A vasúti árufuvarozás liberalizált a magyar vasúthálózaton. Az irányvonati közlekedésben komoly piaci verseny alakult ki a megbízásokért a piaci szereplők között, azonban kisebb kocsicsoportok, úgynevezett egykocsis fuvarozást már csak egy vasútvállalat kínál (a Rail Cargo Hungaria), de az sem az ország teljes területén. A magyarországi érintettségű vasúti fuvarfeladatok között az export, import és tranzit szállítások dominálnak, a belföldi vasúti szállítás csak a visontai hőerőmű esetén, a cukorrépa betakarításakor, valamint az autópálya- és vasútépítésekkor fordul elő. A KSH összesítése szerint 2015-ben 50,3 millió tonna áru mozgott vasúton, 10.010 millió árutonna-kilométert teljesítve. Ebből az utóbbi adat jellemző jobban a magyar vasúti árufuvarozási piacot, ám még ebben sincs benne minden piaci szereplő, ugyanis külföldi bejegyzésű vasútvállatok is végezhetnek a magyar vasúthálózaton fuvarozást (ha megfelelnek a magyar biztonsági feltételeknek). 2016-ban árutonna-kilométerben 7,5%-os növekedést mért a KSH az első három negyedévben. A vasúti árufuvarozás volumenére számos termékcsoport függő tényező mellett alapvetően hat a közúti fuvarozás elszívó hatása, ami a nem kiegyenlített versenyfeltételekből fakad. A ma közúton haladó áruforgalom vasútra terelése csak az intermodalitás fejlesztésével képzelhető el, ez azonban vasúti és közúti oldalon is jelentős beruházásokat igényelne (úgy az eszközök, mint az infrastruktúra tekintetében).

A Vasúti Árufuvarozási Bizottság feladata a vasútvállalatok közös álláspontjának kialakítása minden olyan kérdésben, ami minden piaci szereplőt egyformán érinthet. A Bizottság elnöke, Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria elnök-vezérigazgatója képviseli a HUNGRAIL Vasúti Árufuvarozási Versenyképességi Koncepcióját.

A vasúti infrastruktúrát számos szempont szerint lehet jellemezni, ám a gyakorlatban a vasútvállalatok szempontjából csak az a fontos, hogy lehet-e tartósan 100-120 km/órás sebességgel közlekedni rajta, villamosított-e és közlekedhetnek-e rajta az európai árufuvarozási folyosókon elvárt 22,5 kN tengelyterhelésű vagonok. Így nézve a magyar vasúti árufuvarozási törzshálózat 2030-ra várhatóan képes lesz szinte maradéktalanul megfelelni a fenti elvárásoknak. A szűk keresztmetszetek jelentős része akkorra felszámolásra kerülhet, a hiányzó vágánykapcsolatok, vasútvillamosítások elkészülhetnek. Ám a magyar vasúti árufuvarozás versenyképessége sokszor az országhatáron túl dől el, így kiemelten fontos, hogy a magyar határokon túli külföldi vasútvonalak hasonló kiépítettségűek legyenek, vagyis a nemzeti szemléletű, sokszor foltszerű beruházások „összeérjenek”. Ezt követően a kerülő útvonalak fejlesztésével lehet a vasúti árufuvarozás megbízhatóságát javítani.
Vasúti Infrastruktúra Bizottság feladata a pályahálózat-működtető társaságok, mint a MÁV és a GYSEV, és a vasútvállalatok közötti kommunikáció hatékonyságának javítása, problémák felvetése, javaslatok tétele. A Bizottság elnöke, Béres Barna, a MÁV Zrt. forgalmi üzemirányítási osztályvezetője, aki képviseli a HUNGRAIL Vasúti Árufuvarozási Versenyképességi Koncepciójának infrastruktúra csomagját.

A vasúti közlekedés jogszabályi környezetét alapvetően az Európai Unió rendeletei jelölik ki, a nemzeti szabályozások ennek figyelembe vételével kerülnek kialakításra. Komoly törekvések vannak arra, hogy az európai vasúthálózat átjárhatóságát műszaki és személyi követelményeiben is egységesítsék, ám ezek az eljárások alapvetően a nyugati vasutak műszaki színvonalát vették alapul, azok megvalósítása a főbb gazdasági központoktól távolodva egyre nehezebb és sokkal rosszabb megtérüléssel kecsegtet. A nemzeti szabályozások (úgy a forgalmi, mint a műszaki eljárások tekintetében) még mindig dominálnak az EU-n belül is, így a nyelvi korlátokat is figyelembe véve csak kivételes esetekben képes egy mozdonyvezető két vagy több ország területén is vezetni – már a szomszédos ország határállomására való bejáráshoz is szükség lehet valamilyen szintű nyelvismeretre! A vasúti jogszabályi környezet így jelenleg sokkal bonyolultabb, mint a közúti, emiatt alkalmazása jelentős többletköltséggel, és így versenyhátránnyal jár a vasútvállalatokra nézve.

A Jogi Bizottság feladata az Európai Uniós rendeleteivel összhangban, illetve a piaci szereplők kérésére végzett jogalkotói munka támogatása, a jogszabály-tervezetek véleményezése, javaslatok kidolgozása. A Bizottságot Dr. Papp Margit ügyvéd vezeti.

A HUNGRAIL Magyar Vasúti egyesület közcélú tevékenységet végez, a környezetbarát, fenntartható kötöttpályás közlekedési megoldások versenyképességének fokozását tekinti legfontosabb céljának. Ehhez kapcsolódóan ápolja kapcsolatait a politikai döntéshozókkal, a szakpolitika képviselőivel, az ágazati szereplőkkel és a civil szervezetekkel. Az egyesület egyre növekvő szerepet vállal a fenti célok eléréséhez az oktatás és ismeretterjesztés területén, ennek érdekében Vasútakadémia néven képzési programot indít.

A kötöttpályás közlekedés véleményünk szerint fenntartható, amennyiben megfelelő versenykörnyezetet teremtenek számára és az infrastruktúra korszerűsítésével, valamint a gördülőállomány fejlesztésével megvalósulhat a károsanyag-kibocsájtás akár nullára csökkentése. A fenntarthatóság érdekében európai szinten is elengedhetetlennek látjuk az útdíjrendszerek kiterjesztését, a környezeti károk megszüntetésének költségének beépítését az infrastruktúra használati díjtételekbe, a veszélyes áruk fuvarozásának lehető legnagyobb arányban vasútra terelését.

Az EVAER Munkacsoport feladata az állami vasúti áruforgalom ellenőrző rendszer felállításában való közreműködés annak érdekében, hogy a vasúti árufuvarozás versenyképessége ne romoljon e rendszer által. A Munkacsoport vezetője dr. Vásárhelyi Árpád, a Schenker ügyvezetője.

A Veszélyes áru Munkacsoport feladata, hogy a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal együttműködve segítse a vasúti közlekedés biztonságának javítását, a szervezetek közötti információcserét. A Munkacsoport vezetője Sárosi György, Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda ügyvezetője.

A Nemzetközi Munkacsoport feladata olyan projektek végzése, ami hozzásegíti az egyesületet a stratégiai céljai eléréséhez. Az egyik ilyen aktuális feladat, a HUNGRAIL tagságának felülvizsgálata a brüsszeli CER vasúti érdekképviseleti szervezetben.