Előzmények

Az Európai Bizottság 2020.12.09-én publikálta az Európai Unió hatályos közlekedéspolitikai stratégiáját, az új Fehér Könyvet (Fenntartható és Intelligens Mobilitási Stratégia), amely szerint 2030-ra a vasúti teherszállítás teljesítményét, az árufuvarozási volument 50%-kal kell növelni és 2050-re meg kell duplázni.

A HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület, mint ajánlatkérő beszerzési eljárást írt ki az „Országos vasúti áruforgalmi felmérés és fejlesztési Koncepció kidolgozása, valamint a „V0” Budapestet délről elkerülő teherforgalmi vasútvonal fejlesztésével kapcsolatos döntések megalapozása” tárgykörben. A beszerzési eljárás nyertese a TRENECON-FŐMTERV’TT Konzorcium (a továbbiakban Vállalkozó) lett. A Konzorcium vezetője a TRENECON Tanácsadó és Tervező Kft., tagja a FŐMTERV’TT Fővárosi Mérnöki Tervező és Tanácsadó Zrt.
A Konzorcium kiemelt alvállalkozói az MLSZKSZ Logisztikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft és a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. A szerződés 2021. december 31. napon lépett hatályba.

A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) eljárás folyamata

Az Európai Parlament és a Tanács bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK irányelvében rögzített tájékoztatási kötelezettségek végrehajtásáról az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban, mint SKV rendelet) rendelkezik, melynek 1 §-a határozza meg azokat a szempontokat, amelyek a környezet védelméért felelős szervek, valamint a szélesebb körben értelmezett nyilvánosság bevonására vonatkozóan be kell tartani.

Az SKV folyamata az SKV rendeletből vezethető le. Az SKV folyamat egyik sajátossága, hogy az SKV-t a Koncepcióval összhangban, azzal párhuzamosan kell kidolgozni és ez egyben a Koncepció ütemezését is lényegesen befolyásolja. A környezetvédelemért felelős szervekkel történő egyeztetésekhez tehát nemcsak a környezeti értékelés dokumentációinak, hanem már a Koncepció azonos tervezési szintű dokumentációinak is rendelkezésükre kellett állniuk.

Az SKV folyamata két fő lépésből áll:

• SKV Tematika kidolgozása,

• Környezeti értékelés,

melyek magukban foglalják a folyamatok eredményeként előálló dokumentációk környezetvédelemért felelős szervekkel történő egyeztetését, valamint a nyilvánosság tájékoztatását is.

Az SKV másik, az SKV rendeletben rögzített jellegzetessége, hogy az SKV nem hatósági eljárás, vagyis a hatósági eljárásban a hatóság által ellátott alábbi feladatok az SKV eljárásban a Koncepciót Kidolgozó (Megbízó) feladatát képezik:

• a környezetvédelmi szervek meghívása a folyamatban való részvételre (a tematika véleményezésére való felkérésükkel) illetve

• a vélemények begyűjtése a környezetvédelmi szervektől, valamint (a környezeti értékelés véleményezésének szakaszában) a nyilvánosságtól.

A nyilvánosság tájékoztatása az SKV folyamatának lényeges eleme, amely mind az SKV Tematika, mind a Környezeti értékelés véleményezésének része.

A Koncepció környezetvédelmi szervekkel történő véleményezésére a Megbízó HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület a TRENECON Tervező és Tanácsadó Kft-t kérte fel.

A KONCEPCIÓ CÉLJA, ELŐZMÉNYEI, KAPCSOLÓDÁSAI

Az áruszállítás biztosítja az ipar és a gazdaság működőképességét, valamint a telephelyválasztásban is szerepet játszik. A vasút egyes termelési szegmensekben, stratégiai gazdasági ágazatokban és vállalatoknál megkerülhetetlen, hiszen nagy volumenben és biztonságosan képes a szállítási igényeik kiszolgálására. Korunk gazdasági és környezeti kihívásai azonban radikális lépéseket követelnek meg a karbonsemlegesség, a gazdaság hatékony működése és a tudatos fogyasztás felé. Az Európai Unió ambiciózus célokat tűzött ki az Európai Zöld Megállapodásban, illetve a Fit for 55 dokumentumban: 2050-re Európának karbonsemlegessé kell válnia. Ennek érdekében az EU Fenntartható és Intelligens Mobilitási Stratégiája célul tűzte ki, hogy 2030-ra a vasúti teherszállítás teljesítménye 50%-kal növekedjen, majd 2050-re megduplázódjon a 2050-ig elérendő klímasemlegesség érdekében. Magyarország a Nemzeti Energiastratégiájában és kapcsolódó stratégiákban a közlekedés karbonsemlegessé alakítását tűzte ki célul távlatban, 2050-re.

A vasúti áruszállítás ennek a folyamatnak az egyik kulcsszereplője kedvezőbb energiahatékonysága, karbonlábnyoma, alacsonyabb külső (externális) költségei okán. A változó piaci kihívásokra azonban a közúti fuvarozás rugalmasabban volt képes reagálni az elmúlt évtizedekben, a vasút piaca így sokat szűkült.

A fenti fenntarthatósági célkitűzések teljesülése érdekében hazánknak is meg kell ezért tennie a szükséges lépéseket a vasúti szolgáltatások versenyképességének növelésére, az áruszállítási igényeknek megfelelő átfogó fejlesztésre.

A beavatkozás szükségességét felismerve, a 2056/2020. (XII. 30.) Korm. határozat szerint a Kormány forrást biztosított az Országos vasúti áruszállítási fejlesztési koncepció elkészítésére, valamint az alapján egy Budapestet elkerülő
vasúti útvonal megvalósíthatósági tanulmány szintű kidolgozására. Jelen Országos Vasúti Áruforgalmi Koncepció (Koncepció) célja, hogy XXI. századi kihívásokra a vasúti rendszer egészét felkészítse, az ágazatot ismét versenyhelyzetbe hozza, és ennek érdekében egy széleskörű és megalapozott eszközrendszert adjon a 2050-es célok eléréséhez. Ennek érdekében a Koncepció 2050-ig ütemezett cselekvési tervet és pénzügyi tervet tartalmaz, amely éves szinten átlagosan 250-270 Mrd Ft fejlesztési és fenntartási állami és magán forrás mellett valósítható meg.

A Koncepció kidolgozásával párhuzamosan készült el a stratégiai környezeti vizsgálata (SKV-ja), annak széleskörű egyeztetési eredményeivel véglegesedik majd a Koncepció.