A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai is alátámasztják a HUNGRAIL rendületlen törekvésének szükségességét a vasúti ágazat térnyerésére. Hiszen a Covid19 világjárvány hatásaival már érintett 2020-as adatokkal összehasonlítva is csökkent a vasút részesedése az áruszállítási piacon 2021 első negyedévében. A pályahálózatidíj-támogatás, az egyeskocsi-fuvarozás beindítása és a kombinált fuvarozás támogatása egyaránt szükségesek ahhoz, hogy a közlekedésben valóban a leginkább fenntartható, zöld közlekedési mód, a vasút domináljon hazánkban és Európa-szerte.
Magyarországon az áruszállítás teljesítménye 2021 I. negyedévében (13,5 milliárd árutonna-kilométer) 3,8%-kal csökkent az előző év azonos, a Covid19 világjárvány hatásával már érintett időszakához viszonyítva. A forgalom iránya szerint a belföldi szállítás árutonnakilométerben mért teljesítménye 2,6%-kal nőtt, ezen belül legnagyobb mértékben a vasúti áruszállításé, 6,4%-kal. A nemzetközi szállításé 6,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, ezen belül a legnagyobb mértékben a csővezetékes áruszállítás teljesítménye csökkent, 34%-kal.
A szállított áruk tömege (70 millió tonna) 1,9%-kal kevesebb az előző év azonos időszakához képest; legnagyobb mértékben a közúti áruszállítás nőtt, 3,6%-kal, a csővezetéken szállított áruk volumene ötödével esett vissza. A legnagyobb súlyt képviselő közúti áruszállítás teljesítménye (8,9 milliárd árutonnakilométer) 1,5%-kal emelkedett, a vasúti áruszállításé pedig 8,1%-kal csökkent.
2021 I. negyedévében a nemzetközi közúti áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye (5,6 milliárd) 0,6%-kal, a szállított áruk mennyisége (8,8 millió tonna) 4,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér teherforgalma (26,6 ezer tonna) 20%-kal bővült, annak eredményeként, hogy a járvány elleni védekezéshez szükséges felszerelés, illetve vakcina érkezett a repülőtérre, ahol 2021. január elején a BUD Cargo City is megkezdte működését.
A járvány a személyszállítást nagyobb mértékben érintette, mint az áruszállítást. A helyközi személyszállításban 2021. január–márciusban a teljesítmény (2,8 milliárd utaskilométer) 53%-kal kisebb volt a 2020. I. negyedévinél. A szállítás iránya szerint a belföldi utasszállítás utaskilométerben mért teljesítménye 38%-kal csökkent. Ezen belül a kis súlyú hajós utazás szinte teljesen megszűnt, a buszos 34%-kal, a vasúti 45%-kal volt kevesebb. A nemzetközi személyszállítás teljesítménye 96%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz hasonlítva. A legnagyobb csökkenés (96%) a repülőgépes forgalomban volt. A szállított utasok száma (94 millió fő) 40%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a hajóval utazók száma 100, a légi utasoké 97%-kal volt kevesebb. A helyi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye és az utazások száma egyaránt 43%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól.
A Covid19 világjárvány nyomán korlátozott határforgalom következtében a helyközi személyszállításon belül a legnagyobb mértékben a nemzetközi személyszállítás esett vissza: az utaskilométer-teljesítmény (67 millió) 96, az utasszám (163 ezer) 91%-kal. Ezen belül a légi személyszállítás utasszáma még ennél is erőteljesebben, 97%-kal csökkent, miközben a teljesítménye 96%-kal volt kisebb. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 183 ezer fő volt, 93%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. 2020 szeptembere óta tartósan havi 100 ezer fő alatt alakult az utasszám, jelentős mértékben elmaradt a 2020. februárig tartó, havi több mint 1 milliós forgalomtól.
Fontos részlet, hogy a vasút esetében a visszaesés ellenére is közlekedtek a vonatok, ám jóval kisebb utaslétszámmal. Márpedig az ilyen, szinte üresen induló járatok indítása komoly veszteséget okoz a hazai vasúttársaságoknak is.
További információ: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/sza/20211/index.html
Fotó: KSH