Budapest, 2022. 06. 09. – Bucsky Péter, Magyar Vasút
A drón, a wi-fi és a szenzor is hamarosan a vasúti szerelvények általános velejárója lesz. Az önvezető és digitális vasúti járművek növelik a rendelkezésre állást, a biztonságot, és csökkentik a költségeket. Vasúti innovációs körkép következik.
hirdetés
Nem titkoltan az az Európai Bizottság célja, hogy 2030-ig ötven százalékkal növekedjen a vasúti áruszállítás teljesítménye, ami csakis a mainál hatékonyabb módszerekkel lehetséges. A legfontosabb vasúti innovációk a vasúti pályához és a gördülőállományhoz kapcsolódnak. Jelenleg Európa szinte minden országában eltérő műszaki rendszer működik a vasútvonalak biztosítóberendezéseként. Ezért az EU több évtizedes kutatómunkával létrehozta az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszert (ERMTS). Az uniós tervek és előírások szerint 2030-ra az összes TEN-T korridoron el kell készíteni ezt a fejlesztést – bár előreláthatólag ez nem fog teljeskörűen teljesülni. Csakhogy 2050-re minden vasútvonalon be kellene vezetni a hatályos uniós előírások szerint az ERTMS-t. Ezáltal a várakozások szerint a meglévő pályák kapacitása húsz–harminc százalékkal növekedhet.
DAC/DAK
A vasúti áruszállításban a legjelentősebb innováció a digitális automata kapcsolókészülék (Digital Automatic Coupling, DAC, Digitale Automatische Kupplung, DAK). A tehervonatok csatolása és rendezése órákkal gyorsabb lehet, radikálisan csökken az élőmunka-igény, ami által a kevéssé kihasznált állomásokon is gazdaságossá válhat a vasúti áruszállítás. A tehervasúti kocsikon a rendszer folyamatos áramellátást és adatkapcsolatot tesz lehetővé. Ennek segítségével elektropneumatikus fékberendezéseket lehet használni a meglévők helyett. Ez azért fontos, mert így dinamikusabb fékezést lehet elérni, a tehervonatok menetrendi karakterisztikája sokkal jobban fog hasonlítani a személyvonatokéra. Ráadásul a fékezési energia nagyobb része nyerhető vissza, ami a megugró energiaárak mellett egyre fontosabb szempont.
A folyamatos adatkapcsolat segítségével megoldható a vonatintegritás vizsgálata, amivel az ETCS 3. szintjének bevezetése is lehetővé válik. A rendszer részét képező mozgó blokkok további öt–tíz százalékkal emelik a pályák kapacitását.
DRONE4RAIL
A vasúti karbantartásban is van lehetőség a digitalizáció és az innováció növelésére: a Vasutak Nemzetközi Szövetsége (UIC) a közelmúltban tartotta meg az első konferenciát a drónok vasúti használatáról. Főként vasútvonalakon végzett ellenőrzésekre használják az eszközöket. A Drone4Rail a vezető nélküli légi járművek vasúti karbantartási feladatokban betölthető szerepét vizsgálja Európában, és hogy ez az eljárás milyen műszaki és szabályozási kérdéseket vet fel.
Az Egyesült Államokban – ahol magánvállalatok a tulajdonosai a vasúti pályák java részének – már bevett gyakorlat a drónok vasúti alkalmazása. Az American Robotics nevű vállalat májusban vásárolta fel az Ardenna AI szoftvercéget, ami a gépi képfelismerés területén dolgozik a vasúti alágazatban. A fő profiljuk a drónfelvételek elemzése: hol lesz szükség a vasúti pálya felújítására, hogyan lehet a veszélyhelyzeteket időben elhárítani.
IAS
A vasúti iparágban a képfeldolgozó és gépi tanulási szoftvermegoldásoknak más területen is lehetséges a hasznosítása. A német DTEC GmbH fejlett ultrahangos vizsgálati technológiát és gépi látást használva készített új vasúti-kerékpár ellenőrző berendezéseket. Ezek intelligens automatizált rendszereket (intelligent automation systems, IAS) alkotnak, és a cél az, hogy ne csak a járművekből kiszerelve, többnapi kiesést okozva lehessen a vasúti kerékpárokat ellenőrizni, hanem akár mozgás közben is a vasúti infrastruktúrán, felesleges kiesési idők nélkül.
