Jelentős változás előtt áll az európai vasúti ágazat: 2026. június 10-én megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában az egységes európai vasúti térség infrastruktúra-kapacitásának használatáról szóló rendelet. Az új szabályozás célja, hogy kiszámíthatóbbá, rugalmasabbá és az utasok, valamint a fuvaroztatók igényeihez jobban igazodóvá tegye a vasúti kapacitásgazdálkodást. A változások hosszabb távon a vasút versenyképességének erősítését, a nemzetközi forgalom fejlesztését és a pályakapacitás hatékonyabb kihasználását szolgálják.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2026/1184 rendelete – amely módosítja a 2012/34/EU irányelvet és hatályon kívül helyezi a 913/2010/EU rendeletet – alapjaiban alakítja át a vasúti infrastruktúra-kapacitás tervezésének és elosztásának európai rendszerét.
A rendelet kiindulópontja nem más, mint hogy az Európai Unió közlekedéspolitikai céljainak eléréséhez növelni kell a vasút részarányát mind a személy-, mind az áruszállításban. Ehhez a vasútnak megfizethetőbbé, megbízhatóbbá és hozzáférhetőbbé kell válnia, miközben a szolgáltatásokat jobban kell igazítani az utasok és a fuvaroztatók eltérő igényeihez.
Az egyik legfontosabb újítás, hogy kapacitásgazdálkodás már túlnyomórészt nem épülhet egyéves ciklusokra, hanem három, egymásra épülő szakaszra kell szervezni a folyamatot: stratégiai kapacitástervezésre, a vasúti szolgáltatások ütemezésére és a kapacitás elosztására, valamint a kapacitás későbbi módosítására és újratervezésére. A cél, hogy a hosszú távú tervezés és a rövid távú rugalmasság egyaránt biztosított legyen.
Az új megközelítés különösen kedvezhet azoknak a szolgáltatásoknak, amelyek működése nehezebben tervezhető, vagy összetettebb szervezést igényel. Ide tartoznak például a vasúti árufuvarozási szolgáltatások, a határon átnyúló személyszállítás, valamint az éjszakai vonatok. A rendelet ennek érdekében lehetővé teszi, hogy a pályahálózat-működtetők tartalék kapacitást tartsanak fenn, amelyet rövid határidővel lehet kiosztani az ilyen igények kiszolgálására.
A szabályozás emellett előírja, hogy legalább a vasúti árufuvarozás esetében gördülő tervezési folyamaton alapuló kapacitáselosztást kell alkalmazni, amely nagyobb rugalmasságot biztosíthat a piaci szereplők számára. A pályahálózat-működtetők feladata lesz továbbá a vasúti infrastruktúra- és szállítási szolgáltatások teljesítményének folyamatos nyomon követése és egységes mutatószámok alapján történő értékelése nemzeti szinten.
A rendelet bevezetése fokozatosan történik. Az új rendszer előkészítése során az üzemi menetrendek tervezését már öt évvel a menetrend életbe lépése előtt meg kell kezdeni. Ennek megfelelően a 2030. december 14-én hatályba lépő üzemi menetrend lesz az első, amelyet teljes egészében az új uniós szabályozási keret szerint készítenek elő.
Egyesületünk a következő időszakban nyomon követi a rendelkezéssel kapcsolatos fejleményeket, és igény esetén – akár Vasútakadémia Fórum keretein – belül szakmai konzultációs lehetőséget szervez.