Hszian, Csengcsou, Ürümcsi, amelyek egyenként is több mint 1000 vonat/év forgalmat képesek kezelni.
2020-ban összesen 12 400 China Rail Express (CRE) irányvonat közlekedett le Ázsia és Európa között. Ez 50 százalékos növekmény az egy évvel korábbihoz képest.
A szállított volumenek mennyisége: 1 135 000 TEU. Ez 56 százalékos növekmény az egy évvel korábbihoz képest.
Stabil átlagban 1000 szerelvény/hó
Június végi adatok szerint a CRE 73 viszonylaton közlekedik, 23 európai országot és 168 várost fed le, a teljes konténerrakomány-arány 98,4 százalék.
Az írás a kétheti Magyar Vasút lapban jelent meg, amely a vasúti szektor első számú vasútgazdasági lapjaként naprakészen tájékoztatja olvasóit a vasúti ágazat híreiről, és javítja a szektor reputációját a döntéshozók és a széles közvélemény körében. Az olvasók rálátnak arra a közös építkezésre, amelynek célja egy tisztább közlekedési rendszer kialakítása. Aktuális információkkal, a döntéshozók és valamennyi érintett, valamint a vasút iránt érdeklődő olvasók hiteles, objektív, naprakész tájékoztatásával segít a lap az eligazodásban a vasúti piacon.
A minden páratlan hét csütörtökén megjelenő lap az alábbi terjesztőknél érhető el: http://bit.ly/MagyarVasut
Előfizetés és további információ: bondor.tibor@hungrail.hu