Az elmúlt időszakban az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) jelentésében felvetett problémák alapján módosultak a vasúti határállomásokon a szomszéd ország területére átlépő mozdonyvezetőkkel szemben támasztott nyelvi követelmények. Ezek esetenként nehézségeket okoznak a vasútvállalatok részére, ezért az alábbiakban röviden összefoglaljuk az érvényes szabályozást és a működés zavartalan biztosítása érdekében teendő intézkedéseket.

Előzmények

Az Európai Parlament és Tanács 2007/59/EK. irányelve szabályozta a mozdonyvezetők minősítésére vonatkozó követelményeket (az Irányelv magyar szövegét csatoljuk). Az Irányelv részletesen előírta a mozdonyvezetők engedélyének és tanúsítványának megszerzéséhez szükséges feltételeket és eljárásokat. Az engedélyt a közlekedési hatóság, míg a tanúsítványt pedig a vasúttársaság, vagy a pályahálózat működtető bocsáthatja ki.
Az Engedély a Közösség egész területén, míg a Tanúsítvány csak az abban meghatározott infrastruktúrákon és járműveken érvényes.
A Tanúsítvány igazolja az adott járműre és infrastruktúrára vonatkozó szakismereti és alkalmassági vizsga, valamint a biztonsági rendszerre vonatkozó képzés meglétét. További előírás, hogy meg kell felelni az Irányelv VI. Mellékletében foglalt, nyelvtudásra vonatkozó kritériumoknak azon infrastruktúra tekintetében, amelyekre a Tanúsítvány vonatkozik.
A VI. Melléklet 8. pontja a szóbeli nyelvi kommunikáció 5 szintjét határozta meg és a mozdonyvezetőkre a 3. szint meglétét írja elő, ami a következő:
– kezelni tudja az előre nem látott elemet tartalmazó gyakorlati helyzeteket
– leírást tud adni
– fenn tud tartani egy egyszerű beszélgetést

Az Irányelv felülvizsgálata alapján kiadásra került a Bizottság 2016/882/EK Irányelve (szintén csatolva) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nyelvi követelmények tekintetében történő módosításáról.
Ez a szöveg a 2007/59/EK Irányelv VI. mellékletében szereplő 3. szintű nyelvismeretet B1 típusú nyelvvizsgaként azonosítja. Lehetővé teszi ugyanakkor:

1. hogy azon mozdonyvezetők esetében, akik 2016. július 1. előtt a 2007/59/EK irányelvben foglaltaknak megfelelően szereztek vagy szereznek engedélyt, teljesítettnek tekintendők az említett irányelvben foglalt követelmények.

2. csökkenteni szükséges a túlzott nyelvi követelményt a határokon átnyúló műveletekre kijelölt, a határok közelében elhelyezkedő állomások és a határ közötti szakaszokon, az érintett mozdonyvezetők B1 szintet előíró nyelvismereti követelmények alóli mentesítésével.

slider02

Jelenlegi helyzet

A módosított Irányelv alapján a Magyarországgal határos EU tagállamokban is a B1-es nyelvvizsga szintjének megfelelően kell érteniük a beszédet és az írott szöveget, és szóban és írásban is e szinten kell tudniuk kommunikálni kivéve, ha ez alól az adott állam mentesítést ad.

A MÁV ilyen mentesítést nem adott ki és a horvát, román, szlovák és szlovén vasutak sem adtak magyar partnereik felé.

A kérdésről a G4 vasutak (közép- és dél-kelet-európai vasutak konzultatív szervezete) 2016. november 15-én Bécsben megbeszélést tartottak. Tájékoztatás hangzott el arról, hogy az ERA és a DG MOVE (Directorate-General for Mobility and Transport) iránymutatást dolgoz ki. Az iránymutatás tervezet célja olyan gyakorlati útmutató kidolgozása, amely egyértelmű segítséget/támogatást jelent mind a vállalkozó vasúttársaságoknak, mind a pályahálózat működtetőknek a nyelvi felmentések kérvényezésének és megadásának folyamatában.
Bár a 2016/882/EU módosított irányelv célja a mozdonyvezetők és a pályahálózat-működtető személyzete közti kommunikáció zökkenőmentes biztosítása, a különböző nyelvterületek között a határátmenetben közlekedő mozdonyvezetők számára aránytalanul magas elvárás lehet a B1 szintű nyelvtudás, amikor a szomszédos állam területén esetenként csak néhány száz vagy néhány ezer métert közlekednek.
Fentieket tekintetbe véve az ERA jelenlegi álláspontja az, hogy ahol a kétoldalú egyezmények és megállapodások eddig megfelelő módon segítették és egyszerűsítették a kommunikációt a határátmenetekben, ott továbbra is ezeket a kereteket tanácsos alkalmazni. Ahol az eddig érvényben lévő bilaterális megállapodások szerinti intézkedések és eljárások biztonságos, hatékony és gyakorlatban jól működő megoldásokat szültek, ám az új európai szabályokkal ütköznek, ott a jogi hátteret szükséges megfelelően módosítani ahhoz, hogy ne kelljen új intézkedéseket hozni, hanem a régiek megtarthatóak legyenek.

