A hagyományokhoz hűen az idei év őszén is megrendeztük a hazai vasúti szektor legnagyobb eseményét, a Magyar Vasút Konferenciát, több mint 200 fő résztvevő vendéggel a vasúti ágazat minden szegletéből, kormányzati szereplőkkel, partnerekkel. A szeptember 18-i rendezvény legfontosabb momentumai az alábbi összeállításban tekinthetők át.
“A vasút egyszerre közlekedési szolgáltatás, iparág, gazdasági tényező és társadalmi ügy” – MEGNYITÓ ÉS KÖSZÖNTŐK
Zahalka Attila, a Metrans Konténer Kft. kereskedelmi igazgatója, az esemény platina fokozatú támogatója, a Metrans Csoport képviseletében köszöntőjében kiemelte, hogy a mai generációk kifejezetten nyitottak a vasútra, a vasúti közlekedésre. A szektor feladata pedig nem más, mint hogy erre a figyelmet minél jobban ráirányítsa. Rávilágított arra, hogy az utóbbi időben a közút felé tolódott a dominancia a közlekedési módok használata tekintetében és hogy ezen az eltolódott arányon dolgozni kell a vasút javára. Hangsúlyozta, hogy sok az égető feladat, viszont a több évtizedes lemaradásokat nem lehet azonnal orvosolni, lépésről, lépésre kell előre menni, a szektor szereplőivel közösen.
Dr. Mosóczi László, a szervező HUNGRAIL elnökeként az idei év fókusztémáit emelte ki köszöntőjében, úgy, mint az utasok, az infrastruktúra, a versenyképesség, a járműpark és a logisztika. Mindezek jól mutatják, hogy a vasút egyszerre közlekedési szolgáltatás, iparág, gazdasági tényező és társadalmi ügy. Kiemelte a Magyar Vasúti Egyesület által végzett egész éves szakmai munka sokaságát, ilyen többek között a VÁGTA-program megalkotása és előre haladása, az egyes-kocsi teherfuvarozás támogatásának elősegítése, vagy épp a V0-vasútvonal előkészítési munkálatai, vagy épp a vontatási villamosenergia jövedéki adómentességének kiharcolása. Mint mondta: „mindez együtt bizonyítja: a HUNGRAIL nemcsak szakmai érdekképviselet, hanem a változás és a fejlődés motorja a magyar vasúti szektorban.”
Dr. Kerékgyártó János, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedési stratégiáért és hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára kiemelte, csak azaz ország lehet sikeres, amelynek jól megszervezett közlekedése van. E kapcsán megjegyezte, hogy egy olyan vasúthálózattal kell rendelkezni, ami lakossági és árufuvarozási igényeket is versenyképesen ki tudja elégíteni. Mint mondta, a jövő közlekedése a vasúti közlekedés, de egy olyan környezetben kell fejlődni, ahol jelenleg rengeteg a személygépjármú és a kamion. Viszont jó úton halad a szektor, a vasúti személyszállításban növekednek az utasszámok, a 10 pontos vállalás keretében pedig tovább növekszik a szolgáltatási színvonal. Fontos lépésnek emelte ki, hogy a vasúti áruszállítás versenyképessége érdekében már strukturáltan dolgoznak a VÁGTA-program részletein is, közösen a vasúti szektor szakmai képviselőivel.
ÜNNEPÉLYES PILLANATOK: DÍJÁTADÁSOK A MAGYAR VASÚT KONFERENCIÁN
A HUNGRAIL által alapított, sokéves múlttal bíró Sipos István-díjat az idei évben Kálnoki Kis Sándor kapta, a vasúti és közlekedési területen elért több évtizedes kiemelkedő munkájáért. Életművében egyszerre van jelen a mérnöki precizitás, a vezetői bölcsesség és a közösség iránti elkötelezettség.