Az üzem közbeni tárcsa- és tengelyellenőrzés egyelőre a vasúti karbantartó telepeken és járműjavítókban lehetséges. Ezeket főként a nagy sebességű vonatok, mozdonyok kerékpárjain használják.
DIGITALIZÁCIÓ
Nemcsak a vasúti iparág cégei keresik az innovációs lehetőséget, hanem az informatikai piac jelentős szereplőjeként a Cisco is a vasúti digitalizáció új útjait fürkészi. Vasúti Innovációs és Fejlesztési Központ (RIDC) keretében egy nyílt innovációs ökoszisztémát fejlesztenek, ahol a vállalatok és magánszemélyek éles vasúti környezetben tesztelhetik és fejleszthetik műszaki megoldásaikat. A cég vezeték nélküli kommunikációs rendszerei a vasúti GSM-hálózatoknál jóval gyorsabbak. Ezzel a vasúti szerelvények a pályahálózat infrastruktúra-elemeivel sokkal nagyobb sávszélességen is tudnak majd kommunikálni.
Ez valóban nagy előrelépés lehet, hiszen amíg a közúti önvezetésben az 5G technológiára építenek, a vasúti kommunikációs rendszerek a kiemelkedően magas üzembiztonsági elvárások miatt még a 2G technológiára alapoznak.
Az Egyesült Királyságban a Strathclyde Egyetem spin-off vállalata, a Bellrock Technology az Angel Trains lízingcéggel együttműködve teszteli analitikai szoftverük működését. Egy egy hónapos projekt keretében azt vizsgálják, hogyan lehet az ajtóhibajelzésekből – amelyek téves pozitív jelzésekkel járhatnak – érdemibb adatokat kinyerni, hogy ezzel segítsék és növeljék a vasúti szerelvények rendelkezésre állását. Hiszen bármilyen hibajelzés esetén ki kell venni a szerelvényt a forgalomból, márpedig néhány százaléknyi kiesési idő is jelentős veszteséget okozhat a hamis hibajelzések miatt.
Egy másik projekt keretében a villanymotorok adatait elemzik. A motorok hűtésére használt hűtőfolyadék hűtőkörének nyitását és zárását szabályozó termosztátok pontosabb beállításával nagyban növelhető a motorok élettartama, csökkenthető a karbantartási ciklusok gyakorisága. Az egyre olcsóbb és pontosabb szenzorok megfelelő alkalmazása sokkal kiszámíthatóbbá és tervezhetőbbé teszi a karbantartást.
NÉGY PLUSZ NÉGY
A vasúton is terjednek az önvezető járművek. Ausztráliában a lakott területektől távol, a bányák és kikötők között már évek óta használják a technológiát, de ezeken a vonalakon nincsen jelentős forgalom. Európában, ahol komoly személy- és áruszállítás is bonyolódik fővonalakon, sokkal jelentősebb kihívás a biztonságos önvezető rendszerek fejlesztése.
Ez azonban nem lehetetlen: Svájcban négy hónapon át négy gyártó (Alstom, Siemens, AZD Praha, Hitachi) eszközeivel közlekedett egy Bombardier TRAXX mozdony egy 14 Eanos kocsiból álló, 240 méteres, 1274 tonnás vonattal. Az SBB Netze pályahálózat-üzemeltető vonalain a meglévő ETCS biztosítóberendezéshez kapcsolódtak az önvezető rendszerek.
Borítókép: 165 osztályú motorvonatok a nagy-britanniai Angel Trains kötelékében
Az írás a kétheti Magyar Vasút lapban jelent meg, amely a vasúti szektor első számú vasútgazdasági lapjaként naprakészen tájékoztatja olvasóit a vasúti ágazat híreiről, és javítja a szektor reputációját a döntéshozók és a széles közvélemény körében. Az olvasók rálátnak arra a közös építkezésre, amelynek célja egy tisztább közlekedési rendszer kialakítása. Aktuális információkkal, a döntéshozók és valamennyi érintett, valamint a vasút iránt érdeklődő olvasók hiteles, objektív, naprakész tájékoztatásával segít a lap az eligazodásban a vasúti piacon.
A minden páratlan hét csütörtökén megjelenő lap az alábbi terjesztőknél érhető el: http://bit.ly/MagyarVasut
Előfizetés és további információ: magyarvasut@magyarvasut.hu