A jelenlegi gyakorlatban létező kétoldalú megállapodások egyik típusánál kétnyelvű az üzem, azaz a pályahálózat-működtető személyzete beszéli a szomszédos állam nyelvét.
Ahol a kétoldalú egyezmények kétnyelvű üzemet írnak elő a határátmenetben, ott a vasúttársaságoknak nem kell derogációt kérniük a szomszédos állam infrastruktúra üzemeltetőjétől. Ez a TSI OPE szabályaival összhangban áll, és nem ütközik a mozdonyvezetői engedélyek 2007/59/EK szerinti szabályaival, valamint egyéb EU-s előírással.

A kétoldalú megállapodások másik típusánál alternatív megoldásokkal biztosítják a kommunikációt, anélkül, hogy a mozdonyvezetőktől B1 szintű nyelvtudást várnának el (azaz: nem kétnyelvű az üzem). A vasúttársaság ebben az esetben felmentést kérhet, oly módon, hogy a benyújtandó kérelemben hivatkozik az általa megtett rendelkezésre. Tudnia kell bizonyítani, hogy a rendelkezés által a mozdonyvezető képessé válik az aktív és hatékony kommunikációra rutinhelyzetekben, korlátozott üzemmód esetén és vészhelyzetekben egyaránt a pályahálózat működtető személyzetével.

Ha nincs bejáratott kétoldalú megállapodás, tanácsos a szomszédos államok érdekelt feleinek megállapodniuk a határátmenetekben a nyelvhasználatról. Az ERA itt javasolja azt is pl., hogy a pályahálózat-működtető felvállalhatja, hogy saját személyzete bírjon a megfelelő nyelvi kompetenciával, vagyis bevezethet egy második nyelvet az üzemeltetés nyelveként.

Az ÖBB az osztrák területen lévő üzemváltó állomásain biztosítja, hogy kijelölt forgalmi szolgálattevői beszéljék a szomszédos állam nyelvét, így a mozdonyvezetőknek nem kell idegennyelv-tudással rendelkezniük. Az ÖBB valamennyi környező vasúttársaság mozdonyvezetői számára megadta a nyelvi felmentést.
Cserébe a környező pályaműködtetőktől az ÖBB mozdonyvezetői is megkapták a nyelvi derogációt.

Megoldási lehetőségek

A határátmenetekben a jelenlegi gyakorlat megtartása lényeges, ideértve a kétoldalú megállapodásokat. A nyelvre vonatkozó megállapodásokat változtatás nélkül fenn kell tartani a jövőben.

Az államközi egyezmények alapvető fontosságúak – az azokban foglalt rendelkezések diszkriminációmentes alkalmazása valamennyi vasúttársaság számára fenntartandó

Annak érdekében, hogy a már létező megállapodásokat az európai szabályozással hivatalosan is összhangba hozzák, a “2007/59/EK irányelv 2016/882. Irányelvben módosított VI. Mellékletének 8.3 pontja szerint meghatározott derogációval” kell élni. A vasúttársaságok kitöltött derogáció kérvényt nyújthatnak be a másik állam pályahálózat-működtetőjéhez (lásd az Iránymutatás 1. Létező megállapodások – 2. bekezdését)
Továbbá a pályahálózat-működtető Hálózati Szabályzatát a határátmenetekben előírt nyelvvel kapcsolatos utalásokkal kell kiegészíteni.

Az “Iránymutatás” 4. pontja – “Kétnyelvű üzem a határátmenetekben” a mozdonyvezető szempontjából, nem pedig a forgalmi szolgálattevő szempontjából értendő, vagyis, hogy a mozdonyvezetőnek kell kétnyelvűnek lennie.
Amennyiben semmi nem bizonyítja, hogy az érvényben lévő megállapodások nem biztonságosak (lásd: Iránymutatás – 1. pont – Létező megállapodások, második bekezdés), a pályahálózat-működtető kiadja a felmentést. A derogáció ebben az esetben nem eredményezhet változást sem a pályahálózat-működtető, sem pedig a vasúttársaság biztonsági irányítási rendszerében.
Jelenleg az egyes Magyarországi határátmenetekben eltérő helyzet áll fenn, mivel az erre vonatkozó kétoldalú megállapodások is különbözőek.

Ausztria viszonylatában – a fent leírtakat is figyelembe véve – a helyzet rendezett.

A többi szomszéd országgal a megállapodások függvényében különböző a helyzet. Ahol kétnyelvű üzemmód van érvényben, vagy amelyik határállomáson a felek valamelyike biztosítani tudja a másik ország nyelvén beszélő forgalmi személyzetet, a korábbi megállapodás alapján az üzemeltetés megoldott.

Tárgyalások kezdődtek a MÁV és a szomszédos infrastruktúra üzemeltetők között a nyelvi minimumkövetelmények meghatározására vonatkozóan. Megkezdték kétnyelvű szakmai szótárok kidolgozását a legfontosabb kifejezések felsorolásával, melyek ismerete szükséges és elégséges feltétel a határforgalmi tevékenység során.

KERESÉSHEZ KEZDJEN EL GÉPELNI, MAJD NYOMJON ENTERT