Egy új elismerést is életre hívott az idei évben a Magyar Vasúti Egyesület – az Együtt a Magyar Vasútért Díjat –, azzal a céllal, hogy elismerje azon vasúti szektoron kívüli szereplők munkáját, akik tevékenységükkel jelentősen hozzájárulnak a versenyképes és fenntartható vasúti közlekedés fejlődéséhez és elkötelezettségükkel bizonyítják: a vasút fejlesztése nemcsak a vasúti szakma ügye, hanem közös nemzeti érdek. A díjat első alkalommal Dr. Bakai Kristóf Péter pénzügyőr dandártábornok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszakmai és nemzetközi elnökhelyettesének ítélte oda a HUNGRAIL elnöksége.
Szintén hagyományőrző momentuma a Magyar Vasút Konferenciának, hogy az adott évben újonnan csatlakozott teljes jogú tagvállalatok ünnepélyes keretek között átvehetik az erről szóló okleveleket. Az idei évben a következő új vállalatokat köszöntöttük:
- CD Cargo Hungary Kft.
- EWG Rail Zrt.ű
Továbbá a tagvállalatokat érintő szervezeti átalakítások következtében szintén teljes jogú tagvállalatok lettek 2025-ben:
- Magyar Vagon Zrt.
- MÁV Pályaműködtetési Zrt.
- MÁV Személyszállítási Zrt.
- MÁV Szolgáltató Központ
- Záhony Port Zrt.
FÓKUSZBAN AZ UTASOK
Az új bérletrendszer, a tarifareform, a fővárosi tarifaszövetség nyomán nőtt az utasok bizalma a MÁV-csoport iránt, hiszen sokkal többen használják a közösségi közlekedést– mondta előadásában Hegyi Zsolt, a MÁV – az esemény kiemelt szakmai partnere – vezérigazgatója. Az immár a Volán buszait is magában foglaló cégcsoport egymilliárd utazást teljesített 2024-ben. Ez a közszolgálati sűrűség Európában egyedülállónak mondható – hangsúlyozta. Most 15 százalékkal több vonat jár, mint a 2010-es évek végén, pedig a kelebiai vonal zárva van. Mindennek az az eredménye, hogy az elővárosi motorvonatoknál már kapacitáshiány van, ezért készítenek elő nagy volumenű közbeszerzést ebben a szegmensben. Megjegyezte, hogy a távolsági forgalomban óriási a minőségi kocsik hiánya – a MÁV-csoport járműveinek 25 százalékát öt éven belül, további 25 százalékot 2040-ig selejtezni kell. Hozzátette azonban, hogy a távolsági szerelvényeknél mozdonyok bérlése juttatta levegőhöz a MÁV-ot, az 54 mozdony forgalomba állása felére csökkentette a fekvemaradások (szolgálatképtelenségek) számát a villanymozdonyok között. Érdekes, hogy a régi V43-as mozdonyok elromlási statisztikája is ugyanennyit javult, azért, mert a nehezebb szerelvények vontatását az erősebb, bérelt mozdonyok vették át. A vezérigazgató beszélt a 160 kilométer/órás sebesség bevezetéséről is: végre megtörtént ez a 40-es, 30-as vonal egyes szakaszain, a közeljövőben pedig a 150, 120, 100-as vonalak bizonyos szakaszai következnek.
Ellentmondásos helyzetet vázolt Dr. Homolya Róbert, a Stadler Trains Magyarország – az esemény arany fokozatú támogatója – elnöke. Évek óta toxikus piaci környezetben, nehéz helyzetben működik a világ vasútijármű-ipara. Ugyanakkor a dekarbonizációs célok eredményeként összességében tágul a piac. Ebben a bővülésben a világjárvány utáni pénzügyi alapoknak nagy szerepe van Európában. A világ öt legnagyobb gyártója között ott van a Stadler is a kínai CRRC, az orosz Transmashholding, az Alstom és a Siemens mellett. Kiemelte, hogy nemcsak a svájci eredetű cég maga, de a szolnoki üzem is globálissá vált az elmúlt 15 évben, hiszen az ott készülő kocsitestek több kontinensre is eljutnak. A hozzánk hasonló méretű Ausztria vagy Csehország az elmúlt öt évben egyaránt több mint háromszáz motorvonatot rendelt. Nálunk nincs ekkora volumenekről szó, de a Stadler büszke arra, hogy a GYSEV 11 motorvonati IC szerelvényét viszont ő szállítja, a karosszériák gyártása a következő hetekben indul Szolnokon.
