Budapest, 2022. 11. 10. – Bucsky Péter, Magyar Vasút
Öt év leforgása alatt hetvenszázalékos növekedést tudott felmutatni a vasúti járművek gyártásával és karbantartásával foglalkozó iparág. A munkavállalók száma is gyarapodott: ötezerről hétezerre, a legfontosabb külföldi partner pedig Németország.
hirdetés
A hazai vasúti ipar vállalatai jól ismertek, ezen a területen a kiszámíthatóság a jellemző. A vasúti járművek üzemeltetése, gyártása és karbantartása is szigorú elvárásokhoz kötött. Az Európai Unióban minden ilyen tevékenységet végző vállalatnak egységes szabályoknak kell megfelelnie, rendszeresen auditáltatniuk kell magukat az erre alkalmas szervezetekkel. Az Európai Vasúti Hivatal (ERA) honlapján pedig nyilvánosan elérhető, hogy mely társaságok rendelkeznek a vasúti járművekkel kapcsolatos engedélyekkel.
A Karbantartásért Felelős Szervezetek (ECM) listája szerint Magyarországon 27 vállalat szerzett engedélyt vasúti járművek üzemeltetésére. Ebben benne van az országos személyszállítási közszolgáltatást végző társaságok, tehát a MÁV-Start és GYSEV éppúgy, ahogy a vasúti pálya karbantartását és fejlesztését végző építőipari vállalatok, a nosztalgiautakat szervező cégek, illetve a vasúti áruszállítással foglalkozó vasútvállalatok.
Vasúti járművek karbantartására 26 vállalatnak van Magyarországon engedélye, öt szervezet rendelkezik karbantartás-irányítási jóváhagyással, hét vállalatnak pedig karbantartás-fejlesztésre is van engedélye.
STABIL NÖVEKEDÉS
A vasúti járművek gyártásával és karbantartásával foglalkozó vállalatok teljesítményét a cégregiszterben a főtevékenységük alapján lehet követni. A vállalatok egyrészt a kötöttpályás vasúti jármű gyártása, illetve az egyéb közlekedési eszköz javítása TEÁOR kód alatt működnek alapvetően. Ezen kategóriákra elérhetők a pénzügyi beszámolók fő adatai.
A vasúti járművek gyártásával főtevékenységként foglalkozó vállalatok tavalyi árbevétele 230 milliárd forint volt, ennek tizenötödrészét, 14 milliárd forintot tett ki az egyéb jármű javítása. Összességében mindez 244 milliárd forintos árbevételt jelent, miközben a vasúti áruszállítási szektor 2021-es bevétele 184 milliárd forint volt, míg a vasúti személyszállításé 113 milliárd forint. Összehasonlításul, a közúti járművek gyártásával foglalkozó, a magyar export meghatározó részét előállító vállalatok tavaly 4770 milliárd forintos árbevételt értek el.
NÖVEKVŐ PIACI KONCENTRÁCIÓ
A vasútijármű-iparban működő vállalatok száma 2017 és 2022 között 88-ról 79-re csökkent. Mivel eközben dinamikusan nőtt az árbevétel és a munkavállalói létszám is, ez arra utal, hogy a piac koncentrálódott. Összességében 4481 főnek adtak munkát az iparág cégei 2017-ben, ami 2021-re 6975 főre növekedett. Az idei, évközi adatok 6928 foglalkoztatottat mutatnak, ám ez nem tükrözi az éves átlagot, a szezonális hatások miatt nehéz előre látni, hogy ez végül növekedést vagy csökkenést jelent majd.
Az öt évvel korábbi, 144 milliárd forintos árbevétel éves átlagos növekedési üteme 14 százalék volt, ami messze meghaladja a gazdasági növekedést és az inflációt is.
A 244 milliárdos árbevétel 6,4 százalékát tette ki az adózás előtti eredmény. Az elmúlt öt évben átlagosan 6,9 százalékos volt a jövedelmezőség, a stabilan 6 százalékos értéktől csak a 2018-as év tért el – egyszeri hatásként ekkor 10,8 százalék volt a profitráta.
Az árbevétel növekedésénél is dinamikusabb volt az adózás előtti eredmény növekedése: 2017 után ez évente 16 százalékkal bővült, így 8,6 milliárd forintról 15,6 milliárd forintra emelkedett.
DINAMIKUSAN BŐVÜLŐ KÜLPIACOK
A vasúti iparág exportja gyors növekedést ért el az elmúlt években: 2019-ben 119 milliárd forint volt a kivitel értéke, ami két év alatt 35 százalékot növekedve 162 milliárd forintra nőtt. A hazai vasútijármű-gyártás legnagyobb felvevőpiaca Németország, 37 százalékos részesedéssel. A második helyen Lengyelország állt tavaly, 13 százalékos aránnyal. Egyiptomba 21 milliárd forint értékben történt kivitel 2021-ben (az egyiptomi vasúttársaság nyolcszáz légkondicionált járművet – képünkön – szerzett be az orosz Transzmasholdingtól; a kocsik legnagyobb részét az akkor még orosz tulajdonban lévő dunakeszi járműgyártóban építették meg), ezzel szintén 13 százalékos részesedéssel az észak-afrikai ország állt a harmadik helyen. A magyar vasúti export 2021-ben a világ 53 országába jutott el.
Míg a kivitel gyorsan nőtt, a behozatal csupán négy százalékot emelkedett az elmúlt három évben. A 2021-es, 75 milliárd forintos import értéke az exportnak már csak a 46 százalékát tette ki, 2019-ben még hatvan százalék volt ez az arány. Ez azt jelzi, hogy a hazai vasúti ipar a hazai erőforrásokra építve tudta növelni kivitelét és teljesítményét.
A behozatalban is Németország a legfontosabb partner, 23 százalékos részesedéssel és 17 milliárd forintos termékforgalommal. Tavaly Oroszországból 12 milliárd forintnyi import érkezett, így 17 százalékkal a második legfontosabb beszállító volt – feltehetően ennek java része az egyiptomi exportot szolgáló input volt. Spanyolországból nyolcmilliárd forintnyi vasúti import érkezett hazánkba, feltehetően ez a fővárosi CAF villamosokat jelentette alapvetően.
Az írás a kétheti Magyar Vasút lapban jelent meg, amely a vasúti szektor első számú vasútgazdasági lapjaként naprakészen tájékoztatja olvasóit a vasúti ágazat híreiről, és javítja a szektor reputációját a döntéshozók és a széles közvélemény körében. Az olvasók rálátnak arra a közös építkezésre, amelynek célja egy tisztább közlekedési rendszer kialakítása. Aktuális információkkal, a döntéshozók és valamennyi érintett, valamint a vasút iránt érdeklődő olvasók hiteles, objektív, naprakész tájékoztatásával segít a lap az eligazodásban a vasúti piacon.
A minden páratlan hét csütörtökén megjelenő lap az alábbi terjesztőknél érhető el: http://bit.ly/MagyarVasut
Előfizetés és további információ: magyarvasut@magyarvasut.hu