Legutóbbi ülésén elsősorban a határellenőrzést gyorsító és megkönnyítő eszközök alkalmazhatóságát vizsgálta a NAV-HUNGRAIL Határtechnikai Munkacsoport, amelynek vezetését átmenetileg a HUNGRAIL ügyvezető igazgatója, Hódosi Lajos veszi át. Az alábbiakból a váltás oka is kiderül.

Neves szakember, a GYSEV CARGO Zrt. Működéstámogatási Igazgatója vezetésével számos témában lépett előre a NAV-HUNGRAIL Határtechnikai Munkacsoport, amelynek legutóbbi ülésén kiemelt témaként foglalkoztak a tagok a határellenőrzést megkönnyítő rendszer bemutatásával. Példaként jelent meg a Lettországban működő alvázvizsgáló kamera és felvételkészítő, amelyet röntgenkészülékkel is kiegészítettek. Mivel a magyar szakemberek jó kapcsolatot ápolnak lett kollégáikkal, ezért sok hasznos információt kaptak erről a rendszerről.

A Lettországban használt készülék röntgenberendezéssel együtt üzemelő komplex rendszer, amely a vagonok tartalmát is képes vizsgálni, így zárnyitás nélkül ellenőrizhető a rakomány, miközben külső fotókat is készít. Kelebia esetében viszont aggályos a két oldalról és felülről is dolgozó kamera használata, mert nálunk vezetékhálózat fut a vágányok fölött, míg Lettországban nem villamosított vonalon használják a készüléket. Az esetleges röntgenkapuk kapcsán felvetődött, hogy személyvizsgálatra – jogszabályi előírások miatt – nem használható ilyen készülék, illetve például a zárak ellenőrzése mindenképpen csak személyi ellenőrzéssel végezhető. Mégis megfontolandó a röntgenkészülék beszerzése, az alábbi előnyök miatt:

  • Korlátozásokról csupán sugárvédelmi szempontok miatt lehet szó, így – a mozdonyvezető jelenléte miatt – a mozdony kivételével az egész szerelvény hatékonyan átvizsgálható;
  • Jelentősen gyorsítható az ellenőrzés, mert a gépi vizsgálat után csak azok az áruszállító vagonok igényelnek tételes ellenőrzést, amelyek gyanúsak. Alapos vizsgálatnak tehát csak ezeket vetik alá a szakemberek;
  • Az optikai eszközök, kamerák és a röntgenkészülék kiválóan használható együtt az alapos és gyors külső és belső vizsgálat céljából;
  • A röntgenkapukkal nemzetközi viszonylatban is jók a tapasztalatok, idő és munkaerő váltható ki velük, így egyértelműen gyorsítja a határok áteresztőképességét;
  • A korszerű vizsgálókészülékek prevenciós hatásúak, mert ahol ilyeneket alkalmaznak, ott rövid időn belül visszaesett a bűnesetek száma;

Összességében tehát csupán a technikailag nem megoldható olyan esetekben szükséges a személyi jelenlét, mint például a zárellenőrzés. A NAV már alkalmaz röntgent, a rendőrség még nem, bár jelenleg is zajlanak közös akciók, és a NAV, valamint a rendőrség közösen pályázik röntgenberendezések beszerzésére. Következő lépésként további adatokat kérnek be a forgalmazótól és esetleg egy készüléket is, helyszíni kipróbálásra.

Ugyanakkor mindenki egyetértett abban, hogy korántsem csupán a vizsgálatot támogató eszközök beszerzésén múlik az érdemi előrelépés, hanem legalább annyira fontos a folyamatoptimalizálás, amellyel szintén jelentősen fokozható a hatékonyság és így mérsékelhető az ellenőrzés időigénye. Hiszen az elmúlt időszakban például kilenc esetben soroztak ki konténert vizsgálatra, és ebből négy esetben rakodás zajlott a kivételre kijelölt vágányon, ami két nap csúszást okozott.

További lehetséges megoldást, időcsökkentést jelentenek az alábbi témákban végzett vizsgálatok:

  • A COVID-19 világjárvány kitörése előtt a rendőrség rendszeresen – havonta legalább egyszer – egyeztetett a szerb kollégákkal a hatékony ellenőrzés érdekében. Nehezíti a magyar fél munkáját, hogy a Szerbiában átnézett szerelvényt nem őrzik az akár órákkal későbbi konkrét határátlépésig. Így a bekerítetlen, felhagyott épületekkel rendelkező szerb pályaudvaron bárki felmászhat a vagonokra, azokkal bármi történhet (korábban történt is olyan eset, hogy konténerek alját erőszakkal megbontották ezen a pályaudvaron). Továbbá a szerb oldalon nem tudnak olyan ellenőrzést végezni, amivel a feszültséget elveszik a pályaudvar fölött, így felülről nem vizsgálják a szerelvényeket. Most azonban zajlik felsővezeték-rekonstrukció a pályaudvaron, ami hozhat számunkra kedvező megoldást;
  • A magyar oldalon dolgozó tolatómozdonyokról kérdőívet kapnak a tagvállalatok a hatékonyság fokozásának elősegítése érdekében;
  • A hasznos technikai eszközök már említett keresésén túl szintén zajlik a pályaudvari világítás fejlesztésének vizsgálata;
  • A helyszíni munkacsoport létszámbővítésének vizsgálata később lehetséges.

Az ülés végén Zentai Zoltán tájékoztatta a jelenlévőket, hogy munkahelyi elfoglaltságai miatt a HUNGRAIL képviseletét a munkacsoportban ezennel befejezte. Dr. Zentai Zoltán egész pályafutását a GYSEV kötelékében töltötte, 2009 óta elsősorban jogi vezetőként dolgozott, 2019-től pedig Működéstámogatási Igazgatóként. Mindemellett dr. Zentai Zoltán az Európai Vasúti és Infrastruktúra Vállalatok Közössége (CER – Community of European Railway and Infrastructure Companies, Brüsszel) Vám munkacsoportjának delegált képviselője a GYSEV Zrt. és a GYSEV CARGO Zrt. képviseletében. Szintén a GYSEV CARGO Zrt. delegáltjaként vesz részt a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Bizottság (CIT, Bern) CIM Bizottságának munkájában is.

A GYSEV Cargo Zrt. továbbra is részt vesz a NAV-HUNGRAIL Határtechnikai Munkacsoport tevékenységében, amelynek vezetését átmenetileg Hódosi Lajos veszi át.

További információ: hodosi.lajos@hungrail.hu

KERESÉSHEZ KEZDJEN EL GÉPELNI, MAJD NYOMJON ENTERT