A konferencia egyik színfoltja volt az a pódiumbeszélgetés, ahol a két vezető gyártói és szolgáltatói oldalról vitatott meg előre meghatározott témaköröket.
INFRASTUKTÚRA-FEJLESZTÉSEK HATÁRON INNEN ÉS TÚL, ÁTJÁRHATÓSÁG A NAPI GYAKORLATBAN
Lálity Urbán Emese, a Szerb Építésügyi, Közlekedési és Infrastruktúraügyi Minisztérium államtitkára a vasúti infrastruktúra fejlesztését a szerb kormány gondolkodásában a gazdaság és a kereskedelem fejlesztése melletti elkötelezettség eszközeként mutatta be. A Budapest-Belgrád vonal két vágányú, vegyes forgalmú 200 km/h sebességre való fejlesztése mind Magyarország számára a legrelevánsabb, mind Szerbia számára a legmagasabb prioritású ezek közül. 2026 elején várhatóan megindul a nemzetközi forgalom is a vonaton, kétórás ütemben napi nyolc Budapest-Belgrád vonat indítása várható. Kitért rá, hogy előrehaladott egyeztetések folynak arról, hogy ebből két vonat Budapesten át egyenesen Bécsbe közlekedjen. A budapesti vonallal párhuzamosan a szerb minisztérium a Horvátország felé tartó Stara Pazova – Sid, és a Bulgária és a tengeri kikötők felé tartó Belgrád-Nis-Dimitrovgrad vonalat is fejleszti, azzal a céllal, hogy Szerbia, annak ellenére, hogy nem EU-tag, a TEN-T hálózat részeként megbízható eleme legye a közlekedési láncoknak és a XXI. századhoz méltó vasutat hozzanak létre.
Dr. Bakai Kristóf Péter, a NAV dandártábornoka a vámhatósági tevékenységben az egyensúlyra való törekvést helyzete központi szerepbe: a vámtevékenységnek egyszerre kell elősegítenie a kereskedelem gördülékeny lebonyolíthatóságát, de az ország, illetve az európai vámtérség biztonságának garantálását is, hangsúlyozva, hogy a NAV számára az ellenőrzés és a hatékonyság egyformán fontos célkitűzések. A vasúti árufuvarozás tekintetében keresik a partnerséget a piac szereplőivel annak érdekében, hogy a változó árufuvarozási igények mellett is gördülékennyé tegyék a vámkezelési folyamatokat a határokon. Ebben kihívásnak például az ukrán határon a forgalom összetételének megváltozását, a konténerizált forgalom megjelenését, a szerb határon pedig a Budapest-Belgrád vonal átadásakor a pálya műszaki színvonalához méltó, gyors (a határ egy oldalán, közösen lebonyolított) ellenőrzési folyamatok megteremtését említtette.
Pántya József, az ÉKM út- és vasútépítésekért felelős helyettes államtitkára optimista jövőképet vázolt fel, betekintést nyújtva az elmúlt években háttérben zajlott munkába: a Beruházási Törvény megalkotásától kezdve a végrehajtási rendeletek, szerződési feltételek kidolgozásáig, amely mellett azért elkészültek sikeres beruházások is. Jelenleg az ÉKM-nél 212 vágánykilométer vasútvonal átépítésének előkészítése halad a célegyenes felé, amelyek között kiemelte a Hatvan-Füzesabony; a Budapest-Vácrátót-Vác, a Déli Körvasút folytatását jelentő Kelenföld-Törökbálint szakaszok fejlesztését, valamint a Déli Körvasút társadalmasításában kulcsszerepet játszó környezetrendezés kiviteli tervekig való kidolgozását. Kivitelezés tekintetében közbeszerzés alatt áll már az új Gubacsi híd és a Műegyetem rakparti villamos megépítése is, de a következő hónapokban mintegy 1500 milliárd forint értékben várható vasútfejlesztési kivitelezési munkák közbeszerzésre bocsátása.
