A Shakespeare Martineau ügyvédi iroda ellátásilánc-szakembere, Matthew Sutton azokat a kihívásokat ismerteti, amelyekkel az ellátási láncnak a jelen körülmények között szembe kell néznie.
A koronavírus terjedésével egyre több gazdálkodó szervezetnek kell ideiglenesen üzemszünetet tartania. Ennek eredményeként az ellátási láncok nyomás alá helyeződnek, ami ahhoz vezet, hogy a vállalkozások nem képesek teljesíteni a szerződéses kötelezettségeiket. Mit lehet tenni a probléma megoldása érdekében?
Kína a világ második legnagyobb gazdasága, ráadásul a legnagyobb előállítóként kulcsfontosságú szerepet tölt be számtalan vállalat ellátási láncában. Az országban alkalmazott szigorú karanténintézkedések Kína- és világszerte is gazdasági zavarokhoz vezettek. A járvány terjedésével párhuzamosan az ellátási láncokra gyakorolt hatás is egyre intenzívebbé válik.
Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem tudják teljesíteni a szerződéses kötelezettségeket, érdemes lehet fontolóra venni a vis maior életbe léptetését, amennyiben ilyen szerepel a szerződésükben. Az ilyen kikötések mentesítik egyik vagy mindkét szerződő felet a kötelezettségek teljesítése alól, feltéve, hogy a zavaró körülmény a záradékra támaszkodó fél ésszerű ellenőrzésén kívül esik. Kulcsfontosságú azonban a rendelkezés megfogalmazása.
A járványokat vagy polgári vészhelyzeteket néha egyértelműen említik a vis maior rendelkezések, ennél azonban általánosabb hivatkozások is előfordulnak. Ebben a helyzetben a cégeknek meg kell vizsgálniuk, hogy a záradék kiterjed-e olyan eseményre, mint például a koronavírus- járvány vagy az az ellen hozott kormányzati intézkedések. A vállalatoknak azt is figyelembe kell venniük, hogy összességében egy vis maiorra vonatkozó rendelkezésre csak akkor lehet hivatkozni, ha a helyzet nem csupán megnehezíti vagy költségessé teszi a szerződéses kötelezettségek teljesítését, hanem teljes mértékben megakadályozza azt.
Egy másik lényeges szempont az ütemezés, mivel a vis maior intézkedés általi védelem igénylése gyakran megköveteli a másik szerződő fél lehető leghamarabb történő értesítését. Az érintett feleknek azt is be kell bizonyítaniuk, hogy ésszerűen cselekedtek a vis maior esemény hatásának csökkentése érdekében, például szerkezet-átalakítási folyamatokkal vagy vészhelyzeti tervek alkalmazásával. Ha egy vállalkozás sikeresen hivatkozott vis maiorra, az érintett fél szerződéses kötelezettségeit felfüggesztik mindaddig, amíg a zavaró esemény véget nem ér, és a felek normális körülmények között tudják folytatni a szerződésben foglalt elvárások teljesítését. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy egyes rendelkezések tartalmazzák a szerződés felmondásának jogát, ha a zavar a szerződésben meghatározott időnél tovább tart.
A jövőbeli zavarok kockázatának csökkentése érdekében a vállalatoknak felül kell vizsgálniuk az ellátási láncaikat. A beszállítók feltérképezésével a cégek beazonosíthatják az ellátási lánc sebezhetőségeit, és mérlegelhetik a lehetséges problémák enyhítésére irányuló intézkedéseket. Ez különösen akkor lehet fontos, ha egy cég konkrét beszállítótól vagy régiótól függ. Be lehet vezetni folytonossági terveket, a kritikus területeket megjelölve, és ahol lehetséges, meg kell határozni a vészhelyzeti intézkedéseket. A folyamatossághoz hozzásegíthet a beszállítóknak és az ügyfeleknek a tervek kidolgozásába történő bevonása is.
Minden olyan vállalkozásnak, melyre a koronavírus hatással van, mérlegelnie kell a szerződésükben a vis maiorra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát. A vállalkozásoknak értelmezniük kell, hogy az intézkedés hogyan is van megfogalmazva a szerződésben, és meg kell vizsgálniuk az intézkedés alkalmazásához szükséges következő lépéseket, valamint azok következményeit.
A koronavírus idővel el fog múlni, és amikor ez megtörténik, a vállalkozásoknak fontolóra kell venniük az ellátási láncuk és folytonossági terveik felülvizsgálatát annak érdekében, hogy fel legyenek készülve egy jövőbeli hasonló helyzetre.
forrás: Supply Chain Digital