Budapest, 2021. 11. 25. – Magyar Vasút

A vasúti árufuvarozás hazai pozícióinak megszilárdításához járult hozzá az egyeskocsi-fuvarozás közelmúltban elindult támogatása: a célra a kormány 2025-ig több mint 26 milliárd forintot fordít. A módváltást elősegítő vasúti árufuvarozás versenyképességét javítandó azonban további intézkedések szükségesek, hiszen az irányvonati forgalom és a kombinált fuvarozás is támogatásra szorul.

Döntésre vár a kombinált és irányvonati támogatási rendszer – többek között erről is beszélt Mosóczi László, az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a KTE siófoki IV. Magyar Közlekedési Konferenciáján. A november 10−11-én tartott fórumon az is elhangzott, hogy a hazai vasúti stratégiai elemek logikusan illeszkednek az európai uniós stratégiákhoz. Kontextusba helyezve, a stratégia szerves részét alkotó Versenyképes Vasút 2030 koncepció az évtized végére egy hatékony pályahálózatú, szolgáltatásközpontú és fenntartható vasúti jövőképet vetít előre. A koncepció három eleme a gördülőállomány és infrastruktúra, valamint a vasúti árufuvarozási logisztikai környezet fejlesztése. Az egyeskocsi- és a kombinált fuvarozás, valamint az irányvonati forgalom ösztönzőrendszerét vonatkozó táblázatunk szemlélteti.
Kérdés ugyanakkor, hogy képesek leszünk-e teljesíteni a kitűzött célokat? Hiszen a hazai fenntartható és intelligens mobilitási stratégia nem kevesebbre vállalkozik, mint arra, hogy 2030-ra a közúti fuvarozás harminc százalékát vasútra kell terelni. Magyarország esetében ez hozzávetőlegesen 15–17 millió tonna áru módváltását feltételezi. Európában már lezajlott a paradigmaváltás – fokozatosan a környezetkímélő szállítás kerül előtérbe. Ennek egyes ismérvei:

  • Magyarország szempontjából fontos relációk mentén, számos ország folyósít állami támogatást.
  • Több ország folytatta a már korábban megkezdett támogatási programját: például Németország, Svájc, Ausztria és Lengyelország is.
  • A támogató országok 48 százaléka részesíti külön támogatásban a kombinált fuvarozást (és nem az egész vasúti rendszert), 52 százaléka a teljes vasúti rendszert részesíti támogatásban (nem kizárólagosan a kombinált fuvarozást).
  • Magyarországgal azonos kombinált fuvarozási részaránnyal rendelkező országok is jelentős támogatásokat nyújtanak a forgalombővülés érdekében.
  • Első lépésként minden ország megteremtette a kombinált vasúti forgalom célzott állami támogatását – ez jelenti a további támogatásoknak és fejlesztéseknek az alapját. A kombinált fuvarozás célzott állami támogatásának gazdaságélénkítő hatásai egyértelműek. A nemzetközi árualapok megszerzése terén elsősorban Lengyelországgal és Szlovákiával vagyunk versenyben.
    Amiért versenyben vagyunk:
  • A Kína–Európa szárazföldi szállításban 200−400 (!) százalékos forgalombővülés várható a következő évtizedben.
  • Az adriai és az égei-tengeri kikötőkből induló irányvonatok 28 százaléka hazánkba vagy hazánkon át közlekedik.
  • Az európai kikötők 2025-ig 25–40 százalékos forgalomnövekedéssel számolnak.

 

A megfelelő intézkedések hatására mindebből harminc–ötven százalékos hazai forgalombővülés prognosztizálható. Természetesen az új forgalmak lebonyolításához szükség van a hazai átrakókapacitások fejlesztésére, ami hozzájárul Magyarország logisztikai elosztóközpont szerepének megszerzéséhez. Ennek azonban ára van: a konténerterminál-hálózat sikeres működésének előfeltétele a kombinált fuvarozás célzott állami támogatása… Mindenesetre az állami szándék megfogalmazódott, ám csak hangsúlyozottan olyan esetekben lehet támogatásról szó, ha a terminál üzemeltetése a befektető által szavatolt, és ahol a kereslet egyértelműen igazolható.
A további gazdaságélénkítő elemként fontos kiemelni a tízmilliárd forintot meghaladó, potenciális vasúti teherkocsi megrendelés állományt. Ám ahhoz, hogy ezek a megrendelések ne külföldön csapódjanak le, fel kell éleszteni a hazai vasúti teherkocsigyártást – halkan jegyezzük meg, csak legyenek elégséges számban a tevékenységhez értő, hadra fogható szakmunkások.

Ösztönzőrendszerek

Mosóczi László, ITM, közlekedéspolitikáért felelős államtitkár, A közlekedés jövője (előadás, a IV. Magyar Közlekedési Konferencián, november 10.)

Az írás a kétheti Magyar Vasút lapban jelent meg, amely a vasúti szektor első számú vasútgazdasági lapjaként naprakészen tájékoztatja olvasóit a vasúti ágazat híreiről, és javítja a szektor reputációját a döntéshozók és a széles közvélemény körében. Az olvasók rálátnak arra a közös építkezésre, amelynek célja egy tisztább közlekedési rendszer kialakítása. Aktuális információkkal, a döntéshozók és valamennyi érintett, valamint a vasút iránt érdeklődő olvasók hiteles, objektív, naprakész tájékoztatásával segít a lap az eligazodásban a vasúti piacon.

A minden páratlan hét csütörtökén megjelenő lap az alábbi terjesztőknél érhető el: http://bit.ly/MagyarVasut

Előfizetés és további információ: bondor.tibor@hungrail.hu

KERESÉSHEZ KEZDJEN EL GÉPELNI, MAJD NYOMJON ENTERT