Mint általában, úgy a HUNGRAIL Vasútakadémia 2020. december 2-i online meetupja is aktuális és fontos témát érintett a vasúti képzésről szóló friss tanulmány taglalásával. Az alábbiakban dr. Rácz Gábor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Vasút Szabályozási Osztály osztályvezetője előadásának összefoglalóját adjuk közre, hogy mindenkihez eljussanak eme egyre inkább sürgető téma fejleményei.
A közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének előírása alapján a vasúti munkavállalók képzésére és vizsgáztatásra vonatkozó 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet 2011. május 15-én lépett hatályba, amelyet azóta is igyekszik folyamatosan finomítani a minisztérium.
Ezek azonban nem mélyreható változtatások voltak, így egyre inkább fogalmazódott meg kritika a szakma képviselőitől, miszerint
- túl hosszú a képzés,
- túl sok elméleti oktatási óra van,
- túl részletes a képzés,
- túl sok munkakör van benne,
- miközben hiányzik például a kisvasutas oldal,
- nem tökéletes a városi vasutakra, stb.
Mindezek alapján látható, hogy túl sok szempontnak kell megfelelnie a törvénynek.
Dr. Rácz Gábor üdvözölte a tanulmány létrejöttét, amely szinte az egész iparág bevonásával igyekezett teljes körű és valós képet adni a képzések jelenlegi helyzetéről. Ennek érdekében személyes megkeresés és kérdőív formájában egyaránt igyekeztek megismerni a tanulmány készítői pályaműködtetők, országos vasúttársaságok és városi vasúttársaságok képzésért felelős vezetőinek véleményét a jelenlegi képzési rendszer elemeivel kapcsolatban.
2015-től elindult a decentralizáció, vasúttársaságok is bevonásra kerültek az oktatási és vizsgáztatási tevékenységbe, valamint változott a képzőszervek engedélyeztetési, bejelentési eljárása. Örvendetes, hogy a rendelet a kezdetektől fogva tartalmazta a modern oktatási eszközök – például szimulátor – alkalmazását az oktatásban, amely a mozdonyvezetők képzésében már most is jelen van. Hiszen a szimulátor korszerű eszköz, és nem a nyílt vasúti pályán zajlik a képzés, hanem biztonságosan és költséghatékony módon.
A tanulmány valójában a várt eredményt hozta, azzal együtt, hogy sok kritikát kapott a minisztérium és a szabályozás. Rávilágított a vállalatoknak versenyhátrányt okozó finanszírozási problémákra, ami a túl költséges jelenlegi rendszerből fakad, hiszen a társaságok szinte a teljes képzési keretüket a kötelező hatósági képzésekre fordítják, így a keretből többnyire nem jut másra. Szintén egyértelművé vált, hogy a jelenlegi szabályozás erősen biztonságközpontú, hatóságszemléletű, rugalmatlan és merev. A tananyag a meglévő képzési programokra és oktatási rendszerre épül, elavult és kevés interaktív módszert tartalmaz. Az x, y, z generáció számára több órán át papíron vizsgázni nem kivitelezhető, már-már lehetetlen elvárás manapság.
A vasúti hatósági képzések megítéléshez az is hozzájárul, hogy időközben az OKJ képzések, illetve a teljes szakképzési rendszer átalakult. Sokat segíthet, ha a hatósági képzések más képzésekkel együttműködve, egymásra épülve kapcsolódnának. Ebben történt már előrelépés, de hézagmentesen még nem illeszthetők be más képzések a vasúti rendszerbe. Az együttműködés elméletileg segíthetne a költségcsökkentésben, de nem maradéktalanul. Mindennek persze az is az oka, hogy a vasúti képzések meglehetősen bonyolultak.
Dr. Rácz Gábor a képzési szakemberek munkáját messzemenően elismerve beszélt arról is, hogy az oktatói és vizsgáztatói kar átlagéletkora is egyre magasabb, és az idősebb oktatók a számukra bevált, hagyományos oktatási módszereket követik, akárcsak a vizsgáztatók, így e tekintetben is fejlesztésre, fejlődésre, megújulásra van szükség. Ráadásul az időszakos vizsgákon a vizsgabiztos jelenléte majdnem felesleges, mert zárt számítógépes rendszerben zajlik a vizsga, így a vizsgabiztos jelenléte valójában csak a vizsga lezárásához szükséges aláírás miatt szükséges.
A képzésről szóló rendelet melléklete tartalmazza a munkaköröket, amiben markáns változás szükséges. Az utóbbi időben ugyanis jelentős mértékben átalakultak a munkakörök, egy munkavállaló több munkakört is ellát, de nem teljes körűen, hanem csak részmunkaköröket. Gyakorlatiasabb lenne, ha tevékenységekre, feladatkörökre lehetne bontani a képzéseket is, ami modulrendszerű oktatást biztosíthatna a vállalatoknak. Így óraszámot is lehetne csökkenteni, ami persze költségcsökkenést hozna magával. Jelenleg ez a legmarkánsabb fejlesztési irány, hiszen minden szereplő egyetért abban, hogy: olcsóbb oktatás = kevesebb óraszám.
Ez azonban természetesen nem úgy valósítandó meg, hogy minden képzésben csupán mennyiségében csökkentjük az óraszámot, hanem alapjaiban kell újragondolni a teljes képzési koncepciót. Mégpedig interaktív módon, e-learning alkalmazásával, kisebb adagokban, kevesebb koncentrációt igénylő oktatási formában szükséges tartani a képzéseket. Például olyan oktatási módok kidolgozásának jött el az ideje, amelyek járványhelyzetben is alkalmazhatók, hiszen terembe nem lehet beültetni a képzés tagjait.
A munkakör alapú képzési rendszer feladatok és tevékenységi körök szerinti módosítása a minisztérium részéről nem kivitelezhető, mert belülről nem kellőképpen ismert a tárca számára a rendszer és kapacitása sincs erre a minisztériumnak.
A HUNGRAIL és tagvállalatai közreműködése szükséges a megújuláshoz!
Főleg a nagyvállalatok részéről igényel ez nagy kezdeti befektetést, de öt éven belüli megtérülést biztosíthat a megfelelő képzési rendszer kialakítása. Ráadásul a képzési rendszer megújulásával a munkavállalók számára is vonzóbbá válhat a vasút. Hiszen az ágazat népszerűségének jelenlegi csökkenése nagyrészt a szigorú képzési rendszer számlájára írható, így a képzés megújulása erre is megoldást jelenthet.
A minisztérium pedig természetesen üdvözli, támogatja ezt a megújulást.
További információ:fekete.boglarka@hungrail.hu