A HUNGRAIL rendszeresen megrendezett vezérigazgatói szintű vacsorájának díszvendége július 3-án Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár volt. Dávid Ilona, a HUNGRAIL elnök asszonya köszöntőjében kiemelte, hogy az egyesület árufuvarozási versenyképességi stratégiája kidolgozásra került, megköszönte az ebben aktívan közreműködő tagvállalatok munkáját. A cél az volt, hogy olyan anyag készüljön, ami tükrözi a piaci szereplők igényeit, meglátásait, de egyben alkalmas egy átfogó logisztikai versenyképességi stratégiába illesztésre, valamint arra, hogy önálló előterjesztésként is a kormány elé kerülhessen, ezzel is jelezve, a vasúti árufuvarozás is kiemelt stratégiai ágazat.
Lepsényi István előadásában elhangzott, hogy a logisztika az ország GDP-jének 6%-át adja, ami fejlett országokban 10% feletti is lehet, így van lehetőség a fejlődésre. Ezt megalapozza, hogy évek óta az EU átlag feletti növekedés van itthon, a kormány 4,2-4,3%-ot vár idén. Lassan már a csökkenő munkanélküliség lesz a fejlődés akadálya az államtitkár szerint. A fejlődés érdekében, a kohéziós pénzek esetleges kifutására is tekintettel az iparfejlesztést támogatja kiemelten a kormány. Olyan területeket kerestek, melyek az átlagosnál magasabb dinamizmussal, fejlődési potenciállal rendelkeznek, ahol megvan a K+F lehetősége és versenyelőnyünk lehet benne legalább regionális szinten. A hét e szerint kiválasztott ágazat egyike a járműgyártás, melynek egyik lába a kötöttpályás járműgyártás, amit a hazai igények alapján teremtenének meg, majd ennek referenciáját kihasználva léphetnénk ki a nemzetközi piacra. Az állam támogató szerepe ebben elsősorban a prototípusok gyártásának segítése, majd ezt követően a széria beszerzések pénzügyi fedezetének biztosítása a szolgáltatóknak. A kötöttpályás járműstratégia anyagi szükséglete mintegy 100 milliárd forint 2020-ig, majd további 400 milliárd. A stratégia zászlóshajója Szolnokon az IC+ kocsi gyártása, de cél kisföldalatti, fogaskerekű és HÉV, illetve mellékvonali motorvonatok gyártása is. Ez felfutás esetén akár a GDP 1%-át is adhatná.
