Budapest, 2021. 05. 26. B. H. L. – Világgazdaság
B. H. L. | Öt európai vasúti szervezet kérte Kristian Schmidtet, az Európai Bizottság mobilitáspolitikai és közlekedési főigazgatósága szárazföldi igazgatóságának vezetőjét, hogy járjon el a fenntartható vasúti piacot célzó intézkedéseket szolgáló uniós rendelet hatályának meghosszabbítása érdekében – tette közzé a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület. A hazai érdekképviselet jelezte: teljesen egyetért az üzenet szellemiségével, és kiáll a támogatási időszak meghosszabbításáért.
A Kristian Schmidtnek küldött levél emlékeztet, hogy a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásának mérséklését célzó, 2020. október 7-én hatályba lépett rendelet megengedi a pályaüzemeltetőknek, hogy csökkentsék vagy ingyenessé tegyék infrastruktúrájuk használatát. E lehetőség a múlt év végéig élt, és bár meghosszabbították 2021. június 30-ig, az aláírók szerint ez nem elég, hiszen a járvány hatásai nem szűntek meg. Egyes tagországok már jelezték, hogy a kedvezményeket egészen az év végéig fenntartanák, és az aláírók is ezt a hat hónapos meghosszabbítást szeretnék elérni az Európai Bizottságnál. Mint rámutatnak, az év első negyedében még mindig 50 százalékkal estek a vasúti személyszállítás bevételei, és volt, ahol a nemzetközi személyszállítás vesztesége elérte a száz százalékot a járvány előtti, 2019-es első negyedévhez képest.
Tíz százalékkal esett a vasúti szállítmányozók bevétele is. Ez ugyan szerényebb mérséklődés, de a költségek itt is jelentősen nőttek, ahogyan a veszteségek is. Az alacsony haszonkulcs pedig minden szektor esetében fenyegeti a hosszú távú életképességet. Azokban az országokban, amelyekben csökkentették vagy elengedték a vasúti pályadíjat, a pályaüzemeltetők bevételei 6-8-szor nagyobbat estek, mint ahol nem történt ilyen intézkedés. Ezért a rendelet hatályának meghosszabbítása esetén e társaságok számára az adott országok meg kell hogy térítsék ezt a kiesést.
Magyarországon nem csökkentették a pályadíjat, bár az ezt szorgalmazó lobbi itt is erős. A Hungrail által benyújtott támogatási igény a hazai hálózat-hozzáférési díjképzési rendszer sajátosságainak figyelembevételével született, a támogatás a piaci szegmensek felártartalmának elengedését jelentené. Ez csaknem 6 milliárd forint támogatás lenne a hazai nyílt hozzáférésű, országos vasúti pályahálózaton árut fuvarozók számára diszkriminációmentesen és teljesítményalapon. A vasúti árufuvarozás nélkülözhetetlen az ország biztonságos ellátása szempontjából létfontosságú vállalatok működtetésében és az erőművek alapanyag-ellátásában. Itt kiemelhető a Paksi Atomerőműnek történő – és a NATO-tagságból eredő katonai – szállítás is. A szervezet érvei szerint az érintett vasútvállalatok az igényelt támogatással megkezdhetik azokat a leállított, elhalasztott vagy el sem kezdett fejlesztéseket, amelyek a biztos működésüket segítik a további krízisidőszakokban. Számos tagállamban, például Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Csehországban, támogatásdömping indult 2020–2021-ben a fenti uniós rendelet adta lehetőség alapján, miközben ezeknek az országoknak a vasúti árufuvarozása eddig is jelentős célzott állami támogatást kapott, szemben Magyarországgal. Így Magyarországon már jelentkezik a más országok által nyújtott kedvezmények forgalomelterelő hatása, sőt – gyors intézkedés hiányában – meghiúsulhat az a cél is, hogy az ország logisztikai elosztóközponttá váljon.
Hibás árjelzés mehet a megbízóknak
A vasút áruszállításon belüli, amúgy sem kedvező, 18 százalékos részaránya csaknem tíz éve stagnál. Ezzel szemben – mutat rá a Hungrail – a közúti fuvarozás veszteségének finanszírozása jelenleg is a központi költségvetés terhére történik, ezzel a kormány évente több tízmilliárd forintot hagy a közúti árufuvarozóknál. Így viszont hibás árjelzést küld a szállítási szektor megbízóinak.
VG