Vízió: jelentősen nő a vasút szerepe 2030-ra

Budapest, 2021. 11. 25. – Károly Szabolcs, Magyar Vasút

A Nemzetközi Vasútegylet szerint az évtized végére kevesebb személy- és teherautó fog közlekedni az utakon, mivel a takarékosság jegyében minden eddiginél több fuvarozó és utas fordul majd a vasút felé. A nagy sebességű vasutak forgalma megduplázódik a jelenlegihez képest, és a repülés versenyképes ellenfelévé válik a rövid útvonalakon, sőt néhány esetben középtávon is. A vasút betöltheti a klímavédelmi javaslatokban megfogalmazott szerepét, ehhez azonban szükség van a döntéshozók, a kormányok, befektetők, nemzetközi pénzügyi intézmények, fejlesztési bankok és egyéb testületek támogatására is.

Víziója keretében a Nemzetközi Vasútegylet, a UIC úgy véli, a vasút az egyetlen felvállalható megoldás a közlekedési ágazat egyre nagyobb mértékű kibocsátásának a csökkentése, ezzel együtt az életminőség javítása érdekében.

KULCSSZAVAK

A kulcsszó a takarékosság, ami az energia- és földhasználati, valamint a járművek és az infrastruktúra életciklusára vonatkozó politikákat vezérli. A vasút pedig továbbra is a legtakarékosabb közlekedési mód marad. A vasút térhódításának eredményeként számos légitársaság leállítja rövid távú útvonalait, a két közlekedési ág pedig szorosan együttműködik majd. A Covid-19 miatti visszaesést követően az utasok visszatérnek a vasúthoz, sőt a vasút piaci részesedése ötven százalékkal nő a járványt megelőző időszakhoz képest. A vasút addigra a globális áruszállítás tizenöt, a személyszállítás tizenkét százalékáért fog felelni.

Az UIC szerint közlekedésorientált fejlesztésekkel, könnyebb vonatokkal és zöld városi logisztikával a vasútállomások és a logisztikai csomópontok multimodális mobilitási csomópontokká válhatnak. A közösségek hatékonyabb összekapcsolásával, az autóhasználat csökkentésével a városok kevésbé zsúfoltakká, vagyis élhetőbbé válnak.

PROGRAMOK

A karbonsemlegességre törekvést innovatív műszaki és energiafelhasználási megoldások gyorsítják fel. A dízelüzemű vonatokat nagyszabású villamosítási programok, valamint hibrid üzemű vonatok váltják fel. Az akkumulátoros vonatokat megújuló energiaforrásokból fogják tölteni, a hidrogénüzem is egyre inkább elterjed. A logisztika és a személyszállítás is előnyben részesíti majd a klímasemleges alternatívákat, felgyorsítva a modális váltást.

A más közlekedési módokkal való fizikai és a digitális összeköttetések radikális újításai elősegítik az intermodalitást. A legtöbb utas már gyalog, kerékpárral, közösségi autóval vagy tömegközlekedéssel érkezik meg az állomásra, és nemcsak az utazás miatt: az állomások közösségi terekké válnak, vásárlási, szórakozási, étkezési lehetőségekkel, szállodákkal, sőt akár egészségügyi szolgáltatásokkal is.

Fontos a vasút kulturális átalakítása, a felhasználói élmény javítása egy ügyfélközpontúbb szolgáltatás az utasok és az árutovábbítás változó igényeinek megfelelő kialakításával. A közlekedési rendszerek egyre hatékonyabbá válnak, növekszik a mobilitási egyenlőség és elérhetőség, egyre kevesebb lesz a halálos kimenetelű közúti baleset és a sérülés, csökken a helyi légszennyezés. A pandémiát követő helyreállás során a vasúti szolgáltatók alkalmazkodnak az új utazási szokásokhoz, egyre inkább felismerve az utasok igényeit. A vasúti üzem egyre csendesebbé, tisztábbá és zöldebbé válásával kevesebb lesz az árnyoldala a vasút közelében élésnek vagy munkavégzésnek is.

DÖNTÉSHOZÓK!

A vízió eléréséhez azonban számos téren változtatásokat kell hozni az előttünk álló évtized során. A vasút betöltheti a szerepét, ehhez azonban szükség van a döntéshozók, a kormányok, befektetők, nemzetközi pénzügyi intézmények, fejlesztési bankok és egyéb testületek támogatására is.