A konferencia első pódiumbeszélgetésén Ralf-Charley Schultze, a kombinált árufuvarozók érdekét Brüsszelben képviselő UIRR ügyvezető igazgatója kérdezte Dr. Kovács Imrét, a Rail Cargo Hungaria – az esemény kiemelt szakmai partnere – vezérigazgatóját, Zahalka Attilát, a METRANS Konténer Kft. Kereskedelmi igazgatóját és Dócsné Balogh Zsuzsannát, a Trenecon Tanácsadó és Tervező Kft. ügyvezetőjét, a vasúti árufuvarozási szegmens versenyképességi lehetőségeit keresve.
Ralf-Charley Schultze expozéjában kiemelte, hogy a konténerizált forgalom évtizedek óta tud megoldást nyújtani a szállítási szektor legváltozatosabb kihívásaira, a munkaerőhiányra, a környezetbarát átállásra, az európai gazdasági versenyképesség növelésére, és a katonai mobilitási igények ismételt előtérbe keresésére is.
Dr. Kovács Imre hazai sikertörténetként az egyeskocsi-fuvarozás állami támogatási rendszerét említette, ami azonban más vasúti szállítási szegmensek számára is tanulságos, hiszen megmutatta, hogy a szektor és az állami oldal szakértőinek együttműködése olyan szakpolitikai programokat tud itthon létrehozni, amely képes megfordítani a vasúti szállítás részarányának csökkenését.
Dócsné Balogh Zsuzsanna az intermodális fuvarozás állami támogatásának megteremtése eszközeként a fuvarozási mód EKR-rendszeren keresztül lebonyolított akkreditált energiahatékonysági megtakarítások rendszerébe való beillesztésében a szektor szereplőinek együttműködését méltatta: ennek eredménye lesz, hogy a fuvarozóknak az EKR-előnyök igénybevételéhez hosszú távú, kiszámítható, hatéves intermodális szállítási megállapodásokat kell majd kötniük.
Zahalka Attila arra világított rá, hogy miközben globálisan az intermodális fuvarozás növekedési pályán van, azon belül az egyes szállítási láncok roppant törékenyek, a terminálok és eljárások fejlesztésével folyamatosan lépést kell tudni tartani az igényekkel és versenyképes szolgáltatást kell tudni nyújtani. Rávilágított, hogy egy rosszul megszervezett vágányzár azonnal a tisztán közúti szállítás felé tereli az ügyfeleket.
Az árufuvarozási versenyképesség témakörében Wilhelm Patzner lépett színpadra: a CER Cargo Group – a konferencia ezüst fokozatú támogatója – nyáron kinevezett vezérigazgatója a vállalatcsoport folyamatban levő átalakításában a nemzetközi szemlélet kialakítását emelte ki: a vasúti árufuvarozás versenyképességének megőrzéséhez mozdonycsere nélküli, hosszú és megbízható fuvarlehetőségeket kell kialakítaniuk és ezzel a vasút az európai gazdaságban háttérbe szoruló hagyományos szállítói mellett (pl. acélgyártás) a gazdasági átstrukturálódás nyerteseit (pl. gyógyszergyártás) is meg kell tudniuk szólítani. Ehhez a CER nem csupán a költségigényes járműparkba, hanem a szervezési szempontból kihívást jelentő szervezeti infrastruktúrába is befektet, melynek keretében a CER a közép-kelet európai térség számos országában, és hamarosan Ausztriában, Németországban és egy akvizíció által Szerbiában is fog vasútvállalati licensszel és mozdonyvezetőkkel rendelkezik.
