Budapest, 2022. 05. 26. – Bucsky Péter, Magyar Vasút
A négyszeresére növekvő villamosenergia-költségek miatt minden egyes nem tervezett megállás, lassújel miatt lassítás és gyorsítás sokkal költségesebb a vasútvállalatoknak, mint korábban. Bár évről évre javult a hazai vasúti villamos vontatás energiahatékonysága, még jobb pályákkal sokkal gyorsabb lehetne az előrelépés.
hirdetés
Rekordokat dönt a villamos energia költsége, ami kiemelten sújtja a hazai vasúti ágazatot. Amíg a korábbi években a villamos vontatás energiaköltsége az áruszállító vasútvállalatok árbevételének öt–hat százalékát tette ki, már az idei évre tervezett 93 Ft/kWh árral számolva is ez az arány 17 százalékra ugrott volna. Az utolsó elérhető, 2020-as ágazati árbevételi adatok alapján a vasúti áruszállításnak a 166 milliárd forintos bevételekből kellett kigazdálkodnia az évi nagyságrendileg kilencmilliárd forintos villamosenergia-költséget. Ez ugrott meg már a tervek szerint is 28 milliárd forintra 2022-re.
(forrás: Nemzeti Cégtár, saját számítás)
Költségek elszállása
Sajnálatos módon Ukrajna orosz megtámadása még tovább emelte a villamos energia árát, így a 2022-es év első hónapjainak trendje alapján még további huszonöt–harminc százalékos áremelkedéssel kell kalkulálni. Így már az áruszállító vasúttársaságok árbevételének 22 százalékát viheti el csak a villamos vontatás költsége!
Mivel az elmúlt öt év átlagában évi 1,3 milliárd forint volt a vesztesége a vasúti áruszállító vállalatoknak, finoman szólva sem látszik ezen értékek kigazdálkodásának a fedezete. Nem csak az áruszállításban jelent a költségek elszállása jelentős problémát: a közforgalmú személyszállításnak az évi 15–16 milliárdos villamosenergia-költsége becslések szerint hatvan–hetvenmilliárd forintra emelkedhet. Ilyen magas árak mellett nagyon fontos, hogy a napi vagy a hosszabb távú beszerzések alapján, és mennyire tervezhetően szerzi be a vasút a villamos áramot. Ezzel is lehetne ugyanis csökkenteni a spot árakhoz képest a költségeket.
A hazai vasúti vontatásienergia-felhasználás kétharmada kötődik a személyszállításhoz, egyharmada az áruszállításhoz. Mindkét szegmensben jelentősen növekedett a modern szerelvények száma és aránya. Ez visszatükröződik abban is, hogy a bruttótonnakm-re jutó villamos energia felhasználása az elmúlt évtizedben folyamatosan és érdemben csökkent.
Energiamérleg
Nemzetközi összehasonlításban nem könnyű adatokat találni: az energiamérleg-adatokból a legtöbb európai országra vonatkozóan kiolvasható, hogy mennyi villamos energiát használt fel a vasút. Nehéz ezt azonban naturális adatokkal összevonni: csupán 12 olyan ország volt, amelyekre a vontatott bruttótonna-km mennyisége elérhető. Ezek Finnország és Ausztria kivételével kelet-közép-európai országok. Ahogy grafikonunkból látható, a magyar vasúti villamos vontatás energiahatékonysága a térségben a jobbak közé tartozik. Ezt a hatékonyságot nagyban meghatározza az áru- és személyszállítás aránya, a terepviszonyok, a gördülőállomány összetétele. Magyarországon a terepviszonyok miatt eleve adott a hatékonyság lehetősége. A hegyekben bővelkedő Ausztriához képest például tizedével hatékonyabb a villamos vontatás.
(forrás: UNECE és Eurostat adatok alapján saját számítás)
A vontatás energiaigénye két módon is jelentősen csökkenthető: ha nincsenek lassújelek és sebességkorlátozások egy pályaszakaszon, akkor jóval kisebb energiafelhasználás mellett lehet haladni. Hiszen az egyenletes sebesség jóval kisebb energiát emészt fel, mint a sorozatos lassítás és gyorsítás. A vontatási energia hatékony felhasználása mellett a fékberendezések üzemeltetési költsége is alacsonyabb. Különösen áruszállítás esetén igaz ez, ahol a fékezés energiájának java része hővé alakul – koptatva ezzel a teherkocsik kerekeit is. A másik fontos szempont, hogy mennyi tervezett és tényleges megállás van a vonatok útja során.
Túl sok megállás
A Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. blogján vizsgálta meg, hogyan alakult a tervezett és nem tervezett megállások száma a hazai vasútvonalakon. Személyszállítás esetén nem volt érdemi különbség, azonban az áruszállítás esetében igen. Csak Budapest Kelenföld állomáson a 2021/2022-es menetrendi időszakban április elejéig – tehát négy hónap alatt – 3094 terven felüli megállásra került sor, tehát napi 26. Ehhez összehasonlításul érdemes azt figyelembe venni, hogy 243 tehervonat közlekedik átlagosan naponta. Minden tizedik vonat Magyarországon tehát nem tervezett módon megáll Kelenföldön mindennap.
