Online videokonferencia keretében a felnőttképzésről szóló, 2013. évi LXXVII. törvény adatszolgáltatási rendszerével – alapvetően a törvénnyel – kapcsolatban felmerült kérdéseket vitatták meg a résztvevők a HUNGRAIL előtt álló, jövőbeli érdekképviseleti lehetőségek feltérképezése érdekében.
Dorozsmai Éva, a MÁV Zrt. humánerőforrás vezérigazgató-helyettese, egyben a munkacsoport vezetője hangsúlyozta, célszerű egységes értelmezésre jutni a Törvény kapcsán, és ennek érdekében kérte a tagvállalatokat, osszák meg tapasztalataikat az ülés keretében.
Előbbiekkel összefüggésben Dobás László oktatási központvezető (MÁV SZK Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ, BGOK) tájékoztatta a konferencia résztvevőit arról, hogy a hivatkozott Törvény hatálya szeptember 1-től bővült, így számos képzést vontak be a felnőttképzés körébe. Gyakorlati szempontból elsősorban a tűz- és a munkavédelemmel kapcsolatos oktatásokkal kapcsolatban merülnek fel a Törvény szerinti, új adminisztrációs kötelezettségek, illetve további, hasonló terhet jelent az időszakos képzések kezelése is. Az egyszerűbb adminisztráció érdekében – a bejelentésköteles képzéseknél – a BGOK a hallgatókkal nem írásban köti meg a szerződést (nem adja át fizikai formában a teljes szerződéses dokumentációt), hanem a hallgató írásban nyilatkozik arról, hogy megismerte a képzési feltételeket.
Ugyanakkor 19/2011. a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzéséről és vizsgáztatásáról, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működéséről, a képzési engedély kiadásáról, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló NFM rendelet alkalmazása kapcsán – az időszakos oktatások témakörben – egyeztetnek az állami szervekkel; itt célszerűnek tartanák egységes ágazati alkalmazás kialakítását.
Victor-Kovács Balázs oktatási szakértő a BKV Zrt. részéről, elmondta, hogy az általuk alkalmazott gyakorlat szerint a képzési szerződés írott formájú, az általános szerződési feltételekből és egyedi szerződésből áll; az utóbbinál változik az adattartalom, és ezt kapja meg a képzésben résztvevő; így gyorsabban adminisztrálhatók a képzések.
Keszmann János, az oktatási központ képzésfejlesztési és szabályozás vezetője előadásában a Törvényre és a Felnőttképzés Adatszolgáltatási Rendszer (FAR) gyakorlati alkalmazására tért ki. Főbb megállapításai:
Dorozsmai Éva, a MÁV Zrt. humánerőforrás vezérigazgató-helyettese, egyben a munkacsoport vezetője hangsúlyozta, célszerű egységes értelmezésre jutni a Törvény kapcsán, és ennek érdekében kérte a tagvállalatokat, osszák meg tapasztalataikat az ülés keretében.
Előbbiekkel összefüggésben Dobás László oktatási központvezető (MÁV SZK Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ, BGOK) tájékoztatta a konferencia résztvevőit arról, hogy a hivatkozott Törvény hatálya szeptember 1-től bővült, így számos képzést vontak be a felnőttképzés körébe. Gyakorlati szempontból elsősorban a tűz- és a munkavédelemmel kapcsolatos oktatásokkal kapcsolatban merülnek fel a Törvény szerinti, új adminisztrációs kötelezettségek, illetve további, hasonló terhet jelent az időszakos képzések kezelése is. Az egyszerűbb adminisztráció érdekében – a bejelentésköteles képzéseknél – a BGOK a hallgatókkal nem írásban köti meg a szerződést (nem adja át fizikai formában a teljes szerződéses dokumentációt), hanem a hallgató írásban nyilatkozik arról, hogy megismerte a képzési feltételeket.
Ugyanakkor 19/2011. a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzéséről és vizsgáztatásáról, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működéséről, a képzési engedély kiadásáról, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló NFM rendelet alkalmazása kapcsán – az időszakos oktatások témakörben – egyeztetnek az állami szervekkel; itt célszerűnek tartanák egységes ágazati alkalmazás kialakítását.
Victor-Kovács Balázs oktatási szakértő a BKV Zrt. részéről, elmondta, hogy az általuk alkalmazott gyakorlat szerint a képzési szerződés írott formájú, az általános szerződési feltételekből és egyedi szerződésből áll; az utóbbinál változik az adattartalom, és ezt kapja meg a képzésben résztvevő; így gyorsabban adminisztrálhatók a képzések.
Keszmann János, az oktatási központ képzésfejlesztési és szabályozás vezetője előadásában a Törvényre és a Felnőttképzés Adatszolgáltatási Rendszer (FAR) gyakorlati alkalmazására tért ki. Főbb megállapításai:
- ami [szervezett, célirányos] és kompetenciaalakítással, vagy -fejlesztéssel járó képzés, az a Törvény alapján felnőttképzésnek minősül, leszámítva azokat az – egyébként triviális – eseteket, amelyeket a minisztérium által kiadott lista is tartalmaz (többek között ilyen a szakkör, korrepetálás);
- a fentiek értelmében a tűz- és munkavédelmi képzések a Törvény hatálya alá esnek;
- ugyanakkor nem egyértelmű a megítélése egy szervezetfejlesztési tréningnek, ez esetben a felelősség a tréning végrehajtójánál van;
- a fenti szempont alapján védhető, hogy a konferenciák és az értekezletek nem esnek a Törvény hatálya alá.
Dobás László az időszakos oktatásokhoz (MÁV-nál ez éves szinten több tízezer résztvevőt érint) kapcsolódva hangsúlyozta, úgy tekintik, hogy nincs kompetenciafejlesztés, csak a jelenlegi utasítások által megkövetelt kompetencia szinten tartás. A vonatkozó rendelet azonban félreérhető, ezért kívánatosnak tartják annak módosítását (vagy törvényi szinten való kezelését), hogy ne kerüljenek az időszakos oktatások a hatály alá. Átmeneti megoldásként a FAR-ban célszerű lehet egy képzést célcsoportonként (például egy éves időszakra) feltüntetni, ehhez csoportosan rögzíteni a hallgatókat, majd a képzés végén egyben jelenteni az összes résztvevőt; így csökkenthető az adminisztrációs teher ahhoz képest, mintha a hallgatókat egyesével kellene rögzíteni. Ezzel összefüggésben Victor-Kovács Balázs megjegyezte, hogy ők is hasonló megoldásban gondolkodnak, csoportosan rögzítik a képzéseket, a szerződésben is időintervallumot határoznak meg, továbbá utalnak a képzési naplóra: ebből kiderül, hogy mikor végezték el a kurzust a hallgatók.
Tekintettel arra, hogy a megvitatott Törvény adatszolgáltatási rendszere számos új adminisztrációs terhet ró az érdekeltekre, a munkacsoport felkérte a HUNGRAIL-t, hogy a tárgyalt képzésekkel kapcsolatosan, a terhek csökkentése érdekében fogalmazza meg az álláspontját az illetékes minisztérium ITM felé.
Tekintettel arra, hogy a megvitatott Törvény adatszolgáltatási rendszere számos új adminisztrációs terhet ró az érdekeltekre, a munkacsoport felkérte a HUNGRAIL-t, hogy a tárgyalt képzésekkel kapcsolatosan, a terhek csökkentése érdekében fogalmazza meg az álláspontját az illetékes minisztérium ITM felé.