Ezt követően Erdős István, a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. – az esemény ezüst fokozatú támogatója –, elektronikai fejlesztési igazgatója a vállalat által fejlesztett féktechnikai támogatórendszerét mutatta be, amellyel 10%-nyi vontatási energiamegtakarítást kínál a vasútvállalatoknak. A rendszer kifejlesztésekor a könnyű, a mozdony átépítését nem igénylő telepítést, a mozdonyvezetők általi magas elfogadottságot, és a karbantartásmentes, felhőalapú üzemeltethetőséget helyezték előtérbe. A LEADER Flow intelligens járművezető-tanácsadó rendszer képes a vonatutat hatékonysági szempontból optimalizálni azáltal, hogy élő forgalmi információkat is figyelembe veszi, javítva így akár a vonatok menetrendszerűségét is.
EMLÉKEK ÉS PILLANATKÉPEK – BEMUTATTUK A DR. BÁRÁNY ISTVÁNRÓL SZÓLÓ KIADVÁNYT
Néhány napja érkezett a nyomdából egy új, különleges kiadvány Emlékek és Pillanatképek címmel. Dr. Bárány Istvánról szól, aki élte és maga is írta a magyar vasút- és szállítmányozástörténelem elmúlt fél évszázadát. A HUNGRAIL egyik alapítója, Sipos István-díjazott. A könyv szakmai pályatársak, munkatársak és barátok által, az ő emlékeiket felidézve készült. Kiemelt pillanata volt a Magyar Vasút Konferenciának a kiadvány bemutatása, melyről Dr. Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria vezérigazgatója, igazgatóságának elnöke – a könyv megálmodója és tartalmi összeállításának motorja –, és Horváth László, a CER Cargo Holding igazgatóságának elnöke is elmondta gondolatait, megemlékezve Bárány Istvánról is.
HUNGRAIL – BME EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Egyesületünk és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködési megállapodást írt alá. A HUNGRAIL az utóbbi időszakban nagyobb figyelmet szentel a vasútiparnak és az erre irányuló szakmai munkának, közösségépítésnek egy fontos mérföldköve ez a megállapodás. Célja, hogy a felek az oktatás, a kutatás-fejlesztés, illetve az ezekhez kapcsolódó más tevékenységek terén szorosan együttműködjenek a szakmai ismeretek, módszerek és szolgáltatások megosztásával, biztosításával. Az együttműködési megállapodást Dr. Mosóczi László, az egyesületünk elnöke, és Dr. Varga István, a BME stratégiai rektorhelyettese írták alá, Dr. Mándoki Péter, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar dékánjának és Hódosi Lajos, a HUNGRAIL ügyvezető igazgatójának társaságában.
ÁTJÁRHATÓSÁG ÉS VERSENYKÉPESSÉG-NÖVELÉS A VASÚTON, SZABÁLYOZÁSI OLDALRÓL
Oana Gherghinescu, az ERA (European Union Agency for Railways) vezetője videóüzenetében az uniós szabványosítási, egységesítési munkáról beszélt. A cél az átjárhatóság és a versenyképesség növelése. Azt is megemlítette ugyanakkor, hogy jobban kell figyelni az előírások – például az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME, TSI) vagy az ETCS – stabilitására, hiszen a gyakori változtatások kockázatot, plusz költségeket jelentenek azon szereplők számára, amelyek már alkalmazkodtak a korábbi passzusokhoz.