Az UIC három alapvetést nevez meg:

1. Kötelező érvényű és ambiciózus célokat kell meghatározni a modális váltás és a CO₂-semlegesség érdekében, méghozzá nemzeti szintű hozzájárulások formájában. Ezeket a helyi városi, regionális és ágazati stratégiák is támogatják, összhangban a fenntartható fejlődési célokkal.
2. Olyan politika kidolgozására van szükség, amely az úgynevezett push-pull stratégiát alkalmazza a vasúti logisztika és a tömegközlekedés használatának ösztönzésére, a közlekedés külső környezeti költségeinek árazására, miközben szociális tarifákat alakít ki, és csökkenti a nemzetközi utazásokat érintő adminisztratív korlátozásokat.
3. Egyértelmű követelményeket kell meghozni az utasok és a munkaerő hozzáférhetőségére és inkluzivitására.

A beruházásokkal összefüggésben a vasútegylet négy célt határozott meg:

1. Támogatni kell a tömegközlekedést, a vasúti logisztikai infrastruktúrát és a gördülőállományt érintő állami beruházásokat, továbbá az ügyfélszolgálat javítására és a modális váltásra összpontosító kutatási és innovációs programokat. Mindeközben az innovációs ciklus felgyorsításra szorul.
2. A jelenlegi mobilitási paradigmát átformálni képes átalakítási programokat kell támogatni. Méghozzá olyanokat, amelyek rövid távon jelentős hatással vannak az ügyfélélményre és a hatékonyságra; mint például a digitalizáció, a közlekedési módok gördülékeny összekapcsolása, a meglévő infrastruktúra kapacitásának növelése.
3. Erősebb kapcsolat kialakítása a földhasználat és a közlekedéstervezés között közbeszerzési szerződés révén.
4. A pandémiát követő, a helyreállítást ösztönző csomagok használata, továbbá a közúti és légi közlekedésre fordított állami kiadásoknak a vasúti gördülőállomány és infrastruktúra fejlesztésére történő átcsoportosítása.

TOVÁBBÁ

Mindezeken túlmenően egyrészt jelentős bővítésre szorul a kapacitásfejlesztési programok köre, továbbá tájékoztatni és tudatosítani kell a köztisztviselőket a kibocsátásmentes tömegközlekedési rendszerek fejlesztésének folyamatáról, egyes elemeiről, következményeiről. Másrészt kampányokat kell indítani, amelyek a vasúti árufuvarozás és a tömegközlekedés használatára ösztönzik az embereket, kihangsúlyozva a fenntarthatóbb fogyasztói magatartás előnyeit.

Közös nyilatkozat a COP26-on

Az UIC és az UITP (Közösségi Közlekedés Nemzetközi Szövetsége) közös nyilatkozatot tett közzé az Egyesült Nemzetek idei klímaváltozási konferenciája, közismertebb nevén a COP26 közlekedési tematikus napján. A két szervezet hivatalos megfigyelőként volt jelen a COP26-on, és közösen szerveztek egy globális, magas szintű fórumot a Glasgow központi pályaudvarán tárolt Porterbrook Hydroflex vonat fedélzetén. A felek leszögezték: ideje egyértelművé tenni, hogy a vasút és a közösségi közlekedés a leggyorsabb út a dekarbonizáció eléréséhez. Az éghajlatváltozást nem lehet megállítani a közlekedés szén-dioxid-mentesítése nélkül, márpedig a közlekedés szén-dioxid-kibocsátása gyorsabban nőtt, mint bármely más ágazaté, méghozzá a közút kibocsátásának fenntarthatatlan növekedése következtében. „Nem várhatunk 2050-ig” – fogalmaz a dokumentum, majd így folytatódik a szöveg: „A szükséges változtatások érdekében már most kell intézkedni. Noha a már kidolgozott megoldások már ebben az évtizedben megállíthatnák a közlekedésből származó kibocsátások növekedését, ezek azonban alulreprezentáltak voltak a COP26 programjában. (…) Ha elektromos autókra váltunk, fennáll annak a veszélye, hogy útjaink továbbra sem lesznek biztonságosak, viszont zsúfoltak maradnak. Azokra a közlekedési megoldásokra kell összpontosítanunk, amelyek mindenkinek lehetővé teszik a hozzáférést a biztonságos és inkluzív mobilitáshoz.”

Az írás a kétheti Magyar Vasút lapban jelent meg, amely a vasúti szektor első számú vasútgazdasági lapjaként naprakészen tájékoztatja olvasóit a vasúti ágazat híreiről, és javítja a szektor reputációját a döntéshozók és a széles közvélemény körében. Az olvasók rálátnak arra a közös építkezésre, amelynek célja egy tisztább közlekedési rendszer kialakítása. Aktuális információkkal, a döntéshozók és valamennyi érintett, valamint a vasút iránt érdeklődő olvasók hiteles, objektív, naprakész tájékoztatásával segít a lap az eligazodásban a vasúti piacon.

A minden páratlan hét csütörtökén megjelenő lap az alábbi terjesztőknél érhető el: http://bit.ly/MagyarVasut

Előfizetés és további információ: bondor.tibor@hungrail.hu