A tervezett menetvonalak megállások nélküli betartása nagyban segíthetne csökkenteni a vontatási energia költségét.
Lassújellel növelt áramszámla
A hazai vasúthálózaton a hosszú ideig elmaradt fejlesztések behozása csakis több évtizednyi beruházással lehetséges – a folyamat már megkezdődött. A hazai vasútvonalakon azonban a mai napig rengeteg lassújel van kitűzve, ennek pedig jelentős hatása van az energiafogyasztásra is. Fischer Szabolcs a Sínek Világa 2011/5-ös számában megjelent írásában csak az 1-es vonal esetében kizárólag a lassújelek utáni gyorsítások költségét akkori árakon kétmilliárd forintra számította. Szintén a Sínek Világában jelent meg (a 2013/1-es számban) a lassújelek költségeinek becsléséről szóló cikk. Ebben a szerzők felvetik, hogy a pályáért felelős társaság közvetlenül nem érdekelt a pálya jó karbantartásában, így a lassújelek lehető leggyorsabb felszámolásában sem. Az ezek miatt keletkező kár ugyanis a vasúttársaságoknál keletkezik, míg a karbantartónál csak a költség.
Mivel a vasúti energiaköltség a személyszállításban az állami szolgáltatót is kiemelten érinti, hiszen a korábbi évi megközelítőleg 15 milliárd forintos villamosenergia-díj akár hatvanmilliárdra is emelkedhet idén, sokkal inkább aktuális kérdés lehet a karbantartások során a lassújelek megszüntetése.
Társadalmi szempont
Iparági forrásaink szerint a teljes villamosenergia-költség öt–tíz százalékát a nem tervezett megállások miatti lassítások és gyorsítások költségei teszik ki, míg a lassújelek miatti többletköltség a teljes villamos vontatási költség húsz–harminc százalékára tehetők az áruszállításban. Az áruszállításban mindez azt jelenti, hogy jól karbantartott pályákkal lassújelek és nem tervezett megállások nélkül tizenöt–harminc százalékkal, tehát öt–tizenegy milliárd forinttal kisebb vontatási költséggel kellene kalkulálni.
A személyszállításban a nem tervezett megállások nagyon ritkák, de a lassújelek miatt tíz–húsz százalékos, hat–tízmilliárd forintos energiaköltség-csökkentés elérhető lenne. Mindez arra mutat rá, hogy konzervatív becsléssel is 11–22 milliárd forintos tartományban van az a villamosenergiaköltség-megtakarítás, amit a lassújelek felszámolása jelenthet. Ebben a fékberendezések és az üzemeltetés magasabb költségeit figyelembe se vettük. Érdemes lenne ezért a forgalmas vonalak esetében a magas villamosenergiaárak ismeretében újraszámítani, hogy társadalmi szempontból milyen felújítások érnék meg, hiszen borítékolhatóan szinte minden lassújel-felszámolás néhány év alatt megtérülő beruházássá vált.
A GYSEV ajánlati/részvételi felhívása a 2023. évi villamosenergia-beszerzésre
Közbeszerzés keretében már a jövő évi vontatási energiáról gondoskodik a GSYEV. A soproni székhelyű vasútvállalat nyílt eljárás keretében kíván keretmegállapodást kötni villamos energia beszerzésére. A keretmegállapodás keretmennyisége – azaz a keretmegállapodás teljes időtartama alatt kötendő egyedi szerződések összesített mennyisége – 98 ezer MWh.
Ajánlatkérőként a GYSEV közölte, hogy a keretmegállapodás időtartama alatt a versenyújranyitás eredményeként egy egyedi szerződést kíván kötni a villamos energia 2023. évi beszerzésére. A szóban forgó eljárás eredményeként megkötendő megállapodás alapján az egyedi szerződés megkötésére 2022. november 30-ig van lehetőség.
Az írás a kétheti Magyar Vasút lapban jelent meg, amely a vasúti szektor első számú vasútgazdasági lapjaként naprakészen tájékoztatja olvasóit a vasúti ágazat híreiről, és javítja a szektor reputációját a döntéshozók és a széles közvélemény körében. Az olvasók rálátnak arra a közös építkezésre, amelynek célja egy tisztább közlekedési rendszer kialakítása. Aktuális információkkal, a döntéshozók és valamennyi érintett, valamint a vasút iránt érdeklődő olvasók hiteles, objektív, naprakész tájékoztatásával segít a lap az eligazodásban a vasúti piacon.
A minden páratlan hét csütörtökén megjelenő lap az alábbi terjesztőknél érhető el: http://bit.ly/MagyarVasut
Előfizetés és további információ: magyarvasut@magyarvasut.hu