Gábor Marcell, az Építési és Közlekedési Minisztérium vasúti infrastruktúra főosztály vezetője azt foglalta össze, hogy a magyar kormány és a szaktárca milyen intézkedésekkel, ösztönzőkkel igyekszik segíteni a vasút versenyképességét. Szó esett kedvezményről a hálózat-hozzáférési díjból, a munkaerőre vonatkozó előírások egyszerűsítéséről, vasúti egyeskocsi-támogatásról, adókedvezményekről. ű
A MÁV Pályaműködtetési Zrt. vezérigazgatója, Németh Réka arról beszélt, hogy az új vállalati struktúrában az önállóság lehetőség ad az öndefiniálásra. A pályaműködtetésen túl el kell mozdulni a szolgáltatói szemlélet felé. Új szolgáltatásokat vezetnek be, amilyen például a tartós vágánybérlés. A hatékonyság növelésére az egyik módszer, hogy leválasztják azokat a költségtényezőket, amelyekre valójában már nincs szükség. De ide tartozik a digitalizáció, az automatizálás is. Hamarosan élesítik például a digitális írásbeli rendelkezés próbaüzemét.
A GYSEV július 1-jén 752 kilométer vasúti pálya üzemeltetését vette át a MÁV-tól. Ez lényegesen több, mint a cég eddigi magyarországi hálózata. Kövesdi Szilárd vezérigazgató közölte, hogy a következő öt évre egy fejlesztési tervet dolgoztak ki. Tennivaló van bőven, új európai folyosóban (a Mediterránban) is érdekeltséget szereztek, a korábbi MÁV-os pályaszakaszok miatt a 95 százalékos villamosítottsági arány 60 százalékra esett vissza.
A RailCert Hungary Kft. vasúti tanúsítási szervezet három éve lépett be a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesületbe. Azóta az egyesület nevében vesz részt a szabályozási munkálatokban mind nemzeti, mind EU-s szinten – mondta Dégi András ügyvezető. Igen jelentős a szabályok deregulációja, például az országos Vasúti Szabvány I.-II.-t is kivezették. A RailCert a tagok képviseletén kívül szakértelmével is áll a rendelkezésükre.
JÁRMŰPARK MODERNIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEK
A vasúti járműipari aktualitásokról és a hazai járműpark modernizációs lehetőségeiről is szólt egy panelbeszélgetés a konferencián. Feldmann Márton, a Prolan Zrt. (az esemény szakmai partnere) vasút-automatizálási üzletágának igazgatója elsőként Kormányos Lászlóhoz, a MÁV Személyszállítási Zrt. vezérigazgatójához fordult, aki reagálva a kérdésre megjegyezte, hogy az idei balatoni forgalomban érzékelhető volt a javulás, de ennek ára az volt, hogy elővárosi motorvonatokat vetettek be távolsági forgalomban. Kormányos László a szegmenshatárok átlépését egyfajta pozitív kényszerként élte meg. A szakemberek természetesen tudják, hogy milyen járművek lennének ideálisak távolsági forgalomban: egyaránt terveznek motorvonatokkal és mozdonyos szerelvényekkel. Az előzetes piaci konzultációk, illetve a közbeszerzések paraméterfüzetei szerint, ha lesz rá lehetőség, olyan járműveket szereznek majd be, amelyekben kellő hely van kerékpároknak, csomagoknak, rendelkezésre áll elegendő mosdó, és étkezési szolgáltatás is igénybe vehető.
Balázs Gáspár, az Alstom Hungary Kft. (az esemény ezüst fokozatú támogatója) ügyvezetője a tervezett budapesti HÉV-beszerzésről beszélt. Az Alstom 1960 óta gyárt elővárosi szerelvényeket, érdekesség, hogy hozzájuk tartozik most az a gyár, ahol a fővárosban ma közlekedő zöld járművek többsége készült. „Korszerű, okos, kényelmes, alacsony költségű szerelvényeket tudnánk gyártani, de a gyors szállítást az iparág mostani helyzetében nem célszerű erőltetni egy ilyen egyedi járműnél – mondta.”
