Az új prognózisok azt valószínűsítik, hogy Magyarországon a térség többi gazdaságánál élénkebb lesz a kilábalás 2021-ben, és a közép-európai EU-gazdaságok általánosságban is sokkal jobb helyzetben vannak a koronavírus-válság átvészeléséhez, mint a 2008–2009-es globális pénzügyi válság előtt. A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzőrészlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdászai csütörtökön bemutatott új előrejelzési csokrukban közölték: Lengyelországban 3,2 százalékos, Csehországban 4,6 százalékos, Magyarországon 5 százalékos gazdasági visszaeséssel számolnak az idén. A ház várakozása szerint ugyanakkor a magyar hazai össztermék (GDP) jövőre 2,5 százalékkal növekszik. A cég a lengyel gazdaságban 2,2 százalékos, Csehországban 1,6 százalékos GDP-növekedést vár 2021-ben. A Morgan Stanley elemzői szerint Magyarországon a költségvetési és a monetáris ösztönzés enyhíti a gazdaságot érő belső sokkot, és a külső kereskedelem meredek visszaesése lesz a recesszió fő tényezője.
A szélesebb kelet-európai térségen belül a ház londoni elemzői Oroszországban 2,5 százalékos, Törökországban 3,6 százalékos, Ukrajnában 4,5 százalékos GDP-visszaeséssel számolnak 2020 egészére. A cég modellszámításai szerint a világgazdasági szintű GDP-érték 1,9 százalékkal csökken az idén. A Morgan Stanley londoni elemzői az euróövezetben öt százalékos, az amerikai gazdaságban 5,5 százalékos egész éves GDP-visszaesést valószínűsítenek 2020-ra.
Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics ugyancsak csütörtökön bemutatott tanulmánya azt hangsúlyozza, hogy a közép- és kelet-európai gazdaságok most sokkal jobb helyzetben vannak, mint a 2008–2009-es globális pénzügyi válság idején. A ház összehasonlító kockázati színhőmérséklet-térképeket állított össze az akkori és a jelenlegi helyzetről, és ezeken jól látható, hogy az egyensúlyi adatok a korábbi táblázatot szinte vörösbe borították – vagyis magas kockázatokat jeleztek –, a mostani táblázatban viszont az alacsony kockázatra valló zöld szín dominál. A tanulmány szerint a 2002–2007-es időszakot annak idején növekedési aranykornak volt szokás nevezni, tekintettel a térség 6,5 százalékos éves átlagos GDP-növekedési ütemére. Ezt a növekedést azonban devizában denominált banki hitelkiáramlási „boom” alapozta meg, és ezt jelentős folyómérleg-deficitek kísérték. Ebben a helyzetben a globális piaci felfordulás teljes körű bankválságokat okozott Közép- és Kelet-Európában, a GDP-értékek pedig a régiós gazdaságok zömében a válság előtti csúcsok és a recesszió mélypontja között tíz százalékkal – a balti köztársaságokban húsz százalékkal – zuhantak.
Azóta azonban a térség makrogazdasági sérülékenysége drasztikus mértékben csökkent: a magánszektorbeli hitelkiáramlás növekedési üteme sokkal visszafogottabb, a devizaalapú hitelezés különösen a háztartási szektorban gyakorlatilag megszűnt – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői. A ház szerint a koronavírus-járvány államháztartási és gazdasági költségei miatt a hazai össztermékhez mért államadósság-ráták várhatóan tíz százalékpont körüli mértékben megugranak az idén a térség gazdaságaiban. A Capital Economics várakozása szerint ez azt jelenti, hogy például Horvátországban és Magyarországon az államadósság-ráta valószínűleg a GDP-érték nyolcvan százaléka fölé emelkedik. A szuverén adósságkockázat azonban alacsony, és emiatt az államadósság-ráták ilyen mértékű megugrásának sem kell aggályokat ébresztenie az adóssághelyzet fenntarthatósága iránt, tekintettel arra, hogy a reálkamatok csökkenése enyhítette az adósságszolgálat költségeit. Ha a kondíciók gyors ütemben normalizálódnak és a GDP-reálnövekedés ismét élénkülésnek indul, az államadósság-ráták is újból lefelé tartó pályára kerülnek.
forrás: MTI