Költségrobbanás, csökkenő megrendelések, lemaradó díjak – újra kell értékelni a vasúti logisztika jövőjét Magyarországon.
A hazai vasúti árufuvarozás – bár kulcsszereplője a stratégiai ellátási láncoknak – kritikus szakaszba lépett. Miközben a szektor évek óta versenyhátrányból indul a közúttal szemben, most olyan költség- és keresleti sokk érte, amely nemcsak az iparág szereplőit, hanem a teljes gazdaság logisztikai stabilitását is fenyegeti. A vasúti áruszállítás 2025. első negyedéves adatai rávilágítanak: a díjbevételek és költségek közötti különbség alapján legalább 6,7%-os díjemelés lett volna szükséges ahhoz, hogy a szolgáltatás nyereségesen fenntartható maradjon.
A vasúti árufuvarozás teljesítménye tovább gurul a lejtőn lefele – brutális visszaesés 2025 első negyedévében.
Az idei év első negyedévében 14,2%-kal csökkent a vasúton szállított áruk tömege a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva, árutonna-kilométerben számolva közel 20%-os a visszaesés. A KSH adatai alapján belföldön 24,8%-os, míg nemzetközi viszonylatban 11,9%-os csökkenés történt a teljesítményben.
Költségspirál – egyensúly nélkül
2025. első negyedévében a vasúti árufuvarozás egy bruttótonnakilométerre vetített fajlagos költségei 13,8%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest – ez nemcsak a hálózathozzáférési díjak és a tolatási szolgáltatások árának emelkedéséből, hanem az inflációval együtt mozgó bérköltségek hatásából is fakad. A vállalatok költségcsökkentési kísérletei – például a központi funkciók racionalizálása – sem tudták ellensúlyozni a nyomást.
A gondot súlyosbítja, hogy a fajlagos díjak mindössze 7,1%-kal emelkedtek, az egy évvel korábbihoz képest, amiben jelentős szerepe volt az árfolyamgyengülésnek (EUR-HUF -5%). A vasúttársaságok nem tudták érvényesíteni a díjemelési igényeiket a megbízói oldalon – a díj-költség olló így 6,7 százalékpontos rést ütött a működési profitabilitáson.
Keresleti sokk – a vasút kimaradt a lendületből
A külkereskedelem és az ipari kibocsátás visszaesése – különösen a szállításigényes ágazatokban – drasztikusan csökkentette a megrendelésállományt. 2025 első negyedévében a teljes áruszállítási ágazat 6%-kal zsugorodott, de a vasúti szegmens 19%-os zuhanása különösen aggasztó. A belföldi szállítási volumenek negyedével estek vissza, így a teljes forgalmon belül arányuk már csupán 10%.
A sokak által gazdasági húzóágazatnak várt akkumulátoripar sem váltotta be a hozzá fűzött logisztikai reményeket egyelőre: a vasúti volumenek bővüléséhez nem tudott hozzájárulni.
Profitgörbe lejtmenetben – a rendszer újraindítása elkerülhetetlen
A jelenlegi piaci viszonyok között a vasúti árufuvarozás üzleti modellje fenntarthatatlanná vált. A díjbevételek nem tartanak lépést a költségekkel, a volumenek csökkennek, a kapacitáskihasználtság romlik, miközben a szabályozási és versenykörnyezet sem kedvez a vasútnak. A közúttal szembeni versenyhátrány – különösen a belső piaci ösztönzők és támogatások hiánya miatt – napról napra nő.
—————————–
A VÁK-index: stratégiai tükör az iparág számára
A HUNGRAIL által negyedévente publikált Vasúti Árufuvarozási Költségindex (VÁK-index) nem pusztán egy iparági mutató – sokkal inkább stratégiai barométer, amely segít feltárni a vasúti logisztika gazdasági mozgástereit. Az index célja, hogy transzparens, megalapozott információkkal szolgáljon a szabályozóknak, a vállalati döntéshozóknak és a megbízói oldalnak egyaránt.