A Siemens Vectronjaiból több mint száz vevőnél 2700 példány talált gazdára. A GYSEV után már a MÁV-nál is dolgoznak ilyen mozdonyok, bár a MÁV nem vette meg azokat, hanem bérli. Vécsey Balázs, a Siemens Mobility Kft. (az esemény ezüst fokozatú támogatója) ügyvezetője azt is elmondta, hogy cége jelentős fejlesztői központot üzemeltet nálunk, 349 szoftverfejlesztő dolgozik Budapesten.
A MÁV-os bérelt mozdonyflotta öt típust képvisel, ebből hármat közvetlenül, egy negyediket közvetve az Akiemtől vesz igénybe a vasúttársaság – mondta Patrice Bildstein. Az Akiem európai értékesítési igazgatója talányosan válaszolt arra a kérdésre, hogy tervezik-e szolgáltatásaikat bővíteni bérbe vehető motorvonatokkal – mint mondta, „titkos információra kérdez.”
HOGYAN LEHET VERSENYKÉPESEBB A LOGISZTIKA, NEMZETKÖZI PÉLDÁK ÉS HAZAI GYAKORLATOK
Hódosi Lajos, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület ügyvezető igazgatója örömét fejezte ki hogy a HUNGRAIL az árufuvarozó vasutak célszervezetéből a magyar vasúti szektor érdekképviseletének vezető fórumává nőtt, azonban hangsúlyozta, hogy ez nagy felelősség is egyben. Jelen időszakban méginkább, hogy a hazai vasúti árufuvarozás a válság jeleit mutatja. Nem szabad elfelejteni, és a döntéshozókkal sem szabad elfelejtetni, hogy a vasúti árufuvarozás a gazdaság gerincét adja, méretgazdaságosságával a fuvarozási szektor munkaerőhiányát enyhíti, energiahatékonyságával a versenyképességet növeli. Ezért a HUNGRAIL a tagvállalatokkal közösen kidolgozta a VÁGTA (Vasúti Árufuvarozási és Teljesítménynövelő Akcióterv) programot, amely nyolc pontba koncentrálja a szektor igényeit, nem csak a közvetlen állami támogatásokat, hanem (például a veszélyes áruk vagy az iparvágányok tekintetében) az előírások egyszerűsítését, a piaci folyamatok általi (például a vontatási energia beszerzése kapcsán) hatékonyságnövelést is szorgalmaz. Ez a sorvezető hatékony közös fellépést tesz lehetővé a szektor tagjainak a döntéshozók felé. Örömteli, hogy szakpolitika már részleteiben is foglalkozik a programcsomaggal.
Hódosi Lajos ezt követően kerekasztal-beszélgetés keretében kérdezte Kovács Ákost, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság alelnökét, Doór Zoltánt, a Magyar Logisztikai Egyesület elnökét, Rozgonyi Sándort, a Magyar Vámügyi Szövetség elnökét, Pekár Jánost, a Magyar Szállítmányozók Szövetsége főtitkárát és Bíró Koppány Ajtonyt, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének főtitkárát. Fókuszba került az a Nemzeti Logisztikai Koncepció, amely a szakmai szervezetek közös munkája eredményeként egy versenyképes logisztikai csomag alapját képezheti. Pozitív fejleményként értékelték az EKR rendszer kombinált fuvarozásra való hatását, egy év alatt 5.000 félpótkocsis fuvart helyezett vasútra. Ezzel 2025 első negyedévében éves bázison 14%-os növekedést eredményezve, így beindítva a szektor érdeklődését új kombinált fuvarozási terminálok létrehozására. Azonban középtávon a kedvező trendeknek féket szabhat, ha a forgalom kinövi a vasúthálózat kapacitásait. A felek rávilágítottak arra, hogy égetően hiányzik a vasúti pályából az az évi 100 milliárd forintnyi költségvetési forrás a rendszerváltás óta, amely miatt mára 3500 milliárd forintnyi amortizációt görget maga előtt Magyarország.
Fotók: HUNGRAIL